Mekkora veszélyt jelentenek a villámárvizek?

2020.07.06.
Mekkora veszélyt jelentenek a villámárvizek?
A klímamodell-szimulációk szerint ebben az évszázadban egyre több és egyre hevesebb szélsőséges csapadékeseménnyel kell számolnunk. Kis Anna, az ELTE meteorológusa szerint minél hamarabb többféle természetközeli megoldást kellene bevezetni a városi infrastruktúrákba a klímaváltozás e hatásának tompításához. 

Az idei tavaszi súlyos aszályt júniusban villámárvizek sorozata követte a fővárosban és vidéken is, ami azt mutatja, hogy bár Magyarországon a nyár a legcsapadékosabb időszak, a csapadék időbeli eloszlása a szélsőségek felé megy el. A villámárvizek azonban nem csak Magyarországot sújtották, Csehországban, Korzikán és Ankarában is jelentős károkat okoztak az extrém esőzések június első felében.

Villámárvizek akkor keletkeznek, ha rövid időn belül, azaz maximum hat óra alatt az átlagosnál több csapadék esik egy adott területen. Ennek hátterében jellemzően az úgynevezett konvektív csapadék áll. Ilyenkor a levegő sűrűségkülönbségéből eredő instabilitás miatt alakul ki függőleges irányú mozgás, ennek eredményeként pedig felhő. A jelenség elsősorban a nyári félévhez köthető, hiszen

a sűrűségkülönbség abból ered, hogy a felmelegedett felszín magasabb hőmérsékletű a környezetéhez képest.

A hirtelen érkező, nagy mennyiségű csapadékot nem képes befogadni vagy elvezetni a felszín, mert a talajba való beszivárgás több időt vesz igénybe, mint amilyen ütemben hullik ilyenkor az eső. Ha pedig vízzáró rétegre, például vízzáró kőzetre vagy akár betonra esik a csapadék, akkor nem is tud beszivárogni, szükségszerűen lefolyik. Kedvez a villámárvizek kialakulásának az is, ha nagy lejtőszögű a felszín és gyér a vegetáció, valamint elmaradt a patakmeder tisztításáa – figyelmeztet Kis Anna, az ELTE Meteorológiai Tanszék tanársegédje 

A 10 vagy 20 mm-t meghaladó napi csapadékmennyiség már meglehetősen soknak számít, összehasonlításként: februárban a teljes havi csapadékösszeg 30 mm körüli átlagosan. A 20. század során évente átlagosan csak néhány ilyen nagycsapadékú nap fordult elő, azonban a jövőben ennek növekedésére számíthatunk, ami kifejezetten kedvez a villámárvizek kialakulásának.

Forrás: BM Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság

A globális éghajlatváltozás hatására a jövőben magasabb hőmérsékleti értékek várhatóak hazánkban is, csaknem minden regionális klímamodell-szimuláció melegedést valószínűsít a Kárpát-medence térségére. A modellszimulációkból tehát azt a következtetést vonhatjuk le, hogy egyre több és intenzívebb időjárási szélsőség várható.

A szakember szerint mielőbb fel kell készülnünk arra, hogy tompítsuk ezeket a hatásokat, és megfelelően alkalmazkodjunk hozzájuk. A hazai csatornarendszerek nem ilyen vízmennyiség-terhelésre készültek, emiatt a városok számára  problémát jelent a túlzott esőzés. Kis Anna szerint ugyanakkor jó lenne, ha meg tudnánk tartani az esővizet a városokon belül, hiszen

a víz párolgása révén hűtő hatás lép fel, amely a városi hősziget jelenséget is enyhítheti.

Megoldást jelenthetnek a zöldtetők, amelyek időben késleltetik a vízelvezetést, csökkentik a maximális lefolyási értéket. Ráadásul nemcsak a vízelvezetésben segítenek, hanem hűtenek, párologtatnak, javítják a levegőminőséget, ráadásul esztétikusak és a biodiverzitás szempontjából is lényegesek.

A probléma kezelésére alkalmas lehet még városi környezetben az úgynevezett esőkertek kialakítása, azaz olyan mesterségesen vagy akár természetes módon keletkezett mélyebben fekvő területen kialakított kertek, amelyek célja az esővíz felfogása, ideiglenes tárolása. A csatornarendszerhez kapcsolt kisebb tavak (balancing ponds) is segíthetik a villámárvizek kezelését, hiszen itt is időbeli eltolás, tehermentesítés következik be azáltal, hogy a tó felfogja az esőt és aztán onnan lassabban áramlik be a csatornarendszerbe a víz.

Forrás: Másfélfok.hu
Fotó forrása: Kiss Orsolya/Dehir