Okos városok, okos emberek, okos közösségek

A Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium (TINLAB) keretében szervezett 2023-as URBAN21 konferencia azt tűzte ki céljául, hogy a hazai településeknek - kiemelten a Fenntartható Városfejlesztési Stratégiát kidolgozó városoknak - gyakorlati segítséget nyújtson a zöld átállás és a digitális átállás megtervezéséhez, a szükséges változások elindításához, a fejlesztések megvalósításához.  A több mint 150 résztvevő inspirációt és fenntartható ötleteket nyújtó hazai és külföldi társadalmi innovációkkal és jó gyakorlatokkal is megismerkedhetett és több oldalról megvilágították a hálózatépítés, az együttműködés fontosságát a társadalmi innovációs tevékenységekben. 

1. BLOKK - BEVEZETŐ, KÖSZÖNTŐK

Hollósi Szabolcs, a házigazda Hálózat a Regionális Fejlesztésért Alapítvány (HÁRFA) kuratóriumi elnöke köszöntötte a jelenlévőket, majd bemutatta a konferencia társadalmi innovációs digitális és zöld fókuszát, valamint szót ejtett az Urban21 konferenciasorozat tekintélyes múltjáról is. A program szakmai megalapozásaként ismertette a társadalmi innováció definícióját, bemutatta a HÁRFA által a TINLAB-projektben konzorciumi partnerként vállalt legfontosabb tevékenységeket is.
Előadás

Szita Károly, Kaposvár polgármestere köszöntőjében elhangzott, hogy Kaposváron közügy az energiafüggetlenség elérése, lényeges, hogy a lakosság körében is kialakuljon a zöld szemlélet. A városvezető fontosnak tartja az alapítványok szemléletformáló munkáját, amelyek segítenek közüggyé tenni a zöld szemléletet. Számos jó, kaposvári példát is bemutatott: 

• Saját ivóvízbázis kiépítése, mely eredményeképp országos szinten a második legolcsóbb az ivóvízdíj Kaposváron.
• Az ország egyetlen cukorgyára Kaposváron van, ahol - tíz évvel ezelőtt innovációként - répaszeletből biogázt állítanak elő. Ezzel üzemelteti a város a fürdőjét, illetve a városi buszok is ezzel tudnak olcsóbban, fenntartható módon, majdnem zéró emisszióval működni.
• Közép-Európa legnagyobb naperőműve Kaposváron épült 100 MW teljesítménnyel, mely egy 55 ezres lakosságú város éves energiaszükségletét biztosítani tudja.
• Távfűtéssel biztosítják a melegvizet és a meleget 7200 lakás és sok intézmény - köztük a kórház - számára is. Ez a rendszer a következő évtől földgáz helyett faaprítékkal táplált kazánokkal fog működni („városi zöld fűtőmű”), ezáltal 80%-kal csökken a város gázfüggősége.

Kivés Zoltán önkormányzati helyettes államtitkár a Belügyminisztérium Önkormányzati Államtitkárságának koordinációjával megvalósuló projekteket ismertette, melyeknek kiemelt szereplői az önkormányzatok és az érintett települések lakosai. 2015-ben kezdték előkészíteni azon közvetlen brüsszeli forrásokból megvalósuló projekteket, melyeknek a „Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan” elv alapján az elsődleges címzettjei az önkormányzatok. 
Előadás

Gáspár Mátyás címzetes egyetemi docens, közigazgatás-szervezési szaktanácsadó és Sinkó Dániel szervezetfejlesztő, önigazgatási specialista minitörténeteken keresztül ismertette meg a társadalmi innovációs folyamat dinamikáját. A társadalmi innováció nemcsak általánosan mindenkire érvényesen valósul meg, hanem a különböző társadalmi rétegeket, csoportokat és egyéneket is egyszerre érinti, miközben kultúraalakító (társadalmi, szervezeti, egyéni) jelleggel is bír. Fontos az önkormányzatok társadalmi közfelelősség-vállalása.
Előadás

