Mi okozza a testtudat zavarait?

2020.11.09.
Mi okozza a testtudat zavarait?
Az ELTE PPK kutatóinak sikerült elsőként empirikus úton kimutatni, hogy a testen belülről érkező (proprioceptív) információk feldolgozásában mutatott egyéni különbségek szerepet játszanak testünk saját magunkénak való megélésében. 

A gumikéz illúzió kiváltásához a személyek elől eltakarják a saját kezüket, és egy hasonló kinézetű gumikezet helyeznek eléjük. Ezután a gumikezet a személy számára látható módon, míg a valós kezet nem látható módon, egy időben és egy helyen ingerelik, vagyis simogatják egy ecsettel. Egy idő után, a beérkező információ sugallatára, a kísérleti személyek a gumikezet fogják saját magukénak érezni, saját kezüket pedig idegennek. A jelenség kapcsán a kutatók azt vizsgálják, mitől éljük meg sajátként a testünket, illetve mi állhat a testélmény megbomlása mögött.

Az illúziót az váltja ki, hogy mind a vizuális úton (a gumikéz és az ecset simításainak látványa), mind a tapintás során (az ecset simításának érzete) nyert információk azt sugallják, hogy a gumikéz tartozik a kísérleti személyhez. Azonban ezzel ellentétes információ is érkezik a központi idegrendszerbe: az izmokban, ízületekben és ínszalagokban található receptorok által közvetített poprioceptív információ továbbra is azt közvetíti, hogy a saját keze az övé.

A több forrásból származó ingerek összesítésének szabályszerűségei alapján már korábban feltételezték, hogy a proprioceptív, vagyis a testből érkező információk feldolgozásában mutatott egyéni különbségek befolyásolhatják az illúzió erősségét, Horváth Áronnak és Köteles Ferencnek kutatótársaikkal (Ferentzi Eszterrel, Bogdány Tamással, Szolcsányi Tiborral és Michael Witthöfttel) azonban most sikerült ezt empirikusan is kimutatni.

Az ELTE PPK kutatásában 60 egyetemista vett részt. A kísérlet során felmérték, hogyan dolgozzák fel a kísérleti személyek a karjuk helyzetére vonatkozó proprioceptív információkat. A mérés során különböző helyzetekbe mozgatták a résztvevők könyökízületét, nekik pedig minél pontosabban kellett visszaállítaniuk a pozíciókat. Ebből megállapítható volt, hogy az adott személy milyen torzítással és milyen konzisztensen dolgozza fel a kar helyzetére vonatkozó proprioceptív információkat. A saját teste felé mozdult el vagy ezzel ellentétes irányba? Annál konzisztensebbnek számít valaki, minél inkább ugyanabba az irányba és ugyanakkorát téved a különböző pozícióknál. A kísérlet másik szakaszában a gumikéz-illúziót váltották ki a kutatók a kísérleti személyeknél.

Az eredmények azt mutatták, hogy azok, akik a proprioceptív feladatban kevésbé konzisztensek voltak, vagyis nem annyira ugyanabba az irányba és nem ugyanakkorát tévedtek a különböző pozícióknál, gyengébb illúziót éltek át. A konzisztensek mellett azok is erősebb illúzióról számoltak be, akik a gumikéz felé mutattak torzítást a karjuk helyzetének megítélése során.

A tanulmány a Cortex nemzetközi pszichológiai folyóiratban jelent meg.

Forrás: ELTE PPK
Borítókép: statnews.com