Milyen hatása lesz a mesterséges intelligenciának a felsőoktatásra – avagy itt a ChatGPT, mit csináljak?

De mi is valójában a ChatGPT?

A ChatGPT egy olyan eszköz, amely a mesterséges intelligencia technológiát használja a természetes nyelv elemzésére és reprodukálására. Azaz elemzi azt a rengeteg nyelvi adatot, ami az interneten rendelkezésére áll és azokhoz hasonlót saját maga is létre tud hozni. Szinte tökéletesen utánozza az emberek közötti kommunikációt, válaszolni tud egészen bonyolult kérdésekre és összetett feladatokat is képes elvégezni. Az eddig ismert és napi szinten használt chatbotokhoz képest is elképesztően hatékonyan ír verset, emailt, számítógépes programot vagy tudományos értekezést is. Megalkotója az OpenAI nevű, mesterséges intelligencia kutatásával foglalkozó cég.

Bár a nagy robbanást ezen a téren a ChatGPT megjelenése hozta, azóta naponta jelennek meg újabb applikációk, amelyek a technológiát használják. A Microsoft február 7-én jelentette be, hogy az Edge és Bing már használja a mesterséges intelligenciát, és számos új funkcióval bővült mindkettő. Egy nappal később a Google bemutatta a Bard nevű hasonló robotját, bár az első megjelenése kissé szerencsétlenre sikerült, mivel a bemutatón adott válasza nem volt éppen tökéletes. Ugyanakkor biztosak lehetünk benne, hogy az elkövetkező hetekben a Google is teljeskörűen elérhetővé teszi a Bard-ot felhasználói számára.

Hogyan tudom kipróbálni?

Bár folyamatosan szó van arról, hogy a ChatGPT hamarosan fizetős verzióban lesz csak elérhető, most még bárki kipróbálhatja, mit tud. A legegyszerűbb a böngészőben megnyitni a webhelyet: https://openai.com/blog/chatgpt, majd a Try chatgpt gombra kell kattintani. A következő ablakban ki kell pipálni, hogy biztosan nem robotok vagyunk és már lehet is használni a felületet. Úgy működik, mintha valóban csevegnénk valakivel, így is érdemes feltenni a kérdéseket. Ez a valaki azonban hozzáfér például a teljes Wikipediához és online szövegek tömegéhez, nagyon gyorsan képes szöveget elemezni és prediktív módon folytatni a beszélgetést. Érdemes olyan kérdéseket feltenni, hogy pl. Mit tud XY-ról (akár saját magunkról)? Vagy: Miért történt egy történelmi esemény? Lehet feladatot is adni neki, pl. Hasonlítson össze két irodalmi művet vagy foglaljon össze egy elméletet röviden. Nehezítésül megadhatjuk, hogy az elméletet 10 évesek számára és kreatívan összegezze és adjon meg 3 referenciát. Szintén másodpercek alatt tud megoldani matematikai képleteket, megírni egyszerűbb programokat, összeállítani marketing tervet vagy megírni egy verset.

Ha azokat a dolgozatokat vagy vizsgákat adjuk oda a ChatGPTnek, amelyet majd hallgatóinknak fogunk odaadni, meg lehet ítélni, mennyire pontosak a válaszok. Tapasztalatunk szerint bár nem hibátlanok a megoldások, egy közepes érdemjegyet általában azért minden feladaton el tud érni.

Milyen hatással lesz a Chat GPT a felsőoktatásra?

Mivel a ChatGPT írott szöveg létrehozására képes, méghozzá meglehetősen magas színvonalon, minden olyan tevékenységnél használható, ahol írásos mű jön létre. Beadandó esszék, szakdolgozat, házi feladat, programkészítés, összegzés, elemzés stb. – azaz pontosan azoknál a feladatoknál teljesít nagyon jól, amit a felsőoktatásban a hallgatóktól várunk. Már most, a januári vizsgaidőszakban is találkoztunk olyan vizsgadolgozatokkal, amit bizonyíthatóan a ChatGPT írt meg és nem a hallgató. Az oktatók között is heves vita zajlik arról, hogyan lehetne megelőzni vagy kizárni azt, hogy a vizsgán ne éljenek vissza a hallgatók az új lehetőséggel; vannak, akik a szóbeliség felé tolnák el a számonkérést, mások teljes technikailag kontrollált környezet felállítását várnák el az egyetemektől.

