"Nem csak a munkám a sport, hanem az életem része is"

Milyen célokkal vág neki az új vezetés a munkának?
A MEFS elnöke 2012 és 2020 között Kiss Ádám, a BEAC korábbi elnöke volt. Vezetése nyolc évében sok területen megújult a felsőoktatási sportélet, de a professzor a 2020-ban esedékes tisztújításon már nem indult újra, és a felsőoktatási sportszféra egyöntetűen Mocsai Lajosnak, a TE rektorának szavazott bizalmat a következő négy évre. Irányításával a jövőben a megkezdett munkát szeretnénk folytatni. A Hajós Alfréd Terv 2012-ben foglalta össze a kiemelt fejlesztési területeket. Elnökségi tagként és a szabadidősportért felelős bizottság elnökeként részt vehettem ebben a munkában a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának képviseletében. A most megválasztott MEFS-elnökség a terv harmadik fázisának megvalósítását tűzte ki célul, a részletes programon már dolgozunk.

Pontosan mit tartalmaz a Hajós Alfréd Terv?
Az egyetemi sportszakmai programot még Székely Mózes korábbi MEFS-főtitkár és BEAC-alelnök vezetésével állította össze az elnökség: a nemzetközi és magyar felsőoktatási versenysportra, a szabadidő- és rekreációs sportra vonatkozó fejlesztési célokat fogták benne össze, megadták az egyetemi sport fejlesztési irányait. A program már születésekor széleskörű támogatással bírt, országos szinten az egyetemvezetők, hallgatói önkormányzatok és az egyetemi sportklubok bevonásával jött létre, és a magyar sportirányítás valamennyi fontos szereplője (EMMI, MOB, országos sportági szövetségek) elfogadta és támogatta, saját programjába illesztette.

A terv megreformálta a Magyar Egyetemi Főiskolai Országos Bajnokság (MEFOB) rendszerét, keretében több rangos versenyt rendeztek a hazai felsőoktatási intézmények. A nemzetközi versenyeken is remek eredményeket el sportolóink. Fontos változást jelentett, hogy

a HÖOK-ot mint szervezetet sikerült aktívan bevonni az egyetemi sport mindennapjaiba.

A legnagyobb felsőoktatási fesztiválon, az EFOTT-on is hangsúlyosan megjelent a sport. Sikeres országos sportkampány volt többször is a Sportpont Fesztivál, emellett létrejött a Sportiroda-hálózat, amelynek tagjaként 2014-ben az ELTE-n is megalakult a Sportiroda. A sport fontosságának kommunikációjában is nagy előrelépés történt. 

Emléktábla-avatás a BEAC 120. születésnapja alkalmából

A Sportegyesületi és Versenysport Bizottság társelnökévé választották. Milyen céljai vannak a bizottságnak?
Balogh László, a Debreceni Egyetem Sporttudományi Intézet koordinációs központjának igazgatója lett az Egyesületi és Versenysport Bizottság elnöke, én pedig a társelnöke. Mocsai Lajos felkérése igen megtisztelő volt, örömmel veszek részt a munkában, remélem, hogy a BEAC közösség sportszakmai tudása, tapasztalata, 122 éves sporthagyománya hasznára lesz a bizottságnak. A MEFS elnökségében jelenleg nincs ELTE-s képviselő, így ezen a területen meg tud jelenni az ELTE, és fontos a pozíció a BEAC-nak is.

Az új elnökség egyik célkitűzése az egyetemi klubok megerősítése. Erre nagyon jól működő példák vannak már Magyarországon, például a Debreceni Egyetem klubja, a DEAC, ahol idén már öt első osztályú csapat működik, és hosszú idő után nekik köszönhetően van újra egyetemi labdarúgócsapat az NB2-ben. Erre utoljára éppen a BEAC volt képes a ’70-es években.  Fontosnak tartjuk, hogy a kiemelkedő klubok jó gyakorlatait, sportkoncepcióját megosszuk és elérhetővé tegyük minden egyesület számára. Feladatul tűztük ki, hogy a hazai sportági szakszövetségekkel közösen, pár kiemelt sportágban támogatási rendszert dolgozzunk ki, amely fenntartható és kiszámítható működtetést biztosítana. Cél, hogy jelentős médiafigyelmet kapjanak a hazai élvonalban szereplő, főleg egyetemistákra épülő egyetemi klubok. Szeretnénk a 2024-es Debrecen–Miskolc rendezésű Európai Egyetemi Játékokig (EEJ) a hazai egyetemi versenyrendszert megerősíteni. Emellett szeretnénk érdekképviseleti, érdekvédelmi és támogató szerepet is betölteni.

Hány egyetemi klub van ma Magyarországon? És milyen sikereket érnek el?
Jelenleg 37 klub tagja a MEFS-nek. Ezeknek több magyar felnőtt bajnokságban szereplő, első- és másodosztályban versenyező csapatuk is van. De az egyéni sportokban is szép eredményekről beszélhetünk, itt hadd említsem meg Csere Gáspár többszörös magyar bajnok maratonistánkat, az ELTE futónagykövetét, aki egyetemistaként volt kint Magyarország képviseletében a riói olimpián. De talán a legfontosabb, hogy

az egyetemi klubok elérnek közel 280 ezer egyetemistát. Ez óriási lehetőség, egy jól megfogható célközönség.

