Négy évig a gombatoxinok nyomában
A projekt keretében megvalósult kutatások célja a Fusarium nemzetségbe tartozó mikroszkopikus gombák által termelt egyes mikotoxinok és ezek kombinációinak különböző szervekre, elsősorban az idegrendszerre, a májra és a vérképző szervekre gyakorolt hatásainak vizsgálata, valamint annak tanulmányozása volt, hogy a szántóföldi penészgomba-fertőzöttség mértéke és a toxintartalom milyen agrotechnikai tényezőkkel befolyásolható, és ez miként hat a búza beltartalmi értékeire.
A mezőgazdaság által legnagyobb mennyiségben előállított gabonanövények a változó klimatikus viszonyok miatt egyre inkább kitettek a szántóföldi mikroszkopikus gombafertőzéseknek, ami takarmány- és élelmiszerbiztonsági szempontból is fontos kérdéskör. A potenciális fertőződés növekedése miatt nő annak lehetősége is, hogy fertőzött termények kerülnek a táplálékláncba, a takarmányok és az élelmiszerek egyaránt tartalmazhatnak a gombák által termelt különböző mikotoxinokat. A pályázat két kutatási irányt jelölt meg. Az egyik a szántóföldi gombafertőzöttség hátterének és a növényekre gyakorolt hatás következményeinek tanulmányozása, a másik a Fusarium gombák által termelt mikotoxinok különböző szervekre, elsősorban az idegrendszerre, a májra és a vérképző szervekre gyakorolt hatásainak elemzése volt. A kutatók vizsgálták a legnagyobb mennyiségben termelődő mikotoxinok és azok kombinációinak akut és krónikus toxikus hatását.
A növénytermesztési kísérletek során a szakemberek megállapították, hogy a lehetséges fertőződés szempontjából meghatározó tényező a talajminőség és a megelőző évi vetemény. A fertőződés mértéke különböző növényvédelmi megoldásokkal, így pl. megfelelő időben és gyakorisággal végzett növényvédőszeres vagy tápanyagellátási kezelésekkel csökkenthető, de a hatékony stratégiák a különböző búzafajtáknál eltérőek lehetnek. A Fusarium fertőzöttség mértéke azonban nem feltétlenül arányos a mikotoxin tartalommal, utóbbi ugyanis nem megfelelő raktározási folyamatok során jelentős mértékben növekedhet. Ennek kivédésére új raktározás-technológiai eljárást javasoltak a szakemberek.
A toxintartalmú takarmánnyal etetett baromfikban jelentősen nőtt a májenzimek és a vérképző szervek aktivitása, míg az immunológiai védekezés gyengült. A vizsgált toxinok kombinációban adva általában csökkentették egymás hatását. A mikotoxinok és azok kombinációinak széles koncentrációtartományra vonatkozó akut és krónikus toxikus hatását többféle módszerrel tanulmányozták a kutatók. Idegi sejttenyészeteket alkalmaztak citotoxicitási vizsgálatokra, túlélő agyszelet-preparátumokat a megváltozott egyedi sejt- és hálózati aktivitás tanulmányozására. Emellett különböző kóros idegi működések kimutatására alkalmas viselkedési vizsgálatokat is végeztek. Eredményeik az mutatják, hogy a gombatoxinok képesek az idegrendszer egyes sejttípusait eltérő módon befolyásolni, kombinációjuk pedig az egyeditől jelentősen eltérő hatást fejthet ki. Mind az idegrendszeri, mind az egyéb szervi hatásokban megfigyelhetők nemi érzékenységbeli különbségek.
A pályázat segítségével több nagyértékű eszköz került beszerzésre, új munkahelyek létesültek. A konzorcium egyetemi tagjainál doktori-, ill. mesterképzési szakdolgozati munkájukat végző hallgatók kapcsolódtak be a kísérletekbe, és ez képezte tudományos munkájuk alapját. A kutatási projekt támogatásával 19 új tudományos cikk, 32 konferencia prezentáció, 1 szabadalmi bejelentés, egy új tesztrendszer leírása, valamint több tudományos disszertáció valósult meg, vagy van folyamatban az elkészítése. A kutatási feltételek jelentős javulása, és a sok új kísérleti eredmény lehetőséget adnak további új együttműködések kialakítására is.