Mi határozza meg a rozmaring aromáját?
Ha kertben vagy erkélyen nevelt fűszernövényeinkről szeretnénk levelet tépni, önkéntelenül is a harsogó zöldet választjuk a sápadtabb színű helyett. Mennyiségi okokból pedig valószínűleg az idősebb, nagyobb leveleket használjuk, nem a kisebbeket. Hogy a tapasztalat mögött milyen biokémiai tények rejlenek, az ELTE Természettudományi Kar és a Semmelweis Egyetem kutatói jóvoltából most egyértelművé vált.
A fűszernövények jellegzetes íz- és aromahatásáért, illetve
gyógyhatásáért a levelek felszínén található, mirigyszőrök által termelt illóolaj-komponensek felelnek.
Közéjük tartozik a fenyő illóolajában is jelenlévő α-pinén, valamint a β-kariofillén, a cineol, a verbenon és a kámfor, melyek a kifejlett rozmaringlevelekre jellemzőek.
Jóllehet kézenfekvőnek tűnik, mindeddig nem vizsgálták, miként befolyásolja az illóolajok összetételét és a levelek fejlődését a levelek kora, illetve a növényeket érő fény mennyisége. Utóbbi könnyen vizsgálható kísérletileg, ha a növényeket sötét, árnyékos helyre (verandára, pincébe vagy lépcsőházba) helyezik, vagy fényszegény, árnyékos helyre ültetik. Solymosi Katalin, az ELTE TTK Növényszervezettani Tanszékének adjunktusa és Böszörményi Andrea, a Semmelweis Egyetem Farmakognóziai Intézetének adjunktusa munkatársaikkal összehasonlították a két hétig természetes fényen, illetve teljes sötétben tartott rozmaringlevelek illóolaj-összetételét.
A sötétbe helyezett növényeken kora tavasszal, illetve a nyári szárazabb és melegebb időszakban halványabb új hajtások jelentek meg. Mint a gázkromatográfiás vizsgálat kimutatta, ezek illóolajának fő komponense a bornil-acetát és a béta-kariofillén lett. Ezzel szemben a fényben nevelt növények új hajtásaiban a rozmaring antireumatikus hatásáért és jellegzetes illatprofiljáért felelős α-pinén, cineol és kámfor volt nagyobb mennyiségben.
Nem mindegy tehát, hogy a növény milyen körülmények között nő,
és milyen fejlődési állapotú részét használjuk fűszerezésre vagy ízesítésre.
„Noha a kutatások során egyelőre nem sikerült teljesen feltérképezni, miért is tér el az idős levelekétől ennyire a fiatal, illetve a sötétben fejlődő fiatal levelek anyagcseréje és illóolajtermelése, számos élettani és szerkezeti különbséget fedeztünk fel és írtunk le munkánk során. Többek között a rozmaringban először mutattuk ki a hagyományos lapos membránszerveződéstől eltérő, az élővilágban különlegesnek számító csöves membránhálózat jelenlétét a mirigyszőrök színtesteiben. Hasonló membránszerveződést különböző rákos sejtekben, HIV-vel fertőzött sejtekben és egyéb kórképekben írtak le, így jelentőségének, kialakulásának és szerepének megértése nem csak növénytani szempontból lehet érdekes” – fejtette ki Solymosi Katalin a kutatócsoport eredményeivel kapcsolatban, melyeket a Frontiers in Plant Science lap tett közzé.
Forrás: ELTE TTK