Modellértékű K+F+I együttműködés az IK-n

2020.09.23.
Modellértékű K+F+I együttműködés az IK-n
A járványhelyzet miatt szeptember 17-én tartotta meg projektnyitó rendezvényét az ELTE Informatikai Karon a Szoftver- és Adatintenzív Szolgáltatások Kompetencia Központ. A 2020 februárjában elindult projekt futamideje négy év, az első eredmények már láthatók.

A modern, intellektuális tőkén alapuló gazdasági rendszerek egyik fő hajtóerejét a tudásigényes szolgáltatási szektor bővülése jelenti, amely minden korábbinál nagyobb mértékben épül a felsőoktatás 3 missziója, az oktatás, a kutatás és a tudáshasznosítási mechanizmusok integrációjára.

E felsőoktatási feladatkör szervezeti megvalósítását jelenti a Szoftver- és adatintenzív szolgáltatások Kompetencia Központ, amely az ELTE Informatikai Kar vezetése alatt, konzorciumi formában, 3 szolgáltatási fókuszterületre (pénzügy, egészségügy, Ipar 4.0.) koncentrálva vállalati és akadémiai versenyképességet egyaránt növelő informatikai megoldásokat, valamint kutatási infrastruktúrát fejleszt.

Az új K+F+I együttműködés a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból nyert támogatással indult el 2020 elején, az ELTE közel 1,2 milliárd forintot fordíthat a megvalósításra, míg a teljes projekt 1,8 milliárdból gazdálkodik.

A projektnyitó rendezvényt a járványhelyzet miatt szeptember 17-én tartották meg a lágymányosi campuson. Az esemény személyes jelenlét mellett zajlott, ám több előadó, köztük Scheuer Gyula kancellár online csatlakoztak a projektnyitóhoz.

Borhy László, az ELTE rektora nyitóbeszédében kiemelte, hogy az egyetem két városban, Szombathelyen és Budapesten egyformán képviselteti magát, ami enyhít az egyébként túlzott Budapest-központúságon. Szabó István, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnökhelyettese hangsúlyozta:

a központtal  példaként szolgáló, fenntartható működési modell jön létre.

Horváth Zoltán dékán, a projekt vezetője felidézte, hogy az Informatikai Karon az elmúlt években összesen 19 projektet valósítottak meg európai partnerekkel, ehhez a kezdeményezéshez azonban olyan helyi partnereket kerestek, akik részvétele biztosítja a hosszútávú működés feltételeit, valamint azt, hogy a hallgatók már mesterszakon is valós, alkalmazott feladatokon dolgozhassanak.

Az NKFI-alapból érkező forrás felhasználásával az ELTE Informatikai Kar lágymányosi épületében a vállalati együttműködési projektjeinek otthont adó irodai és laboratóriumi környezetet, Szombathelyen pedig az ipar 4.0 kutatásokat is támogató áramlástani labort alakítanak ki. 

A kar együttműködő partnerei a Mediso, az E-Group és a Hidrofilt, a Kompetencia Központ a három vállalat és az ELTE együttműködését fogja össze. Míg az ELTE részéről 9 kutató és 10 doktorandusz, illetve mesterszakos hallgató vesz részt a projektben, céges oldalról 21 fő dolgozik a feladatok megoldásán. Az egyetemi hallgatók a mesterképzésben megszerezhető 120 kreditből közel 50-et szerezhetnek meg azzal, hogy a vállalati partnereknél K+F+I feladatokkal foglalkoznak doktoranduszi irányítás mellett. 

A Mediso Kft. termékei elsősorban diagnosztikai berendezések, kisebb készülékek, melyek az orvosokat segítik a pontosabb kórkép felállításában. Ezek hatékonysága egyre nagyobb részben múlik a szoftvereken; nem véletlen, hogy a cég dolgozóinak 60%-a kutatásfejlesztésben dolgozik – mondta el a cég képviseletében Németh Gábor. A társaság régóta folytat együttműködést az ELTE-vel, ennek megerősítése most plusz kapacitást jelent, amit arra fordítanak, hogy javíthassák a meglévő kódokat, a képfeldolgozást és a berendezések mozgását.

Németh Gábor, a Mediso Kft. képviselője

Az E-Group Zrt. szerepéről Kuthy Antal tájékoztatott. A vállalat specialitása, hogy rengeteg strukturálatlan adatból információt nyerjenek, legyen szó elektronikus ügyintézésről vagy épp adatbiztonságról. A szakértő szerint megfelelő PhD-képzéssel és

az egyetemekkel való szoros együttműködésben érhetnének el igazi sikereket a magyar vállalatok.

Koltay Zsolt a Data-Press Kft. képviseletében az ipari adatok feldolgozásáról tartott előadást. A Data-Press többek között olyan adatok elemzésével foglalkozik, amelyeket nem új szenzorok beépítésével kívánnak megismerni, hanem a meglévők alapján becsülnek újabb értékeket. Ez alkalmazható például vízkezelő berendezéseknél, ahol nem mérhető paramétereket megbecsülve a karbantartás igénye is felmérhető.

Mint Horváth Zoltán elmondta, ez a működési modell az ELTE többi kara számára is modellértékű megoldás lehet. Olyan, karokon átívelő, nemzetközi szinten is versenyképes együttműködések kialakításában vagyunk érdekeltek, amelyek alulról szerveződnek, és minden résztvevő számára új lehetőségeket nyitnak meg – fogalmazott. A központ számára feltehetően az lesz

az egyik legnagyobb kihívás, hogy a négyéves projekt során az egyetemen tartsák a vezető kutatókat

egy olyan szektorban, amelyben jelenleg a cégek hatalmas versenyt folytatnak a jól képzett szakemberekért.

A programot kerekasztal-beszélgetés zárta, ahol az ipari doktori képzés előnyeiről és lehetséges fejlesztési irányairól volt szó. A résztvevők egyetértettek, hogy a hallgatók magyar vállalatoknál való tanulása és elhelyezkedése win-win-win helyzetet szül, az egyetem és a vállalatok mellett társadalmi szinten is értéket teremt a Kompetencia Központ céljainak megvalósítása.

Horváth Zoltánnal az elteonline.hu-n olvasható interjú a központ működéséről.

Forrás: ELTE IK
Fotók: elteonline