Ötezer évvel ezelőtt már megjelent a lovaglás
Mai napig bizonytalanság övezi, hogyan és mikor történt a lovak háziasítása és a lovak lovaglásra történő felhasználása. Tudományos tanulmányok azt mutatják, hogy a lovakat a tejükért tartották időszámításunk előtt 3500 és 3000 között. Ez azonban nem igazolja, hogy akkoriban a lovakat meg is ülték volna. A korai lovasok által használt felszerelések ritkán maradtak fenn, a lovak fogainak és állkapcsának elemzéséből származó adatok megbízhatósága pedig továbbra is vitatott. Egy új kutatás azonban az eddigieknél korábbi bizonyítékot talált a lovaglás szokásának megjelenésére.
A kutatócsoport a Kr. e. 3021-2501 közötti időszakra datált, romániai, bulgáriai és magyarországi sírhalmokból (pontosabban kunhalmokból, kurgánokból) öt egyént mutat be, akik az indoeurópai nyelvet beszélő népek genetikai gyökerét adó Yamnaya kultúrához sorolhatóak.
A csontvázakon alaktani sajátosságok és a lovagláshoz kapcsolódó kóros elváltozások figyelhetők meg.
Figyelembe véve a csontvázak régészeti korát, ezek az eddig ismert legkorábbi, valószínűsíthetően lovaglást (is) folytató emberek.
A Yamnaya kultúra népessége a mai Nyugat-Oroszországból kiindulva Kr. e. 3000 és 2500 között Eurázsia nagy részén áthaladt. A gyakori lovaglással összefüggésbe hozható csonttani tüneteket először egy 30-as éveiben járó férfi csontvázán figyelték meg. Martin Trautmann, a tanulmány elsőszerzője és a Helsinki Egyetem antropológusa szerint ezek az ún. "lovagló szindrómának" nevezett elváltozások akkor keletkeznek, amikor a csontok alkalmazkodnak az ismétlődő fizikai megterhelés okozta biomechanikai terheléshez. A combcsontok, a medence és a gerincoszlop alsó részén bekövetkező változásokat Trautmann több, sokkal későbbi korszakból származó csontvázon is látta.
Az új tanulmány öt olyan Yamnaya-csontvázról számol be, amelyeken a hat specifikus jellegzetességből legalább négyet mutattak a projekt során a vizsgálatba bevont 217 csontvázból. Azonban nem minden csontváz maradt meg elég jó állapotban ahhoz, hogy a kutatók a lovagló szindróma minden összetevőjét értékelni tudják. Ennek kapcsán Birgit Bühler, a Bécsi Egyetem régésze, aki nem vett részt az új kutatásban, úgy fogalmazott, óvatos lenne a hiányzó kritériumok miatt.
A magyar kutatók közül Dani János a Volker Heyd által vezetett ERC kutatócsoport tagja, Hajdu Tamás és Bereczki Zsolt pedig együttműködő partnerekként vettek részt a munkában, a hazai leletanyaggal kapcsolatos régészeti és embertani hátteret biztosították, és részt vettek az elemzésben, valamint a tanulmány megírásában is.
Forrás és további részletek: ELTE Biológiai Intézet
A borítófotón a Bulgáriában feltárt sír, benne egy lovas csontváza. (Forrás: Michal Podsiadlo / AFP)