Összefüggés a kutyák bélbaktériumai és öregedése között

2020.08.26.
Összefüggés a kutyák bélbaktériumai és öregedése között
Az ELTE TTK kutatóinak új vizsgálata szerint a bélben élő baktériumok aránya eltér az idős és fiatal, valamint a rossz és jó memóriájú kutyáknál. A kutatás hozzájárulhat annak eldöntéséhez is, mennyire jól modellezhetők kutyákon a humán “bélflóra” változásai.

Elsőre talán nem is gondolnánk, hogy a belünkben élő baktériumok közössége, a bélmikrobióta (amelyet a köznyelvben gyakran helytelenül “bélflóraként” említenek), életünk milyen sok területére kihat. A bélben élő baktériumok számos olyan anyagot termelnek, amelyek befolyásolhatják az anyagcserét, összefüggésben lehetnek az elhízással, cukorbetegséggel, egyes ráktípusokkal, sőt az agy működésével is. Az autizmustól az Alzheimer-kórig számos, az idegrendszer megváltozott működése miatt kialakuló állapot esetében találtak valamilyen eltérést a bél baktériumközösségében. Akár az is előfordulhat, hogy alkoholtermelő baktériumok elszaporodása a részegség kialakulásához elegendő mennyiségű alkoholt juttat a szervezetbe.

Ugyan egyre nagyobb orvosi és tudományos figyelmet kapnak a beleinkben élő mikroorganizmusok, még mindig nagyon keveset tudunk róluk. Ilyen esetekben a kutatók szívesen fordulnak állatmodellekhez. A hosszútávú megfigyelést, vagy kezelések hatásait vizsgáló kutatások könnyebben lebonyolíthatók állatokon, mint humán pácienseken.

A kutyák bélbaktériumai sok hasonlóságot mutatnak az emberével, ami az évezredeken át tartó közös múltnak is köszönhető.

De arról még csak kevés információ áll rendelkezésünkre, hogy az emberekéhez hasonló hatású-e a kutyák bélmikrobiomjának megváltozása.

Az ELTE TTK Etológia Tanszék és Mikrobiológiai Tanszék munkatársai azt vizsgálták meg, hogy családi kutyák esetében kimutatható-e összefüggés a memória és a bélmikrobióta összetétele között. A kutatók a viselkedéstesztekre érkező kutyákat és gazdáikat elkísérték egy-egy rövid egészségügyi sétára, majd a székletmintákat megfelelő tárolóegységekben néhány percen belül mélyfagyasztóba (-80 °C) helyezték. Az időlimit fontos, ugyanis csak így biztosítható, hogy valós képet kapjanak a bélmikrobióta székletürítés előtti összetételéről, mivel egyes baktériumok a környezetben is tovább szaporodnak. A családi kutyák táplálkozását és életmódját feljegyezték, de nem kontrollálták, hasonlóan az emberek kutatásához.

„Mivel viszonylag kevés, 29 kutya vett részt a kutatásban, ezért kezdeti, útkereső vizsgálatnak tekintjük a munkánkat. Nem minden esetben lehet rávenni a viselkedési tesztekre érkező négylábúakat, hogy éppen a két teszt közötti szünetben végezzék el a dolgukat. Sikerült azonban kidolgoznunk egy új módszertant, amivel családi kutyák is vizsgálhatók, és olyan baktériumcsoportokkal találtunk összefüggést, amiket embereknél is leírtak” – mondta el Kubinyi Enikő, a kutatás vezetője, az ELTE Etológia Tanszék tudományos főmunkatársa.

A Fusobacteria törzsbe tartozó baktériumok elszaporodása embereknél számos kórképpel, például irritábilis bél szindrómával, vastagbélrákkal jár együtt, ragadozó állatoknál azonban több kutatás is kedvező hatásúnak találta a törzs tagjainak jelenlétét. Ezt a jelenlegi vizsgálat is megerősítette, mivel

a fiatalabb kutyáknál nagyobb arányban, körülbelül 30 százalékban fordultak elő Fusobacteria baktériumok, mint az öregebbeknél.

A kutyák és az emberek azonban az Actinobacteria törzs és a kognitív képességek kapcsolatát tekintve hasonlóságot mutattak.

A vizsgálatra érkező négylábúak részt vettek egy memóriatesztben, ahol azt kellett megjegyezniük, hogy öt edény közül melyikben van elrejtve jutalomfalat. Ötször ismételhették meg a feladatot, és a kutatók közben megszámolták, mennyit hibáznak, vagyis hányszor mennek oda rossz edényhez. A többet hibázó kutyák székletében arányaiban több Actinobacteriát találtak. „Ez azért izgalmas, mert a rossz memóriájú, Alzheimer-kórban szenvedő embereknél is elszaporodik az Actinobacteria” – emeli ki a párhuzamot Sándor Sára genetikus, az ELTE Etológia Tanszék oktatója.

Felföldi Tamás mikrobiológus, az ELTE Mikrobiológiai Tanszék adjunktusa általában természetes vizekben élő baktériumközösségeket kutat, ezért számára is új terep a kutyák bélmikrobiótájának tanulmányozása. „Nagyon hasonló módszereket használtunk a baktériumok azonosítására, mint például a balatoni mintáknál. Ezután az etológusok vetették össze a taxonok gyakoriságát a kutyák korával és memóriateljesítményével.”

A kutatás az Európai Kutatási Tanács (ERC) támogatásával valósult meg a Kognitív öregedés kutyákon pályázat keretében. Kubinyi Enikő szerint felfedezéseik további igazolása nagyon fontos abból a szempontból, hogy eldönthető legyen, mennyire jól modellezhetők kutyákon a humán “bélflóra” változásai. Az eredmények ezen felül az állatorvostudomány és a kutyagazdák számára is hasznosak lehetnek, ha kiderül, hogy egyes baktériumok adagolásával késleltethető az öregedés, illetve mérsékelhetők az azzal járó kedvezőtlen tünetek.

Borítókép: Janka az asztalnál / ELTE Etológia