"Mindig a saját fejem után mentem"

2020.07.17.
A "Lendület" pályázat idei kilenc nyertese közül hárman az ELTE-n alakíthatnak kutatócsoportot. Egyikük Vácziné Schlosser Gitta kémikus, a TTK posztdoktori ösztöndíjasa, aki az élő szervezetek fő építőköveinek tekinthető fehérjék szerkezetvizsgálatát végzi majd el tömegspektrometriára épülő módszerekkel. Az MTA-ELTE "Lendület" Ionmobilitás-tömegspektrometria Kutatócsoporttal új technikák kidolgozását tűzte ki célul, amelyekkel a korábbinál hatékonyabban és megbízhatóbban térképezhetik fel a molekulaszerkezeteket.

Miért az Eötvös Loránd Tudományegyetemet választotta kutatói munkájának helyszínéül?
2001-ben végeztem az ELTE-n vegyész szakon, 2005-ben pedig kémiából PhD-ztem. A doktori tanulmányaim után Hudecz Ferenc akadémikus hívására csatlakoztam az MTA-ELTE Peptidkémiai Kutatócsoporthoz, ahol tömegspektrometriával kezdtem el foglalkozni. A Kémiai Intézetben és általában az ELTE Természettudományi Karán nagyon sok izgalmas kutatás folyik, a "Lendülettel" pedig bekapcsolódhatom a fehérjekémiai kutatási témákba.

Mikor fogalmazódott meg, hogy hosszú távon is ezt választja kutatási területének?
A tömegspektrometria alapjait a doktori tanulmányaim során sajátítottam el. Világéletemben kutatással és elsősorban tömegspektrometriával szerettem volna foglalkozni, ezért aktívan kerestem a pályázati lehetőségeket, igyekeztem posztdoktori pályázatokon részt venni, amelyeken sikerrel tudtam szerepelni az elmúlt évek során.

Miről szól ez a szakterület, hogyan írná le laikusok számára?
Mind a tömegspektrometria, mind pedig az ionmobilitás-spektrometria gázfázisú ionizált molekulákkal foglalkozó tudományág. Egy tömegspektrometriás vizsgálatban az ionizált molekulákat a tömegük alapján elemezzük, az ionmobilitás-spektrometriában a molekulatömeg mellett az ionok mérete és alakja is meghatározó szempont. A tömegspektrometria nagyon elterjedt analitikai szerkezetkutatási módszer, klinikai diagnosztikai célokra is használják, különböző megbetegedések, például csecsemők veleszületett anyagcsere-rendellenességeinek kimutatására, illetve élelmiszer- és környezetbiztonsági alkalmazásai is vannak. Az ionmobilitás-spektrometria egy önmagában is jól használható analitikai technika, melynek elsősorban katonai célú alkalmazásai vannak: robbanószerek, kábítószerek és vegyi fegyverek kimutatására használják. A két módszert együttesen tartalmazó berendezéseket, azaz

az ionmobilitás-tömegspektrométereket elsősorban biokémiai kutatásokban használják,

biomolekulák, fehérjék szerkezetének feltérképezésére.

A most elnyert "Lendület" pályázaton kívül mire büszke még kutatói pályafutásából?
Azt gondolom, hogy nagyon szerencsés vagyok, mert egy MTA Prémium posztdoktori ösztöndíjról tudok váltani a Lendületre. A posztdoktori ösztöndíjlehetőség nagyon sokat segített abban, hogy sikeres "Lendület" pályázatot tudjak összeállítani.

Az ELTE TTK Kémiai Intézetétől, annak szakmai közösségétől milyen támogatást kapott a pályázatához?
Mindenképpen szeretném kiemelni a Perczel András akadémikus által vezetett Szint+ Tématerületi Kiválósági Programot, amelynek keretében beüzemelhettünk egy csúcstechnológiát képviselő ionmobilitás-tömegspektrométert a Kémiai Intézetben. Ezzel a Magyarországon egyedülálló és Európában is csak néhány helyen megtalálható műszerrel megalapozhattuk a "Lendület" sikerességét, és ez az új műszer ad lehetőséget arra, hogy el tudjuk érni az abban megfogalmazott célokat.

