Négy új díszdoktort avattak a Pázmány-napon

2016.05.06.
Négy új díszdoktort avattak a Pázmány-napon
Az ELTE Szenátusa 2016. május 6-án ismét ünnepi közgyűlést tartott az Aula Magnában az Egyetem Pázmány Péter általi, 1635-ös alapítására emlékezve. Az ülésen, amelyet Mezey Barna rektor nyitott meg, részt vettek az egyetem vezetői, a Karok dékánjai, nagykövetek, állami vezetők, a társegyetemek képviselői és meghívott vendégek. A hagyományos Pázmány-napi előadást követően egyetemünk díszdoktorává avatták Klinghammer Istvánt, Anasztasziosz Ioannisz Metaxaszt, Thomas Rauschert és Volker Lippet.

Az idén már 25. alkalommal megtartott Pázmány-napi előadást Csabai István, az ELTE TTK Komplex Rendszerek Fizikája Tanszékének egyetemi tanára tartotta „Galaxisok, gének, gráfok: adat-intenzív megközelítés a tudományokban” címmel. A professzor előadása elején angolul köszöntötte az avatandó díszdoktorokat, majd ezt követően bevezetésként az ember és a tudomány viszonyáról beszélt, hangsúlyozva azt, hogy az ember alapvetően nem a tudomány művelésére született, szabad szemmel nem látja a távoli galaxisokat, se az atomokat, nem tud fejben összeszorozni 10 jegyű számokat. Habár a kezdetektől fogva vizsgálja a külvilág jelenségeit, a világ megértéséhez szüksége volt bizonyos „protézisek” felállítására, amilyen a papír, a ceruza vagy a mikroszkóp. Korábban nem volt teljes képünk a minket körülvevő világról, hiszen az emberiség nem rendelkezett azokkal az eszközökkel, melyek segítségével például az univerzumot vizsgálhatja. A tudomány műveléséhez szükséges eszközök fejlődése a jelenkorban azonban szignifikánsan felgyorsult, manapság a kutatók hatalmas teljesítményű teleszkópokkal vizsgálhatják az univerzumot és számítógépekkel összehangolt mikroszkópokkal kutathatják az emberi genomot.

Csabai István kiemelte, hogy a fejlett eszközök újabb kihívások elé állították a kutatókat, hiszen az előállított nagy adatmennyiség miatt a gépek tárolókapacitását is meg kellett növelni. A folyamatos szoftverfejlesztéseknek köszönhetően ma már komplex szimulációs vizsgálatok végezhetők el számítógépekben, melyek segítségével még jobban vizsgálható a világegyetem vagy a rák genetikája. Ezt követően a professzor a gráfok tudománybeli alkalmazásáról beszélt, melyek kutatása manapság az egyik legnépszerűbb és leggyorsabban fejlődő részterület. A gráfok segítségével vázolták fel különböző kollaborációk keretében az Internet térképét, de a közösségi média, azon belül is a Twitteren nyomon követhető kapcsolódási jelenségek, és az ott létrejövő szociális háló vizsgálata is a gráfok segítségével történik. Előadása végén a tudomány komplexitását emelte ki: a 21. századból visszatekintve minden sokkal összetettebbnek tűnik, mint azt korábban gondoltuk. Ezek megértése és leírása nem egyszerű képletek segítségével, hanem komplex rendszerek bevonásával lehetséges, az új kihívásokkal pedig csak úgy képes a tudomány megbirkózni, ha mindvégig arra törekszik, hogy két lábbal a földön maradjon.

Az előadás után az ELTE díszdoktori címet adományozott Klinghammer Istvánnak, Anasztasziosz Ioannisz Metaxasznak, Thomas Rauschernek és Volker Lippnek. Az Egyetem olyan nagy hatású tudósoknak adományozza a címet, akik általában több évtizedes, gyümölcsöző kapcsolatban állnak Egyetemünkkel.

Klinghammer István az ELTE professor emeritusa, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a hazai és nemzetközi térképészet vezető személyisége. 1965 óta az ELTE Térképtudományi tanszékének (később: Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékének) oktatója. Az ELTE Természettudományi Karának dékánhelyettese és dékánja, az ELTE rektorhelyettese, 2000-től hat éven át az Egyetem rektora. A tematikus kartográfia magyarországi iskolateremtője, oktatási tevékenysége a térképészet csaknem valamennyi területére kiterjed. 2006-ban kapta meg Egyetemünk legmagasabb elismerését, az Eötvös-gyűrűt. 2013 és 2014 között felsőoktatásért felelős államtitkárként dolgozott. Köszönő beszédében visszaemlékezett az elmúlt hatvanegy évre, amit az ELTE kötelékében töltött el. Köszönetet mondott azért, hogy tudományos pályáját itt futhatta be, és háláját fejezte ki közvetlen kollégáinak, az Informatikai Karnak, valamint az egyetem Szenátusának, hogy méltónak találták a díszdoktori címre. Beszéde végén Platónt idézte, aki egy írásában a tanítványok általi megbecsülésről beszél, mely saját önbecsülésünk alapja, majd kiemelte, hogy a továbbiakban is arra törekszik, hogy munkájával az ELTE hírnevét gyarapítsa.