Mi a helyzet a manapság nagyon népszerű e-sporttal?
Több nagyobb klubnak van már saját e-sport szakosztálya; a BEAC-nál még nincsen, de terveink között szerepel a megalakítása. Az e-sport belépő lehet a sport világába, és látunk jó példákat hibrid versenyekre is. A Hajós-terv 3.0 egyik célkitűzése is az e-sport népszerűsítése és fejlesztése. Minden eszközt, alkalmat és lehetőséget meg kell ragadni arra, hogy a hallgatókat megszólítsuk, fontossá tegyük számukra a sportot. Ahogy Mocsai Lajos mondja: divattá kell tenni a sportot.

Hogyan lehet sportolásra ösztönözni az ELTE polgárait?
A sport a kultúránk része, a tanulás, a közösségi programok és a diákmunka mellett lényeges színtere egy fiatal életének. Fontos, hogy az első pillanattól fogva jelen legyen a hallgatók életében. Aki elsőéves korában bekerül egy sportolói közösségbe, mondjuk a BEAC-ba, sokkal inkább részesévé válik az egyetemi életnek is. A kollégáimmal ezért már a gólyatábori időszakban kampányolunk, sportnapokat szervezünk közel 2000 elsőévesnek, nagyjából a felük rögtön be is áll a sportolóink közé. Ott vagyunk a beiratkozásoknál, kollégiumi beköltözéseknél. Az elsőéveseknek 10 ezer példányt juttattunk el idén is az ELTE Sport Kisokosból. Már az első szorgalmi héten ingyenes sportágválasztó rendezvénnyel, az ELTE Sport7-tel várjuk őket, de évközben is ott vagyunk a kari napokon, kollégiumi programokon. Ugyanígy fontosnak tartom az ELTE-s oktatók, dolgozók egyetemi sportéletének biztosítását is, ők a hallgatók számára kiváló példát mutathatnak a rendszeres testmozgásban.

Korábban szó volt egy vívóterem felépítéséről a Bölcsészettudományi Karon. 
Igen, ez még mindig napirenden van, hiszen kifejezett cél, hogy a sportolási helyszíneket minél közelebb vigyük a hallgatókhoz. Fontos, hogy a belvárosban, elérhető távolságban is legyen sportlétesítménye az egyetemnek, ahogy a BME-nek vagy a Ludovikának is van. Ha a campuson lehet sportolni, akkor a hallgatók beugorhatnak edzeni akkor is, ha csak egy óra szünetük van. Kulturált környezetben, egyetemi közösségben vonzó sportolni. Közel tízezer ELTE-s hallgató van a Trefort-kertben és környékén. A terem megoldást jelenthetne az ÁJK, a PPK és a GTI hallgatói számára is. Fontos, hogy a campusok mellett a kollégiumokban is legyen mód sportolni. Ezt az ELTE Kollégiumi Igazgatósága kiemelten támogatja, valamennyi kollégista számára ingyenes sportolási lehetőséget biztosít. 

A BEAC futballcsapata a Fradi öregfiúkkal 

Várható, hogy több kormányzati támogatás jut az egyetemi sportra?
Reméljük, lesz kifejezetten az egyetemi klubok támogatását célzó fejlesztési program. Az elmúlt években az ELTE és a BEAC együttműködésének köszönhetően megújultak a gyakorlógimnáziumok tornatermei és a Bogdánfy úti műfüves pályák; jelenleg folyik a Bogdánfy úti sportcsarnok felújításának tervezése is. De voltak kollégiumi sportpályafejlesztések is, melyeket az egyetem végzett el. Az MLSZ és az ELTE együttműködésének köszönhetően

legutóbb a Mérnök utcai sporttelepen adtuk át a Pluhár István Labdarúgópályát,

ami a BEAC korábbi kiváló játékosáról, hazánk első igazi sportriporteréről kapta a nevét.

A vidéki egyetemek hogy állnak a fővárosiakhoz képest?
Európai uniós támogatások felhasználásával a konvergencia-régiókban működő egyetemek jól tudtak élni a lehetőségekkel, és komoly fejlesztések történtek Debrecenben, Szegeden, Pécsett és Miskolcon is. A vidéki nagyvárosokban az egyetem–önkormányzat–klub hármas könnyebben össze tud állni egy-egy fejlesztés vagy ügy érdekében. Budapesten ez nehezebb, de itt is megvannak a lehetőségek. 

Személyesen mit jelent az Ön számára a sport?
Gyerekkorom óta rendszeres sportolok, magam is próbálok jó példát mutatni azzal, hogy nem csak a munkám a sport, hanem az életem része is. A szellemi és lelki stabilitáshoz jó fizikai állapotban kell lennnünk, mindenkit csak buzdítani tudok, hogy keresse és találja meg a számára legmegfelelőbb sportot. Ez is komoly segítség lehet ahhoz, hogy a pandémiás helyzetet átvészeljük.

Az ELTEOnline oldalán megjelent interjú szerkesztett változata