2. BLOKK - ZÖLD INNOVÁCIÓ

Dr. Lőrincz Katalin, a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának egyetemi docense, dékánhelyettese előadásának középpontjában az állt, hogy a klímasemleges gondolatokat hogyan lehetne települési szinten megvalósítani. Az előadás során több városi jó gyakorlatot is bemutatot: például a Zöld város és zöld campus néven futó projektet, mely a belvárosi részen hoz létre egy sétautakat, kerékpárutakat, játszótereket is magában foglaló zöld folyosót. Másik példaként a Veszprémben megvalósult a Sédvölgyi rehabilitáció nevű beruházást említette, mely egy addig használaton kívüli területet töltött meg városi felhasználókkal azáltal, hogy közösségi tereket, zöld felületet és aktív szabadidő eltöltésére alkalmas zónákat alakítottak ki, melyet kiegészítenek a helyi gazdasági szereplők beruházásai is (éttermek, szállodák). Lőrincz Katalin véleménye szerint attól lesz vonzó és fenntartható egy város, ha van egy közösség mögötte, mérhető és minden területen kimutatható karbonsemlegességre törekszik, foglalkozik a mobilitással, közlekedéssel, minél inkább az egészséges életmód felé tolja el a városlakókat, támogatja a mikroközösségeket és azok az emberek, akik odaköltöztek abba a városba, szeretnek ott élni és ott képzelik el a jövőjüket.
Előadás

Dr. Döbrönte Katalin, az Ex Ante Tanácsadó Iroda Kft. szakértője a városi zöld átállás legfőbb kihívásairól beszélt. A városok esetében egy nagyon kis területet nagy lakosság fed le, ezért a karbonkibocsátás nagy százalékáért a városok felelősek. Régen a városokat gyaloglásra tervezték, a személygépkocsik miatt nagy léptékű átalakulás történt, és most ismét gyalogosbarát irányba szeretnénk tovább lépni, mely az utak szélességét, zöld felületek sűrűségét, lakóépületek, intézmények elhelyezkedését befolyásolni fogja. Egy kompaktabb megközelítést kell érvényesíteni, a városépítésben meghozott döntések több tíz évre determinálják a szempontokat, ezért nagyon fontos a hosszú távú stratégiai gondolkodás.
Előadás

Dr. habil Birkner Zoltán megbízásából Németh Eszter Júlia​ a Pannon Egyetem Innovációmenedzsment Tanszékének tudományos segédmunkatársa Innovációmenedzsment Magyarországon címmel adott elő, melynek fókuszában az egyetemi innovációs ökoszisztéma, az egyetemek kiemelt szerepe állt. Elhangzott, hogy egy nyílt innovációs együttműködés révén a különböző szervezetek együtt dolgoznak, a külső tudást be tudják építeni a saját szervezetükbe és így minél több kreatív új ötlet jön létre. Erre szolgál az egyre elterjedtebb Living Lab koncepció, mely úgy keresi a megoldásokat, hogy a problémákat nem veszi ki a valódi környezetükből.