A legvalószínűbb azonban az, hogy a teljes felsőoktatási módszertant kell átgondolnunk és új alapokra helyeznünk. A tiltás helyett meg kellene találnunk azokat a módszereket, ahol a mesterséges intelligencia segíti és nem helyettesíti a tudás elsajátítását, hiszen hallgatóink már egy olyan világban lépnek ki a munkaerőpiacra, ahol az AI lesz a valóság.

Milyen veszélyei lehetnek?

A ChatGPT tehát képes arra, hogy elég jól megírjon egy felsőoktatásban kiadott írásbeli feladatot. Nem tökéletesen, de nem is rosszabbul, mint egy átlagos hallgató. Ha eddig a plágium ellen tudtuk használni a plágiumkereső szoftvereket, ez most nem fog segíteni, hiszen a ChatGPT és a hozzá hasonló applikációk által generált szövegek eredetiek, nem kimásolt részek egy már megjelent műből. Nem segít a stilisztikai elemzés sem, hiszen az NLP (Natural Language Processing) technológia alkalmas arra, hogy egy adott szövegen ’megtanulja’ a szerző stílusát és abban a stílusban is meg tudja írni a szöveget.
Léteznek ellenőrző oldalak, amik meg tudják ítélni, egy szöveg nagyjából mennyire biztosan Mesterséges Intelligencia által generált mű (pl. https://copyleaks.com/features/ai-content-detector vagy https://aiwritingcheck.org/), de ezeket viszonylag könnyen át lehet verni, például a stílus megváltoztatásával vagy a szöveg lefordításával.

Az egyik veszély tehát az, hogy az akadémiai világ nem fog tudni elég gyorsan reagálni a mesterséges intelligencia megjelenésére.

Milyen előnyei lehetnek?

A Mesterséges Intelligencia fejlődését nem fogjuk tudni megállítani, inkább azon érdemes gondolkozni, hogy milyen előnyeink lehetnek abból az egyetemen, hogy rendelkezésünkre áll a nap 24 órájában egy fáradhatatlan, ingyenes, elég hatékony asszisztens. Ne feledjük, hogy bár elég meggyőző szöveget képes alkotni, gondolkozni nem fog helyettünk, tehát úgy kell az instrukciókat megadni neki, hogy képes legyen megcsinálni a kevésbé kreatív napi feladatokat.

Az egyik legnagyobb előnye a mesterséges intelligenciának, hogy időt tud nekünk megtakarítani.

15 példa arra, hogyan használhatják az oktatók a mesterséges intelligenciát

1. A hallgatók kérjenek javaslatokat arra, hogyan tudnák javítani saját írásukat.
2. Írjon olyan kérdéseket, amelyek alkalmasak egy adott téma órai megbeszélésére.
3. Nyerje ki egy szövegből a kulcsszavakat és adja meg azok definícióit.
4. Készítsen előadás vázlatot egy adott témához.
5. Készítsen értékelőtáblát meghatározott szempontok szerint.
6. Kérjünk példákat egy adott problémára, témára vagy megoldásra.
7. Készítse el egy adott témához a kiosztmányokat.
8. Kezdjék a téma megvitatását a ChatGPT által adott válaszokkal – ezek általában felületesek, hogy lehetne mélységében tárgyalni a témát? Mik lehetnek a még jobb kérdések?
9. Nyelvoktatás esetén írja át a szöveget egy középfokú nyelvtudással rendelkező olvasó számára.
10. Vitatkozzanak a hallgatók a ChatGPTvel, amelyet utasítunk, hogy válaszoljon, mint pl. Szókratész.
11. Keressenek a hallgatók a ChatGPT segítségével forrásokat és értékeljék azokat.
12. Készítsenek előadásvázlatot megadott témában a ChatGPT segítségével, majd írjanak hozzá saját kiegészítő szöveget.
13. Írjanak 5 hipotézist egy adott tudományterületen ChatGPT segítségével és értékelje azokat.
14. Készítsenek egyszerű html kódot egy honlaphoz, meghatározott szempontok szerint.
15. Generáljanak fotókat vagy festményeket többféle stílusban mesterséges intelligenciával és elemezzék a különbségeket.

A témáról természetesen még sokat fogunk hallani itthon és külföldön egyaránt, addig is ajánljuk, hogy böngésszék a There is AI for that weboldalt, amely folyamatosan gyűjti az elérhető alkalmazásokat a különböző feladatokra.