Nemzetközi Jura Kongresszus Budapesten

2022.08.25.
Nemzetközi Jura Kongresszus Budapesten
Augusztus 29. és szeptember 2. között rendezik meg a földtörténeti jura időszakkal foglalkozó kutatók négy évente sorra kerülő nemzetközi konferenciáját. A világ 31 országából 110 kutató gyűlik össze, négy nap során 12 tematikus szekcióban mutatják be a legújabb kutatási eredményeket. A rendezvény fő támogatója kiválósági alapjain keresztül az ELTE.

A legutóbbi három hasonló konferenciát Mexikóban, Indiában, illetve Kínában rendezték, Európába 2006 után tér vissza a rendezvény. A kongresszus legnagyobb támogatója az ELTE, a konferenciasorozat gazdája és másik támogatója a Földtudományok Nemzetközi Uniója alá tartozó Nemzetközi Rétegtani Bizottság Jura Albizottsága. A budapesti rendezvény szervezésében Pálfy József akadémikus, az ELTE egyetemi tanára és Főzy István, a Magyar Természettudományi Múzeum főmuzeológusa vezetésével a hazai földtudomány több kutatóhelyének szakemberei vettek részt.

A nyitó ünnepséget augusztus 29-én tartják, ahol köszöntőt mond Túri László, az ELTE TTK tudományos dékánhelyettese. A magyarországi földtan és őslénytan hírét a nyitó napon két plenáris előadás is öregbíti, egyrészt hazánk jura és tágabban mezozoikumi képződményeit helyezi fejlődéstörténeti keretbe Haas János akadémikus, kutatóprofesszor emeritus és Fodor László, az Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék vezetője, másrészt a hazai jura paleontológiai kutatások másfél évszázadnál is hosszabb történetét tekinti át Galácz András professor emeritus és Vörös Attila akadémikus, mindannyian az ELTE alumnusai.

A konferencia legtöbb előadást tartalmazó szekciója a kora jura toarci korszakában bekövetkezett globális klíma- és környezetváltozási eseménnyel foglalkozik. 183 millió évvel ezelőtt a gyors felmelegedés az óceán oxigénellátottságának csökkenésével járt, amit óceánsavasodás is kísérhetett, és a tengeri élővilág kríziséhez vezetett. Mivel e folyamatok hátterében intenzív vulkáni tevékenység és az ahhoz kapcsolódó természetes szén-dioxid-kibocsátás állt, nem meglepő, hogy (a mai, magunk okozta aggasztó változások természetes előképeként) kitüntetett figyelem övezi a témát. Hasonló tanulságokkal jár a jura időszak kezdetét megelőző triászvégi kihalási esemény kutatása is. A hazai földtudományi szakemberek – köztük az ELTE kutatói – mindkét témában aktívak, és a konferencián is bemutatják eredményeiket. 

A tudomány jövőjére nézve biztató, hogy a résztvevők több mint egynegyede egyetemi hallgató, főleg doktorandusz. 

A hét és a konferencia középső, szerdai napját az előadótermek helyett a terepen töltik a résztvevők, az ELTE Tatai Geológus Kertjébe látogatnak. A jura időszak magyarországi képződményeinek páratlanul teljes keresztmetszetét adó nemzetközi hírű bemutatóhelyet más hazai szakemberekkel együtt Szente István, a Geológus Kert igazgatója mutatja majd be.

Mivel a jura időszak őslénytani és rétegtani vizsgálatatának témájában a legfontosabb ősmaradványok az ammoniteszek, a korabeli tengerek gyors evolúciójú, meszes házú, úszó puhatestűinek látványos fosszíliái, a konferencia egyik szekciója ezzel a témával adózik a nyáron elhunyt Géczy Barnabás emlékének, aki az ELTE Őslénytani Tanszékét hosszú időn át vezetve e szakterület nemzetközileg elismert és itthon iskolát teremtő kutatója volt, és Tatán gyűjtött anyagot is vizsgált.

A résztvevők megtekintik a Természetrajzi Múzeum kiállításait az ELTE lágymányosi kampuszán, ahol ezt követően nyilvános panelbeszélgetésre kerül sor a jurakutatások aktualitásának és társadalmi jelentőségének kérdéseiről – erre 30-án kedden 18 órakor várnak minden érdeklődőt. 

További információ a konferencia honlapján