Munka közben a tömegspektrométerrel

Mi az a cél, amelyet megfogalmazott kutatási programjában?
A kutatómunka során fehérjék szerkezetvizsgálatával foglalkozunk majd. A fehérjék az élő szervezetek fő építőköveinek tekinthetők. Szeretnénk olyan új bioanalitikai, szerkezetkutatási módszereket kidolgozni, amelyekkel megbízhatóbban lehet azonosítani különböző peptidek, fehérjék szerkezetét, és ezeket hatékonyabban tudjuk szekvenálni akkor is, ha a fehérjeláncon kémiai és egyéb módosítások is előfordulnak. Különösen érdekelnek olyan poszttranszlációs módosulatok, amelyek bár ritkán fordulnak elő, mégis jelentősen befolyásolják egy fehérje működését.

Miért nagy jelentőségű és fontos ez a kutatási terület?
Magyarországon több kiváló tömegspektrometriával foglalkozó kutatócsoport működik, de kifejezetten ionmobilitás-tömegspektrometria fókuszú csoport nincs, pedig

az elmúlt néhány évben rohamos fejlődésnek indult ez a technika,

különösen a biokémiai területeken – peptidek, fehérjék, illetve más makromolekulák szerkezetkutatásában.

Milyen szakemberekkel dolgozik majd együtt a most elnyert pályázatban?
A korábbi posztdoktori pályázataimhoz képest óriási változást jelent, hogy most csapatban dolgozunk. A tervek szerint egy körülbelül tíz fős csapat kutat majd együtt, benne három posztdoktori kutatóval, valamint több doktori iskolás, valamint mesterdiplomára készülő hallgatóval.

Milyen szempontok szerint állította össze a fiatal kutatókból álló csapatát?
Szívesen dolgozom együtt bárkivel, aki érdeklődik a tömegspektrometria iránt és motivált. Szerencsére sok fiatal kutató és hallgató nyitott e szakterület felé, így az elmúlt évek során több tehetséges fiatalt is be tudtam vonni a kutatómunkába.

Fiatal kutatókkal

Milyen távlatokban gondolkodhat a pályázat kapcsán, mennyi időre és mekkora támogatási összeget nyert?
A kutatási projektünk támogatása összesen öt évre szól, az első évre 44 millió forintot nyertünk.

A kutatási projekt kapcsán milyen társadalmi hasznosulásról lehet beszélni?
A kutatómunka során az egyik fő célunk, hogy a fehérjéken előforduló módosulatokat azonosítsuk, és olyan módszereket dolgozzunk ki, amelyekkel a fehérjék szerkezeti változásait ki lehet mutatni. Ezek a szerkezeti változások gyakran különböző megbetegedésekhez kötődnek, így

például diagnosztikai módszereket is lehet majd fejleszteni kutatási eredményeink alapján.

Az egyik izgalmas kutatási területünk a fehérjecitrullináció. Ennek eredménye egy látszólag apró kémiai változás, amely azonban felelős lehet sokféle megbetegedésért. Ez a módosítás okozza például a népbetegségnek számító reumás sokízületi gyulladást, a reumatoid artritiszt.

Milyen célokat szeretne megvalósítani kutatói karrierje során?
Szeretném minél több fiatal kutatóval megismertetni a tömegspektrometriát, célom, hogy erre a területre vonzzam a motivált kutatókat. Ez egy nagyon gyorsan fejlődő tudományterület, nagyon fontos ipari és gyógyszerkutatási alkalmazásai vannak. Úgy gondolom, hogy hallgatóink is fontosnak látják, hogy ezen a területen magas szintű ismereteket és gyakorlatot szerezzenek.

Sikeres kutatóként milyen jótanáccsal látná el a hallgatókat?
Mindig a saját fejem után mentem, ennek megvannak a pozitívumai és negatívumai is. Ezzel együtt talán ezt javasolnám a hallgatóknak is, hogy próbálják a saját elképzeléseiket megvalósítani, és olyan irányba menjenek, amely valóban érdekli őket, motiváltak azon a területen, és tudnak saját maguk is előre haladni.

Nemcsak sikeres kutató és "Lendület" nyertes, hanem a Fiatal Kutatók Akadémiájának is alapító tagja, emellett feleség és édesanya. Hogyan tudja összeegyeztetni a kutatói munkáját az élete többi területével?
Szerencsére számíthatok a családom támogatására, de kisgyerekek mellett nem könnyű dolgozni is. Sokszor túlórázom vagy egészen lehetetlen időpontokban jövök be kísérletezni hétvégén vagy éjszaka, ami hosszú távon nyilvánvalóan nem jó. A Fiatal Kutatók Akadémiájának egyik fő célkitűzése, hogy a kisgyerekes kutatók sajátos élethelyzetét figyelembe vevő megoldásokat találjon, és elősegítse az optimális kutatói életpályát támogató pályázati rendszerek kidolgozását.