Minden, amit a humán tőkéről tudni érdemes
Az eseményen 30 előadó és csaknem 150 érdeklődő vett részt az akadémiai, kormányzati, üzleti és non-profit szektorból. Köszöntőjében Szücs Zoltán Gábor, az ELTE TÁTK dékánhelyettese kiemelte, hogy a Társadalomtudományi Kar működésének egyik alappillére a tudásmegosztás, amelyhez a mostani konferenciához hasonló nyílt tudományos fórumokon megtermelt tudás gyakorlati hasznosítása és megosztása is hozzájárul. Kucsera Tamás Gergely, az MNB elnöki főtanácsadója beszédében hangsúlyozta, hogy az MNB alkotmányos szervezetként küldetésének tekinti, hogy segítse a magyar társadalom kiemelkedését a közepes fejlettség csapdájából, ennek érdekében az MNB és az ELTE közös eszmei alapokon állva fenntartható és versenyképes megoldásokat keres.
Az első plenáris előadások átfogó körképet nyújtottak a humán tőke hazai vonatkozásairól. Kollányi Zsófia szociálpolitikus-közgazdász, az ELTE adjunktusa az egészségmegőrzés és -fejlesztés interdiszciplináris és interszektorális jellegére hívta fel a figyelmet. Váradi Balázs közgazdász, az ELTE ÁJK egyetemi docense, a Budapest Intézet vezető kutatója a humán tőke és az oktatás kapcsolatának aspektusait mutatta be. Szikra Dorottya szociálpolitikus, a HUN-REN TK Társadalom- és Közpolitika Kutatási Osztály vezetője a magyar szociálpolitika változásait vette végig. A körképet Evetovits Tamás, a WHO barcelonai irodájának vezetője tette teljessé, aki előadásában az egészségügyi magánkiadásokról szóló 2023-as WHO-jelentést ismertette.
A második szekció előadásai a humán tőkét a demográfiai folyamatok perspektívájából vizsgálták. Az első előadó, Csoba Judit, a Debreceni Egyetem egyetemi tanára az időskorúak munkavégzésével kapcsolatos tényeket és sztereotípiákat hasonlította össze, Alpek B. Levente, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa pedig a demográfiai faktorok területi eloszlásának sajátosságáról számolt be. Hárs Ágnes, a Kopint-TÁRKI vezető kutatója a migráció és a vendégmunka aspektusait mutatta be EU-s összehasonlításban.
Az előadások harmadik csoportja az egészségügy és a szociális szektor diszfunkcióival és humán tőkére gyakorolt hatásaival foglalkozott. Vitrai József, a Széchenyi István Egyetem tudományos munkatársa, a Magyar Népegészségügy Megújításáért Egyesület elnöke az egészségügyi rendszernek a humán tőke fejlesztésében betöltött szerepéről értekezett, míg Krémer Balázs szociológus, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem habilitált egyetemi docense a szociális szektor alapvető problémáira hívta fel a figyelmet. Zárásként Balogh Zoltán, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar dékánhelyettese az egészségügyi szektorban tapasztalható humánerőforrás-krízis okait kereste.
A humán tőke helyi szintű fejlesztésére fókuszált a negyedik szekció. Terebessy András, a Semmelweis Egyetem adjunktusa, gyakorló háziorvos az egészségügyi alapellátás lehetőségeiről és eszközeiről, míg Berényi Eszter, az ELTE TÁTK docense az oktatás, az iskolarendszer lehetőségeiről beszélt. Az előadások sorát Béres Tibor szociológus, az Autonómia Alapítvány programfelelőse zárta, aki a szegregátumokban zajló komplex szociális programok és közösségfejlesztés nyújtotta lehetőségeket mutatta be.
Az oktatáspolitika és az oktatási rendszer kérdéseit feltáró, utolsó szekcióban az előadók az oktatás humán tőkére gyakorolt hatását, az oktatási rendszer fejlesztésének lehetőségeit, valamint a tananyag-reformok szükségességének kérdéseit járták körül. Felszólalt többek között Lannert Judit, a T-Tudok senior kutatója, K. Nagy Emese, a Miskolci Egyetem Tanárképző Intézetének főigazgatója, valamint Benedek András, a BME GTK Műszaki Pedagógia Tanszék professor emeritusa is.
A konferencia előadásait egy-egy interaktív kerekasztal-beszélgetés követte, amelyekbe a hallgatóság is bekapcsolódhatott. A konferencia előkészítés alatt álló, várhatóan 2024 őszén megjelenő szakpolitikai tanulmánykötete segíthet a humán tőke kérdéseinek megértésében, és további vitákat ösztönözhet a társadalmi-gazdasági fejlődés kulcsfontosságú területein.