Nobel-díjat kapott Karikó Katalin
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem vezetése és egész közössége október 2-án nagy örömmel és izgatottsággal fogadta, hogy díszdoktorát a kivételes szellemi teljesítményekért adható legnagyobb nemzetközi díjjal ismerték el.
„Nagyon nagy örömmel hallottam a hírt Karikó Katalin Nobel-díjáról – fogalmazott Borhy László, az ELTE rektora. – Ilyen helyzetekben, ilyen hatalmas sikerek esetén általában minden magyart a nemzeti büszkeség érzése jár át, nem is alaptalanul, hiszen ezek a nagyszerű eredmények ebből a magyar közegből születtek, ebből a földből sarjadtak ki, a tudományos sikereknek a magyar közoktatás és felsőoktatás magas színvonala adta a hátteret, az alapokat. Ki kell ugyanakkor mondanunk, hogy itt elsősorban egy hatalmas egyéni teljesítményről van szó, egy kutató makacs elszántságának, kitartásának eredményét láthatjuk és ünnepelhetjük."
Az ELTE vezetője hozzátette: "Az ő története az utóbbi évek díjai, sikerei felől szemlélve tündérmesének tűnik. Volt egyszer egy fiatal kutató, aki bő harminc évvel ezelőtt elindult egy pici molekula nyomába. A hírvivő RNS-ek izgatták, velük foglalkozott már egyetemistaként. Útja rögös volt, sokszor találkozott meg nem értéssel, hitetlenséggel, hol mellőzték, hol új állás után kellett néznie. Álmában szinte senki nem hitt, ő azonban ezt az álmot egy pillanatra sem adta fel: mindig a munkájára koncentrált, mindig a megoldást kereste. Elviselte a kudarcot, felülemelkedett a nehézségeken, nem hagyta, hogy elvegyék a kedvét. És az álom egyszer csak teljesült, sikerült megtalálnia azt a technológiát, amely lehetővé teszi az mRNS gyors gyógyszerészeti alkalmazását, méghozzá egy olyan válságos időszakban, amikor ez az egész emberiségen segíthetett. Úgy érzem,
a friss Nobel-díjas pályája példaként állítható a tudósok jövő generációja elé,
akiknek a segítését ő is a legfontosabbnak tartja. Ebben a történetben benne van minden: a jó tudományos megérzés, a céltudatos kitartás és a társadalmi hasznosság dicsérete. Ugyanakkor tanulságul szolgál a tudományos közösség, a magyar társadalom számára is: az eddiginél is határozottabban támogatnunk, segítenünk kell a tehetségek kibontakozását a tudomány területén is."
Karikó Katalin átveszi a díszdoktori kitüntetést Borhy László rektortól
Karikó Katalinnak több évtizedes fáradhatatlan munkával sikerült áttörést elérnie a hírvivő RNS (mRNS) alkalmazásában emberi sejtek fehérjetermelésének irányított módosítására. Az mRNS kémiai módosításán alapuló eljárással hosszú időn át megoldatlan, sőt megoldhatatlannak vélt problémát küzdött le, amely a módosítatlan mRNS immunogén (immunreakciót kiváltó) tulajdonságából fakadt. Bebizonyította, hogy az mRNS egyik alkotóelemének módosításával az immunogén tulajdonság kiküszöbölhető, ami az mRNS által programozott fehérjetermelés hatékonyságát is megsokszorozza. Ez a felfedezés új utakat nyitott fertőző és nem fertőző (rákos, autoimmun, vagy enzimhiányos veleszületett) betegségek célzott terápiája felé, így akkor is rövid időn belül óriási hatása lett volna a humán gyógyászatra, ha nem tör ki az új típusú koronavírus okozta világjárvány. A SARS-CoV-2 megjelenése felgyorsította a felfedezés világhódító útját.
A Széchenyi-díjas kutatót az Eötvös Loránd Tudományegyetem 2022. július 1-jén avatta díszdoktorává. Az akkor adott interjúban arról is beszélt, hogy mentorai mind az ELTE-n végeztek, így több szálon kötődik az intézményhez.
A Nobel-díj Bizottság döntéséhez Kacskovics Imre immunológus, a Természettudományi Kar dékánja is hozzáfűzte gondolatait: "Végtelen boldogság és büszkeség valamennyiünk számára, hogy az idei fiziológiai és orvosi Nobel-díjat Karikó Katalin kapta. És nemcsak a felfedezése miatt. Aki találkozott már vele, jól ismeri lenyűgöző személyiségét, szerénységét és bölcsességét, amellyel mindenkit elvarázsol. Ami pedig a felfedezését illeti: immunológusként jól értem a jelentőségét, és az érte kapott díjat igazán megérdemeltnek tartom. Hosszú, keserves munkával, ellenszélben fejlesztett ki egy olyan metodikát, amelynek révén a gyorsan és relatív egyszerűen előállítható mRNS molekulával a sejteket a célnak megfelelő fehérjetermelésre bírja, amely fertőzések vagy rák elleni vakcinaként használható, de akár genetikai hibából eredő fehérjehiány pótlására is alkalmazható (génterápia). Ennek a megvalósításában senki nem hitt, ő mégis tovább dolgozott rajta. Az áttörést valamennyien megtapasztalhattuk a Covid-járvány idején – több millió ember az általa kitalált módszerrel menekült meg a súlyos, sőt halálos betegségtől! Egy ilyen ember végtelen tiszteletet érdemel."