Megújuló jogászképzés
Mind a minisztériumnak, mind az egyetemnek kiemelt érdeke, hogy a jogászképzés az ország első egyetemén magas színvonalú legyen, mondta el megnyitó beszédében Trócsányi László igazságügyi miniszter. Meggyőződése szerint az igazságügyi miniszter felel a jogászképzés színvonalának emeléséért, ezért indította útjára azokat a programokat, melyek a jogi karokon e célok eléréséhez járulnak hozzá. A minisztériumban zajló munkába be kell kapcsolódnia az egyetemi szférának, mint ahogyan a tárcának szüksége van a joggyakorlatból érkezőkre is. A projektek eddigi tapasztalata is az, folytatta Menyhárd Attila dékán, hogy a minisztérium és az egyetem is a jogászi hivatásrend szerves részeként tételezi magát, ezáltal az anyagi támogatás megfelelő intézményfejlesztési célokra fordulhat.
A kar nagy kihívás előtt áll: szükségessé vált a megújulás, a kultúraváltás,
hangsúlyozta Fleck Zoltán egyetemi tanár, aki Az egyetemi jogászképzés komplex oktatás-módszertani fejlesztése című projekt vezetője. A szervezeti kultúrát éppen úgy fejleszteni kell, mint a tananyagot és a módszereket. Meg kell fogalmazni egy intézményi filozófiát, melynek fontos és alapvető eleme kell legyen az, hogy jól akarunk tanítani. Az elvárt kompetenciák elsajátításához az egyetemnek új módszerekre van szüksége. A készülőben lévő intézményfejlesztési javaslat felhívja a figyelmet a módszertani tudatosságra, a műhelyszerű működés előnyeire. Összesen nyolc módszertani füzet kerül publikálásra, melyek többek között foglalkoznak a jogászképzés módszertanában megfogalmazott elvárásokkal, interaktív szemináriumi módszerekkel, az elektronikus eszközök oktatásban való felhasználásának kérdéseivel, tartalmaznak szakmaspecifikus javaslatokat, összefoglalják a jó egyetemi előadó ismérveit is. A hallgatók részletes összefoglalót kapnak arról, hogyan készítsék el írásbeli feladataikat, és a kar oktatói számára is tartottak már oktatásmódszertani képzést. Nem várathat magára a tananyag fejlesztése sem: négy tantárgy esetében már el is végezték a munkát.
Somssich Réka oktatási és tanulmányi ügyekért felelős dékánhelyettes a jogászi hivatáshoz szükséges szóbeli kifejezési képességek elősegítését szolgáló oktatásfejlesztési projektről számolt be. Ennek célja oktatók és hallgatók részvételének támogatása a különböző perbeszédversenyeken, saját versenyek szervezése, a jogász tantervben felkészítő kurzusok szervezése. A részvétel azért fontos ezeken az eseményeken, mert meghatározza a hallgatók jogászi munkához való viszonyát. Megvalósultak saját rendezésű országos versenyek is, és tervben van regionális pre-mootok szervezése, melyek a nagy nemzetközi versenyek előversenyeit jelentik. Ezeknek az ad jelentőséget, hogy a hallgatók először általában itt próbálják ki magukat a műfajban. A hallgatók számára máris készségfejlesztő kurzus indult, és célzott felkészítés is fog zajlani a versenyekre How to moot? címmel, melybe külföldi szakembereket vonnak be, minikonferenciákat szerveznek a különböző jogterületek ismereteinek alaposabb elmélyítésére.
A megújulást szolgálja az a kísérleti tudástérkép, melyen Inzelt Éva, a Kriminológia Tanszék adjunktusa és Báldy Péter, a Jogi Továbbképző Intézet igazgatóhelyettese dolgoznak munkatársaikkal. A projekt eredménye egy fogalomháló, mely a jogászképzés során elsajátítható fogalmakat és ezek kapcsolódási pontjait mutatja be. Egy-egy jogintézményt, alapfogalmat vizsgál a különböző jogágakban használatos jelentésük, meghatározásuk szerint; segítségével a teljes jogászképzés tudásanyaga, jogintézményei, ezek kapcsolódási pontjai feltérképezhetőek és beazonosíthatóak, a különböző tantárgyakból kiemelt fogalmak összehasonlíthatóak.
A tudásháló internetes felületen is elérhető lesz, és térkép alapján szeretnék vizualizálni a 460–470 fogalmat, mely a készletben van,
s melyekből olyan multidimenziós tér alakítható ki, ahol saját preferencia mentén lehet végighaladni egy-egy fogalmi rendszeren. Fontos vívmánya, hogy segítségével a különböző évfolyamokon, különböző tantárgyakat oktató kollégák figyelembe vehetik az azonos fogalmak különböző meghatározásait is. A munkában a kar tizennégy tanszéke vett részt, demonstrátorok, PhD-hallgatók, tanársegédek és adjunktusok.
Újdonságnak számít az in-house jogklinika képzés, melynek módszertani megalapozásáról Dojcsák Dalma, az Alkotmányjogi Tanszék tanársegéde tartott beszámolót. Alapvetésük az volt, hogy a jogklinika program középpontjában a hallgató áll, aki működés közben láthatja a jogi normák alkalmazását. A lépcsőzetes modell szerint működő jogklinika első lépcsőjén a hallgatók a kiválasztásra kerülő ügyekben jogi szakvéleményt nyújtanak, több alternatívát kínálva az ügyfélnek. Magyarázatot is adnak a dokumentációval kapcsolatban, de nem adnak tanácsot, javaslatot az ügyfélnek. A második lépcsőben beadványszerkesztéssel is foglalkoznak, a harmadikban pedig támogató résztvevőként kísérik az ügyfelet a különböző eljárásokban. A negyedik lépcsőben működne a képviseleti rendszer is, ügyvédekkel együttműködve. A jogklinika csak olyan ügyeket vállal, amelyekre a hallgatók önként jelentkeznek, akik titoktartást is vállalnak, és képesek meglátni az ügy mögött az embert.
Elkészült egy nemzetközi jogesettár is, melynek célja a joganyag gyakorlati – a szóbeli képességeket és az általános érvelési képességeket is fejlesztő – alkalmazásának elősegítése. Érdekes jogeseteket gyűjtöttek össze, mondta el Sonnevend Pál habilitált egyetemi docens, a Nemzetközi jog – Uniós jog – Nemzeti jog: kölcsönhatások és konfliktusok elnevezésű projekt vezetője, melyhez orientáló kérdéseket igen, de megoldást nem adnak a hallgatók számára. A kutatási témakörök között a nemzetközi beruházásvédelem hatásköri kérdései, kapcsolódásai az EU Alapjogi Chartájához, valamint további olyan tárgykörök szerepelnek, melyek az uniós jogalkotás határaival, lehetőségeivel, nemzeti jogalkotási kompetenciákhoz való kapcsolatával, illetve nemzetközi jogi determinációjával foglalkoznak.
Forrás: ELTE ÁJK