Modigliani kiállítás

Modigliani a 20. századi avantgárd jellegzetes képviselője, a párizsi iskola (École de Paris) tagja. A Magyar Nemzeti Galériában látható kiállítása az olasz szobrász és festő életművének első nagyszabású bemutatója Magyarországon. A több mint nyolcvan alkotást – köztük 61 Modigliani-művet – aktokat, portrékat és szobrokat felvonultató tárlatra a világ több nagy köz- és magángyűjteménye kölcsönzött műveket. (A kiállítás október 2-ig látogatható).

Találkozás: 1/2 11-kor a Galéria főbejáratánál lévő információs pultnál.

Megközelítés: 16-os autóbusszal a Deák tértől a Dísz tér megállóig.

Belépődíj: 50% kedvezménnyel 62-70 év között: 1 600 Ft/fő, 70 év felett díjmentes. Mindenkinek sorba kell állni a belépőért, az ingyeneseknek is. Személyi bemutatása szükséges! Aki a kézi táskánál nagyobb táskát, hátizsákot hoz, annak kötelező azt a ruhatárban elhelyezni.

Tárlatvezetés: 11 órakor indul, és kb. 60 perc időtartamú. Díja: 15-30 főre:10 000 Ft/csoport. A tárlatvezetési díjat a létszám függvényében a helyszínen szedjük össze. Kérjük, legyen mindenkinél váltópénz!

A múzeumlátogatásra legkésőbb szeptember 8. csütörtökig várjuk szíves jelentkezését az ELTE Nyugdíjasklub e-mail címén: nyugdijasklub@alumni.elte.hu

Nagy Béláné B. Judit 
klubvezető

Amadeo Modigliano (1884–1920) kiállítása a Nemzeti Galériában 

A Magyar Nemzeti Galériában látható Modigliani-kiállítás az olasz szobrász és festő életművének első nagyszabású bemutatója Magyarországon. A több mint nyolcvan alkotást – köztük 61 Modigliani-művet – aktokat, portrékat és szobrokat felvonultató tárlatra a világ több nagy köz- és magángyűjteménye kölcsönzött műveket.

A nagyszabású kiállítás szobrokon, festményeken és rajzokon mutatja be Amedeo Modigliani életművének főbb korszakait és stílusfordulatait, valamint a kortársakhoz fűződő kapcsolatát. A Modigliani életét övező mítoszok, az árveréseken elért rekordárak gyakran elterelik a figyelmet az alkotó valódi művészi teljesítményéről. Modigliani ugyanis úgy vált az európai modernizmus egyik legfontosabb mesterévé, hogy valójában soha nem tért el a klasszikus műfajoktól és a klasszikus formálástól. A kiállítás célja, hogy bemutassa az egyéni utat járó művész munkásságának sokrétűségét, egyedi modern ízét. 

Modigliani Livornóban született 1884-ben. 1906-ban érkezett Olaszországból Párizsba, ahol hamar beilleszkedett a montmartre-i, majd a montparnasse-i művészi körökbe. A kiállítás különös hangsúlyt fektet e két meghatározó helyszín szellemi, művészi közegének és főbb szereplőinek ismertetésére.

A tárlat öt szekcióra tagolódik. Modigliani ma elsősorban jellegzetes, finoman stilizált arcképeiről, érzéki aktjairól ismert. Kevesen tudják azonban, hogy kezdetben leginkább szobrászként szeretett volna érvényesülni. Ezért a kiállítás nyitó szekciója, Az emberiség temploma, a művész 1909–1914 között kibontakozó szobrászati tevékenységét helyezi előtérbe. Az emberi arc vonásaira összpontosító plasztikáit az őket ihlető egzotikus művészeti tárgyak – afrikai maszkok, ókori egyiptomi és kükladikus szobrok – kíséretében mutatjuk be. Emellett a kortárs alkotók (Constantin Brâncuși, Pablo Picasso, Jacques Lipchitz, Henri Laurens) műveivel kiemelt párhuzamok mutatják, hogy Modigliani jól ismerte a korabeli szobrászat legfrissebb vívmányait és tisztában volt a párizsi avantgárdot foglalkoztató esztétikai, formai kérdésekkel is. Mindezek ellenére rossz fizikai állóképessége és pénzhiánya miatt kénytelen volt abbahagyni a kő megmunkálását. 1914-től Modigliani ismét kizárólag a festészetnek szentelte magát, és stílusa alapjaiban változott meg. Korábban a fauvizmus és a posztimpresszionizmus hatására hangsúlyos sötét kontúrokkal társította az intenzív színeket. A háború kezdetén, majd 1915-ben készült korai, a Vissza a festészethez című kiállítási szekcióban összegyűjtött portréi arról az állhatatos útkeresésről tanúskodnak, amelynek során rátalált saját stílusára.

