Mit mutatnak a felvételi pontok?
Az ELTE népszerűsége továbbra is töretlen a felvételizők körében: ezerrel többen – csaknem 13 és fél ezren – jelölték meg idén első helyen az Eötvös Loránd Tudományegyetemet a felvételi eljárásban 2017-hez képest. A 2018. július 25-én nyilvánosságra hozott felvételi eredmények szerint 9744 új hallgató kezdheti meg tanulmányait az Egyetemen szeptemberben, közülük állami ösztöndíjas, nappali tagozatos, alapszakos hallgatóként 5309-en. A felvételi statisztikák az ELTE-t a második helyen a Debreceni Egyetem (6621) követi, a lista harmadik helyén pedig a Budapesti Gazdasági Egyetem áll (5846). Az első öt intézmény között szerepel még a Szegedi Tudományegyetem (5817) és a Pécsi Tudományegyetem (4903).
Az ELTE három legnépszerűbb szakján a felvételi létszámok az alábbiak szerint alakultak: programtervező informatikus alapszakra Budapesten nappali munkarenden 527 főt, jogász osztatlan szakra 448 főt, gyógypedagógia alapszakra Budapesten levelező munkarenden pedig 341 főt tudott felvenni intézményünk. Mindhárom szakkal kapcsolatban elmondható, hogy közel azonos felvételi számok születtek, mint az előző évben, tehát e szakok népszerűsége egyenletes maradt az előző évekhez képest.
Országos szinten évek óta töretlen népszerűségnek örvendenek a különböző gazdaságtudományi képzések, mely területen az ELTE is egyre nagyobb szerepet kíván vállalni. Az ELTE szeptemberben startoló Gazdálkodástudományi Intézete (GTI) a négy alap- és négy mesterszakjára (kereskedelem és marketing, gazdálkodási és menedzsment, nemzetközi gazdálkodás, valamint pénzügy és számvitel alapszakok, illetve pénzügy, számvitel, vezetés és szervezés, továbbá a Master of Business Administration mesterszakok) összesen 596 jelentkező nyert felvételt, mely egyértelműen azt mutatja, hogy ezen a területen is kifejezetten van keresnivalója az ELTE-nek.
A felvételi adatok kari bontását vizsgálva érdemes kiemelni, hogy mely karon mely szakok bizonyultak 2018-ban a legnépszerűbbeknek. A Bölcsészettudományi Karon (BTK) a szabad bölcsészet és anglisztika szakok fej-fej mellett végeztek, előbbire 175, míg utóbbira 169 főnek sikerült felvételt nyernie. Mindkét szak esetében komoly növekedést tapasztalhatunk, a szabad bölcsészet esetében ez a létszám 51 fővel magasabb, mint a tavalyi évben. Az idén első évben képzéseket indító GTI esetében a nemzetközi gazdálkodás alapszak volt a legnépszerűbb, ide csaknem 100 hallgató nyert felvételt. A Pedagógiai és Pszichológiai Kar (PPK) esetében továbbra is a pszichológia alapszak a legnépszerűbb: idén ezen képzésre 282 fő nyert felvételt, ami még úgy is 8 fővel több, mint a tavalyi évben, hogy közben a ponthatár is 10 ponttal emelkedett. A Társadalomtudományi Karon (TáTK) az elmúlt évek tendenciáit követve idén is a szociológia alapszak volt a legnépszerűbb, ide összesen 178 hallgatót tudott felvenni a kar az idei felvételi eljárásban. Ez a létszám csupán egy fővel marad el a tavalyitól, holott a ponthatár itt is emelkedett 6 ponttal az előző évhez képest. A Tanító- és Óvóképző Karon (TÓK) a tanító, valamint az óvodapedagógus szakok indulhatnak a legnagyobb létszámmal: előbbin 167, utóbbin 160 hallgató kezdheti meg első félévét idén szeptemberben. A Természettudományi Kar (TTK) esetében továbbra is a biológia szak marad a legnépesebb, összesen 304 hallgató nyert ide felvételt, a legnagyobb növekedés a fizika alapszakon jelentkezett: a tavalyi 80-hoz képest idén már 105 hallgató nyert ide felvételt. Az ÁJK-n, IK-n és a BGGyK-n a legnépszerűbb szakok értelemszerűen a korábban már említett, egyetemi szinten is legnépszerűbb szakok közül kerültek ki.
Az osztatlan tanárképzés is egyre népszerűbbnek bizonyult, hiszen a tavalyi 674 főhöz képest idén már 710-en nyertek felvételt az intézményünk által kínált tanárszakok valamelyikére. Ezek közül a legtöbben az angol nyelv és kultúra tanára – magyartanár párosítást választották, összesen 59-en kezdhetik majd meg ezzel a szakpárral az első tanévüket szeptemberben. Hasonló népszerűségnek örvend ugyanakkor a Szombathelyen indított testnevelő tanár – gyógytestnevelő – egészségfejlesztő tanár párosítás is: összesen 54-en nyertek felvételt erre a szakpárra.
Az ELTE szombathelyi képzési terén is növekedést tapasztalhatunk az idei évben: a tavalyi 527 felvettel szemben idén már 654-en kezdhetik meg az első félévüket az kihelyezett képzési helyen. A 24%-os létszámnövekedés hatalmas eredmény, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a szombathelyi képzésekre történő bekerüléshez szükséges minimális pontszámok idén is jelentősen növekedtek, hiszen míg a tavalyi évben az itt induló alapképzésekre való bejutáshoz átlagosan 338 pont volt elegendő, addig idén ehhez már 351 pontra volt szükség. Az osztatlan mesterképzések esetén pedig 352 pont átlagos határt kellett teljesítenie a jövendő szombathelyi hallgatóknak.
Az ELTE által indított mesterszakokra összesen 2078-an nyertek felvételt. A mesterszakok közül a legnagyobb létszámot a pszichológia (201 fő) és a gyógypedagógia (134 fő) szakokra sikerült felvenni. A legtöbb pontot az ELTE-n az angol nyelvű kulturális antropológia (TáTK) mesterszakon kellett elérni, itt 99 pontra volt szüksége annak, aki ezt a képzést választotta. A magyar nyelvű képzések közül a nemzetközi tanulmányokra (TáTK) volt a legmagasabb a ponthatár, itt 97 pont elérése volt szükséges a sikeres felvételihez.
Idén nemcsak a felvett hallgatók számában állított be rekordot az ELTE, hiszen a legmagasabb ponthatár is egyetemünk egyik tanárszakjához volt szükséges: a maximálisan elérhető 500 pontot kellett elérnie annak a felvételizőnek, aki német és nemzetiségi német nyelv és kultúra tanára – latin nyelv és kultúra tanárának kíván tanulni. A felvett hallgatók által elért pontszámok átlaga az alap- és osztatlan képzések esetében pedig kereken 400 pont lett, ami jól mutatja, hogy az ELTE továbbra is a legtehetségesebb fiatalok célállomása.