Αnasztasziosz Ioannisz Metaxasz az Athéni Egyetem professor emeritusa, az egyetemen működő Politikatudományi Intézet és Politikai Kommunikáció Laboratórium alapítója, a politikai tudományok professzora. Számos európai és amerikai tudományos folyóirat szerkesztőbizottságának tagja, a görögországi az Emberi Jogok Országos Bizottságának képviselője. Meghatározó szerepe volt abban, hogy az ELTE egykori Szociológia Intézete, később az ELTE TáTK, valamint az Athéni Egyetem Politikatudományi Intézete már a kilencvenes évek elejétől oktatási és kutatási együttműködést folytathatott, amely később a Tempus és az Erasmus programok oktatói és hallgatói cseréjével, valamint az MTA-ELTE Peripato Kutatócsoport munkájában folytatódott. A professzor beszédében kiemelte, hogy számára a tudományos és a civil szféra elválaszthatatlan, eddig is és ezután is a kettő együttműködését, és az ezekhez kapcsolódó interdiszciplináris kutatásokat támogatta. Köszönetet mondott azért, hogy egy nemzetközi hírnevű egyetem díszdoktora lehet, és továbbra is arra fog törekedni, hogy az eddig együttműködéseket még szorosabbra fűzze.

Thomas Rauscher a Lipcsei Egyetem professzora, a Külföldi- és Európai Magán- és Eljárásjogi Intézet igazgatója, a nemzetközi magánjog, valamint a nemzetközi, európai és összehasonlító eljárásjog-tudomány világszinten elismert alakja, a sharia egyik vezető európai kutatója. Fontos szerepe volt az ELTE ÁJK és a Lipcsei Egyetem között kialakított szoros szakmai együttműködés megteremtésében. A jogi karon meghatározó immár évtizedes, német és angol nyelvű tanítási tevékenysége elsősorban az európai joghatósági, elismerési és végrehajtási rendszerek témájában. Beszédében kiemelte, hogy szerencsés embernek tartja magát, hogy olyan helyre születhetett, ahol az európaiság és az értékek tisztelete mindig is adott volt. Az ottani körülményeknek köszönhetően tanulta meg azt, hogy Európa a nemzetek Európája, mindannyiunk közös hazája. Az európai közösségnek köszönhetően ma lehetőség van arra, hogy egymás kultúráját, hagyományát és történelmét megismerjük, elfogadjuk, a közös munka révén a kapcsolatokat az európai közösségen belül – például az egyetemek között is – tovább építsük.

Volker Lipp a göttingeni Georg August Egyetem professzora, a jogi kar korábbi dékánja, a polgári jog és a polgári eljárásjog nemzetközi szinten elismert művelője. Kutatási területeihez a magánjogi jogterületek és az eljárásjog alapvető problémái mellett a polgári jogi felelősség, az orvosi felelősség, a polgári eljárásjog családjogi vonatkozásai tartoznak. Számos tankönyv, kézikönyv és monográfia szerzője, illetve társszerzője. Példaértékű az ELTE ÁJK-n kifejtett, évtizedes, német nyelvű oktatói tevékenysége. Oktató résztvevője az ELTE-Göttingen Deutsche Rechtsschulénak. A professzor köszönetet mondott a kitüntető címért, mely egyszerre elismerése az eddigi munkájának és garancia arra, hogy az együttműködés a két egyetem között a jövőben is folytatódik. Kiemelte, hogy mindig is örömmel töltötte el az, hogy folyamatos az ismeretek cseréje a két intézmény között: ő maga is sok magyar hallgatót vezetett be az évek során a német jogrendszer alapjaiba, többek között az elmúlt héten megrendezett jogi szimpóziumon is volt erre lehetősége.

A Pázmány-napi előadót bemutató írásunkat itt olvashatja.
Klinghammer Istvánnal készült interjúnk itt található.
Anasztasziosz Ioannisz Metaxasszal készült interjúnk itt található.

Négy új díszdoktort avattak a Pázmány-napon

Négy új díszdoktort avattak a Pázmány-napon

0

/

0

0

/

0