Mérhetően szárazabbá válik az ország

2022.08.17.
Mérhetően szárazabbá válik az ország
Az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatóinak elemzése szerint erdős sztyeppévé változhat szinte egész Magyarország, ha hagyjuk elszaladni a klímaváltozást. A legkitettebb már most is az Alföld, de a Kisalföld és a Dunántúl északkeleti része is veszélyben van. A jelenlegi trendek folytatódásával számoló forgatókönyv szerint a század végére augusztusonként a teljes Alföld a száraz kategóriába eshet.

Kis AnnaSzabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatóinak elemzése rámutat, milyen nagy területen várható súlyos aszály. Kecskemét és Nyíregyháza környékén már most sokkal rosszabb a helyzet, mint az eddigi legextrémebb, 2003-as aszályos évben. A súlyosan aszályos időszakok száma 1990 óta mutat növekvő tendenciát. Országosan elmondható, hogy alapvetően kevesebbszer, de többet esik, ezzel párhuzamosan pedig a száraz napok száma is nő.

Ha a kibocsátásokat továbbra is a mostani szinten folytatjuk, akkor 2060-tól a jelenlegi átlagosan 3 helyett inkább 4 évben számíthatunk húszéves skálán súlyosan aszályos félévre a vegetációs időszakban. Az optimista, jelentős kibocsátáscsökkentéssel számoló forgatókönyv szerint a 21. század végére elkerülhetjük az extrém aszályok növekedését, és éghajlati skálán a jelenleginél is alacsonyabb gyakorisággal várhatjuk majd azokat, ami inkább 2 évet jelent a jelenlegi 3 helyett. Ami biztos, hogy a természetes növényzet és a mezőgazdaság megóvásáért,

az élelmiszer-biztonság érdekében sokkal jobban meg kellene becsülnünk a lehulló csapadékot és a vízmegtartásra kell törekednünk.

A 2021–2040-es időszakban a modellszimulációk átlaga szerint az ország több mint 60%-a továbbra is a csapadékos kategóriákba esik, azonban 2041–2060-ra megnövekszik a szárazabb területek kiterjedése. A 21. század végére általánosságban csökkenés valószínűsíthető a nedves kategóriába eső területek kiterjedésében, különösen, ha a jelenlegi kibocsátási tendenciákkal számoló szcenáriót tekintjük.

A száraz kategóriába eső területek növekedésére elsősorban az Alföld északi és középső részein, a Kisalföldön és a Dunántúl északkeleti részén számíthatunk. Fontos megjegyezni, hogy a 21. század során bekövetkező éghajlati változások nem lineárisak, ezért nem is szükségszerű, hogy minden 20 éves időszak átlagosan nagyobb kiterjedésű száraz területtel rendelkezzen, mint az azt megelőző.

Teljesen száraz lehet az Alföld a század végére nyaranta

Különösen a 2081–2100-as időszakra várható emelkedés a pesszimistább forgatókönyv szerint, ekkor átlagosan az 55%-ot is meghaladhatja a száraz területek aránya Magyarországon (3. ábra). Az RCP4.5 forgatókönyv (zöldebb jövő) szerint lehet esélyünk arra, hogy csak kisebb mértékben növekedjenek az arid területek augusztusban. A 21. század végére azonban már megjelenik az eltérés: a pesszimistább forgatókönyv szerint az Alföld teljes területe a száraz kategóriába fog esni, csupán a nyugati országrészben maradnak a csapadékosabb típusba eső régiók.

Ezzel szemben egy zöldebb jövőt feltételezve Magyarországon csak a Tiszántúl eshet az arid éghajlati övbe augusztusban, míg az Északi-középhegység és a Dunántúl jelentős részén csapadékosabb osztályok dominálhatnak.

A teljes elemzés itt olvasható.