MI 2025 Konferencia
Plenáris előadások
Prof. Dr. Palkovics László, a mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos megnyitó előadásában visszatekintett az elmúlt 125 év technológiai fejlődésére, és kiemelte, hogy az MI-vel kapcsolatos félelmek csökkentése és a társadalmi bizalom erősítése közös feladatunk.
Dr. Dietz Ferenc, a Gábor Dénes Egyetem elnöke előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkaerőpiac egyre inkább az azonnal hasznosítható gyakorlati tudást és a soft skilleket várja el. Kiemelte az XR-technológiák fejlődésének jelentőségét, és hangsúlyozta, hogy az oktatásban nem elég az elméleti képzés – szükség van terepgyakorlatra is.
Dr. Tóth Zoltán, az Igazságügyi Minisztérium jogalkotásért felelős államtitkára az MI igazságszolgáltatásban betöltött szerepét vizsgálta, különös tekintettel arra, hogyan alakíthatja át az MI a jogi döntéshozatalt, és milyen kihívásokat vet fel a jogbiztonság és emberi kontroll szempontjából.
Prof. Dr. Domokos Péter, a Kutatási Kiválósági Tanács elnöke a kvantumtechnológia és a mesterséges intelligencia közötti kapcsolódási pontokat mutatta be, és rámutatott arra, hogy a két technológia együttes alkalmazása forradalmi előrelépést hozhat a számítási kapacitásokban.
Prof. Dr. Darázs Lénárd, az ELTE megválasztott rektora, a Mesterséges Intelligencia Koalíció Szabályozás és Etikai Keretek munkacsoportjának vezetője előadásában a mesterséges intelligencia jogi és etikai szabályozásának alapvető kérdéseit ismertette. Kitért a szabályozás lehetséges megközelítéseire, gyakorlati módszereire, valamint azok társadalmi és jogi hatásaira, valamint arra, hogyan alakíthatók ki felelős MI-használatot biztosító etikai keretrendszerek.
Csányi Péter, az OTP vezérigazgatója az MI pénzügyi szektorban betöltött szerepét elemezte, kiemelve a hatékonyságot, az automatizációt és a kockázatkezelést mint kulcstényezőket a banki digitalizációban.
Balogh Petya, a STRT Holding vezérigazgatója, startupper és mentor, előadásában a magyar innováció jövőjét vázolta fel. „M.I. jövünk” című prezentációjában arról beszélt, hogy Magyarországnak hol lehet a helye a globális MI térképen, és hogyan alakíthatjuk jövőnket technológiai tudatossággal.
A plenáris program során együttműködési megállapodások aláírására is sor került, jelezve, hogy az MI területén tovább mélyül a hazai szakmai és intézményi kooperáció.
Szekcióelőadások
A plenáris szakaszt négy párhuzamos szekció követte, amelyek célja az MI gyakorlati és stratégiai alkalmazásainak mélyebb megvitatása volt:
A Technológia és fejlesztés szekció
A hazai MI-kutatások és autonóm rendszerek aktuális trendjei kerültek bemutatásra, majd ipari szereplők osztották meg tapasztalataikat (pl. Bosch, Continental, Knorr-Bremse).
A Jogi, etikai és szabályozási kérdések szekció a fókusz az MI jogszerű alkalmazására, szabályozására és társadalmi hatásaira irányult, neves jogász kutatók és egyetemi szakemberek részvételével.
A szekciót dr. Tilesch György előadása nyitotta, majd a kerekasztal-beszélgetésben az MI gazdasági potenciáljáról, a jövő munkaerőpiacáról és hazai innovációs lehetőségekről folyt a diskurzus – többek között a KSH, EY és a Pannon Egyetem részvételével.
Ebben a blokkban az oktatás, építészet és közszféra digitalizációjának jövőjét vitatták meg, hangsúlyozva az MI társadalmi beágyazódását és a technológia hatásait a mindennapokra.
A konferencia célja az volt, hogy közös gondolkodásra és együttműködésre ösztönözze a tudomány, ipar, oktatás és államigazgatás képviselőit az MI felelős és hatékony alkalmazásának érdekében.