Nőtörténeti konferencia Erdélyben

2018.12.07.
Nőtörténeti konferencia Erdélyben
A Magyar Tudomány Ünnepe keretében 2018. november 24-én Kolozsváron interdiszciplináris konferenciát rendeztek, melynek fő csomópontjait idén nőtörténeti kutatások képeztékAz új történelmi-irodalmi szekció munkájában és a konferencia-szervezésben az ELTE BTK Nőtörténeti Kutatóközpontja is részt vett.

A Magyar Tudomány Ünnepe keretében 2002 óta minden évben megtartja tudományos tanácskozását a kolozsvári Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME). A programban rendre meghatározó szerepet kap a bölcsészettudomány, azon belül is történelemtudomány. Idén a Magyar Tudomány Napja Erdélyben Határtalan tudomány nevet viselő fórumán kiemelten szerepeltek a nőtörténeti kutatások: 2018. november 24-én az EME székházában Nőtörténeti interdiszciplináris kutatások címmel nyolc előadást hallgathattak meg az érdeklődők. A szekció szervezői az EME Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya mellett az ELTE BTK Nőtörténeti Kutatóközpontja, az MTA Nőtörténeti Munkabizottsága, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem Művészeti Tanszéke voltak. A résztvevők nőtörténeti kutatásaikat három szekcióban adták elő, az előadások érintették az irodalomtudományt, a történelemtudományt és a színháztudományt is, és számos korszakot jártak körül a tizenötödiktől a huszadik századig.

Az ELTE-t Szilágyi Ágnes Judit és Lengyel Nóra, a BTK Nőtörténeti Kutatóközpont munkatársai képviselték. Szilágyi Ágnes Judit, az Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszék docense Portugáliába és Brazíliába invitálta a hallgatóságot. Egy interdiszciplináris, a zenéhez, irodalomhoz és történelemhez is kapcsolódó előadás keretében azt járta körül, hogy milyen női alkotók kapcsolódtak a portugál–brazil Revista Atlândia című folyóirathoz (1915–1920). Lengyel Nóra egy 20. századi, többszörösen traumatizált életutat mutatott be. Előadásában Fenyvesi Judith szociális testvér önéletírását elemezte, a vizsgálathoz az elméleti keretet Ricoeur narratív azonosság fogalma, Heidegger autenticitás-elmélete és Kant főként morálfilozófiai megközelítése adta. Előadása érintette a 20. század csomópontjait, így kitért a szalontai zsidóság üldözésére, továbbá a 20. század második felének kolozsvári katolikus ellenállására és annak következményeire.

A rendezvényt a Szépirodalmi Figyelő nőtörténeti számának bemutatója zárta, amelyen Biró Annamária koordinálásban Demus Zsófia és Zsigmond Andrea vettek részt. A hallgatóság a lapszámból ajándékpéldányt vehetett át. A konferenciáról beszámolt a transidex.ro Columbo Felesége blogja is.