Őskrokodilt vizsgáltak az ELTE kutatói

2018.05.10.

Egy ötméteres, 180 millió évvel ezelőtt élt őskrokodil maradványait és tudományos feldolgozásának nemzetközi sikereket elért eredményeit mutatta be 2018. május 10-én Ősi Attila, az ELTE Őslénytani Tanszék docense a Magyar Természettudományi Múzeumban. Az MTA–ELTE "Lendület" Dinoszaurusz Kutatócsoport vezetője és munkatársai a PEER J című természettudományos szaklapban is beszámoltak a magyar felfedezésről.

Különleges fosszília került elő a Gerecsében 1996 nyarán: fogak és csontok peregtek ki a Pisznice-hegy oldalában található egyik kőfejtő 180 millió éves, vörös gumós mészkőrétegeiből. Az első leleteket újabbak követték, míg végül egy krokodil részleges csontváza rajzolódott ki a preparálási munkálatok után.

Az előzetes vizsgálatokat követően 2017-ben került sor a leletanyag részletes, tudományos feldolgozására, melyben az ELTE kutatói mellett az Edinburgh-i Egyetem (Egyesült Királyság) és a Martin Luther Egyetem (Halle, Németország) munkatársai vettek részt.

A megtalált fogak, állkapocstöredékek, csigolyák, függesztőöv-elemek, végtagcsontok és páncélelemek alapján a közel 5 méter hosszú tengeri ragadozó a krokodilok Thalattosuchia csoportjához tartozik, melyek – a krokodilok fejlődéstörténete során – először alkalmazkodtak a tengeri életmódhoz.

A csontváz egyes elemein azonosított diagnosztikus jegyek alapján a gerecsei krokodil különbözik minden eddig ismert egyedtől,

így a Magyarosuchus fitosi nevet kapta a magyar nép és a lelet megtalálója, Fitos Attila után. Törzsfejlődési kapcsolatait vizsgálva kiderült, hogy a Nyugat-Európa alsó jura rétegeiből ismert Pelagosaurus legközelebbi rokona.

Amellett, hogy a most publikált gerecsei őskrokodil tovább növeli a Thalattosuchia krokodilok kora jura diverzitását, a Tethys-óceán egy olyan nyílt vízi körülmények között lerakódott, kondenzált üledékes kőzetrétegéből került elő, melyből ritkaságszámba mennek a gerinces fosszíliák. Megőrződési körülményei mellett csontjai is sok érdekességet mutatnak. A gerincoszlop végén az egyik farokcsigolya különösen megnyúlt neurális tüskét visel, mely arra utal, hogy ennek a krokodilnak alacsony, de az úszásban minden bizonnyal fontos szerepet játszó farokúszója lehetett.

Emellett azonban megőrizte erős, csontos elemekből álló, hasi és hátpáncélzatát is. Ezek a tulajdonságok arra engednek következtetni, hogy a krokodilok evolúciójának korai szakaszában végbement első tengeri életmódhoz való alkalmazkodás mozaikos volt: míg bizonyos testtájak (pl. megnyúlt koponya, farokúszó) már az úszó életmódra utalnak, más tulajdonságok (járásra alkalmas végtagok, masszív páncélzat) még a szárazföldi életre emlékeztetnek.

Ősi Attila nevéhez köthető az első magyarországi dinoszaurusz-lelőhely felfedezése. Az alábbi videóban az iharkúti lelőhely jelentőségéről beszél.