3. BLOKK - DIGITÁLIS INNOVÁCIÓ

Prof. Dr. Csepeli György, az ELTE professor emeritusa Hálózat az egész világ című előadásával további gondolatokkal egészítette ki a nap folyamán több előadásban is említett hálózatok fontosságát az innovációs folyamatokban. A digitális átalakulás felértékeli a hálózatosodást azáltal, hogy mindenkit összekapcsol mindenkivel és mindenki számára lehetővé teszi a kommunikációt és ez által hozzájárul a közös tudás kialakulásához. Minden közösségnek meg kell találnia a digitális identitását, mely lehetővé teszi a közösség létének az elkülönítését a digitális térben. A rezilencia, vagyis rugalmas alkalmazkodóképesség elementáris fontosságú tulajdonsággá válik. Az akaratunk szabadságának a megtartása érdekében horgonyoznunk kell magunkat az értékeinkhez: individualitás, szabadság, kreativitás, innovativitás, kritikai gondolkodás. Erre szükség van ahhoz, hogy a hasznot csavarjuk ki a digitális átalakulásból és minimalizáljuk a károkat, ez azonban technológiai éberséget, folyamatos tanulást feltételez.  Csepeli György a „Merj élni!” mottóval zárta az előadását utalva arra, hogy a kockázatvállalás, a jó és rossz megítélése, a saját identitásunk olyan tulajdonságaink, amelyeket nem fog tudni átvenni, pótolni a mesterséges intelligencia.

Szemerey Samu, a Kortárs Építészeti Központ építésze, szakmai vezetője előadásában az innovációk gyakorlatiasabb oldalának a bemutatására helyezte a fókuszt, ennek megágyazandó azonban a bevezetőben kínált néhány támpontot arra vonatkozólag, hogy a hazai települések miként helyezkednek el a nemzetközi viszonyítások, trendek sorában.  A hazai nagyvárosok nemzetközi léptékkel mérve kicsinek vagy legfeljebb közepesnek számítanak és egyetlen olyan városunk van, amely európai léptékben nagyvárosnak nevezhető, kínai léptékben pedig egész Magyarország lenne egy város és annak az agglomerációja. A mai fiatal lakosság elvárásai ugyan helyiek és fizikaiak (jól működő szolgáltatások a lakóhelyükön), miközben a globalizáció hatásának köszönhetően a mintáik globálisak és digitálisak, hiszen a nemzetközi példák gombnyomásra elérhetők. A következő évtizedekben várhatóan az lesz tehát a legnagyobb kihívása a hazai kistelepüléseknek, hogy a jelenleg is fennálló vidékre való költözési hullám által érkezett családok gyerekeit meg tudják-e tartani. A digitális innováció nem azonos a társadalmi innovációval, sőt sokszor szembe is megy vele. A városok átalakulóban vannak, manapság igen gyors ütemben. Közben kijelenthető, hogy a helyi kultúrához és a helyi képességekhez alkalmazkodónak kell lennie egy jó digitális innovációnak azért, hogy könnyen befogadhatóvá váljon.  
Előadás

Balla Attila, a Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft. szakmai ügyvezető-helyettese előadása keretében vázolta mindazon tevékenységet és eszközöket, mellyel a Neumann Technológiai Platform hozzájárul az önkormányzatok fejlesztési törekvéseinek a sikerességéhez.  A Neumann Technológiai Platform 2020-ban elindított Magyarországon két képzési struktúrát (szakemberképzés és referensképzés), mellyel az önkormányzatok digitális térségfejlesztésre vonatkozó hiányzó kompetenciáit próbálják kompenzálni. Az okos település tudatos település kell, hogy legyen, hiszen hosszú távon csak fenntartható technológiai megoldásokat érdemes bevezetni, melyek az azonosított helyi erőforrások mentén építkeznek. Bemutatta a Településszonda módszertant, mely rövid- és középtávú beavatkozások azonosítására alkalmas eszköz. Jó hírként fogalmazta meg, hogy a Közös Agrárpolitikai Stratégia keretében az elkészült településszonda stratégiák a jelenlegi 2021-27-es ciklusban várhatóan végrehajthatók, megvalósíthatók is lesznek. Kistérségi falvak szintjén ez gyors ütemű haladást vetít elő és ha ezek a települések egy idő után hálózatba tudnak kapcsolódni, akkor abban lehet igazi erő. 
Előadás

Forrás, további fotók: urban21.blog.hu

A konferenciáról készített sorozat második részében a panelbeszélgetésekről, valamint a konferencia zárógondolatairól lesz szó. 
Borítókép: Hollósi Szabolcs előadása