A kiállítás harmadik egysége (Az avantgárd arcképfestője) a festő munkásságának meghatározó hányadát kitevő arcképeken mutatja be Modigliani visszatérését a festészethez. Kiemelt hangsúly kerül a művésztársairól készített portrékra, amelyek izgalmas körképet mutatnak a festő baráti közegéről és az 1914–1918 közötti párizsi művészeti élet szereplőiről. A különös arcképcsarnokban feltűnnek a Montparnasse olyan egyéniségei, mint a kor kiemelkedő költői, Max Jacob és Jean Cocteau, vagy a háború évei alatt Párizsban elő – ismert és kevésbé ismert – külföldi alkotók (Diego Rivera, Ossip Zadkine, Viking Eggeling). A tárlat egyik különlegessége, hogy a portrék több esetben a Modiglianihoz közel álló festők – Moïse Kisling, Celso Lagar vagy Chaïm Soutine – alkotásaival kerülnek párhuzamba, kiemelve a művésztársak közötti kapcsolódási pontokat és különbségeket.

1917-ben különleges lehetőség nyílik Modigliani számára: akkori támogatója, a lengyel származású műkereskedő és költő Léopold Zborowski modelleket, műtermet és pénzt biztosított neki egy aktsorozat elkészítésére. A negyedik egységben látható aktok kiválóan szemléltetik, hogy a régi mestereket is jól ismerő olasz művész miként értelmezte újra a hagyományos műfajt.

A kiállítás utolsó szekciója, A dél vonzásában, a harmincöt éves korában elhunyt alkotó életének utolsó két évében készült műveire összpontosít. Modigliani, azt remélve, hogy egészségi állapota jobbra fordul, 1918–1919-ben több hónapot töltött Nizzában és környékén, ahol szoros barátságot kötött az ott élő művészekkel, többek közt a japán Fudzsita Cuguharuval és az orosz származású Léopold Survage-al. Dél-Franciaországban ismét előtérbe került az olasz festő Paul Cézanne iránti rajongása: a szekciót záró, ismeretlenekről készült utolsó arcképek a nagy provence-i mester hatását tanúsítják.

A kiállítás kurátorai: Kovács Anna Zsófia (Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria) és Sophie Lévy, Jeanne-Bathilde Lacourt, Marie-Amélie Senot (LaM, Villeneuve d’Ascq). A tárlatot kétnyelvű (magyar–angol) katalógus kíséri.

A kiállítás a budapesti Szépművészeti Múzem – Magyar Nemzeti Galéria, a Réunion des musées nationaux – Grand Palais, a Villeneuve d’Ascq-i LaM (LaM – Lille Métropole Musée d’art moderne, d’art contemporain et d'art brut) és a helsinki Ateneum Art Museum együttműködésében, valamint a párizsi Musée de l’Orangerie szakmai támogatásával és a Musée national d’art moderne – Centre Pompidou kiemelt kölcsönzésével valósult meg. Ezen kívül jelentős műtárgyak érkeztek még a Musée national Picasso-Paris, a bécsi Albertina, az amszterdami Rijksmuseum, a jeruzsálemi Izrael Múzeum, a párizsi Musée du Louvre, illetve az egyesült államokbeli Philadelphia Museum of Art és a Dallas Museum of Art gyűjteményéből is.

Részletes életrajz