Mesterséges intelligencia: nem tiltjuk, hanem tanítjuk

Nem pusztán egy új eszköz, hanem egy friss egyetemi szemlélet is megjelent a hazai felsőoktatásban, amikor az ELTE Gazdaságtudományi Kar idén tavasszal bevezette a mesterséges intelligenciát az oktatásba. Az április elején megrendezett hallgatói fórumon a jövő tanulási formájának egyetemi használatát, a tudásmegosztás, a digitális felkészültség és a tudatos technológiai jelenlét módszereit mutatta be Verebics János egyetemi docens. A GTK kommunikációs vezetője hangsúlyozta: "nem kivenni akarjuk az MI-t a hallgatók kezéből, hanem megtanítani őket arra, hogyan használják jól, szabályosan, hatékonyan." Az ELTE az első képzőhely a hazai felsőoktatásban, ahol a mesterséges intelligencia a tanulmányi rend szerves részévé vált, jelentős versenyelőnyt biztosítva a GTK-s hallgatóknak a munkaerőpiacon.

Az ELTE GTK megengedi, ám egyben világos és átlátható szabályokkal kontrollálja is a mesterséges intelligencia használatát hallgatói számára, akiknek dolgozataikban a forrásmegjelölésekhez hasonlóan jelezniük kell, ha munkájukhoz mesterséges intelligenciát hívtak segítségül: táblázatot kell kitölteniük a használt MI-alkalmazásokról, és minden felhasználást meg kell jelölniük a szövegben a kari hivatkozási szabályok szerint. A tapasztalt, akár már sok száz dolgozat elkészítését felügyelő oktatók 90-95 %-os biztonsággal meg tudják mondani, melyik szövegrészt írta ember, és melyiket egy gépi modell – figyelmeztetett az előadó. Az így generált szövegek terjedelme és tartalma nem lépheti át a támogató jelleg határait, az MI nem léphet a szerző helyébe, azonban források felkutatásával, a szöveg struktúrájára tett javaslatokkal segítheti a hallgatókat. A munkáért azonban sosem a MI, hanem mindig maga a szerző felel – hangsúlyozta Verebics János.

A hallgatók többek között a témaválasztás előkészítésében, a strukturálásban, nyelvi finomításban, fordításban, bibliográfia-készítésben és prezentációs anyag összeállításában hívhatják segítségül a mesterséges intelligenciát, mindezt természetesen úgy, hogy a szerzői kontroll és az értelmezés mindig a hallgatónál marad. A GTK több mint hétezer hallgatója számára a Moodle felületen tesz elérhetővé egy különleges digitális tananyagot, amelyet az alapszakosok angol nyelven is használhatnak. A videókban mintegy négy órában részletes példák, használati esetek és bemutatók láthatók arról, hogyan lehet a különböző MI-alkalmazásokat az oktatás szolgálatába állítani, megfelelően optimalizálni. A beágyazott prezentációk egyfajta tanulókártyákként is használhatók, amelyek segítenek a fogalmak tisztázásában és az összefüggések felismerésében.

Verebics János szerint a MI megjelenése hasonló fordulatot hoz az oktatásban, mint a 90-es években a számítógép vagy az internet elterjedése, azzal a különbséggel, hogy a folyamatok most még gyorsabban zajlanak, az egyetemnek pedig feladata, hogy lépést tartson ezekkel a változásokkal.

Forrás: ELTE GTK
Fotó: Horváth Péter