Pantokrátor 900

Szent Piroska-Eiréné és II. Komnénosz János császár 1118-ban alapította Konstantinápoly Aranyszarv-öböl fölé magasodó dombján, 30 hektáros területen a Mindenható Krisztus (Khrisztosz Pantokrator) kolostort (ma Zeyrek Camii). A hatalmas épületegyüttes nemcsak a Komnénosz-dinasztia mauzóleuma, templom és kolostor volt, hanem kórház, árvaház, öregotthon és szegénymenhely is. A Pantokrator a középkori bizánci építészet legnagyobb fennmaradt remeke a Hagia Sophia után, gyökeresen átalakította és megújította a bizánci kolostorépítészet császári hagyományát, UNESCO Világörökségi  helyszín.

A Pantokrátor alapításának 900. évfordulójára a Magyar Hagiográfiai Társaság a CEU Medievisztikai Tanszékével, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel, a Magyar Nemzeti Múzeummal, a párizsi Sorbonne, a Bécsi Egyetem, a müncheni Ludwig-Maximilians Egyetem és az isztambuli Mimar Sinan Egyetem bizantinológiai tanszékeivel együttműködésben nemzetközi műhelykonferenciát szervez Isztambulban 2018. augusztus 7–10-ig. Világszerte ez az egyetlen megemlékezés e jelentős történeti évfordulóról.

Az ötletgazda és az esemény szervezője Sághy Marianne, az ELTE BTK Középkori és Kora Újkori Egyetemes Történeti Tanszék hab. egyetemi docense, a Magyar Hagiográfiai Társaság elnöke, aki isztambuli útja alkalmával figyelt fel Szent László király leányára, Jóannész (Kalojóannész) bizánci császár feleségére, s kezdte tanulmányozni a “szépségekben minden tekintetben gazdag” császárné életét és tevékenységét.

Piroska-Eirenét, a családjában és a közéletben egyaránt helytálló szelíd és okos asszony példaképét (egyébként az Hagia Sophia és a Pantokrátor-kolostor “reklámarcát” az épületek honlapján), a görögkatolikus egyház augusztus 12-én, az ortodox egyház augusztus 13-án ünnepli: a konferenciát ezért is időzítették erre az időszakra. „A nagyszerű császárné, aki a középkori bizánci építészet legcsodálatosabb remekét alapította, a keresztény lelkiség, az egészségügy, a szegénygondozás, a szociális gondolkodás és az egyetemes művészet számára

hihetetlen gazdagságú örökséget hagyott, melynek megismerése és megértése a magyar kultúrtörténet feladata is”

– mondja Sághy Marianne.

A leghíresebb bizantinológus professzorok -- Albrecht Berger (München),  Floris Bernard (CEU Budapest- Genti Egyetem), Béatrice Caseau (Université de Paris, Sorbonne), Hâluk Çetinkaya (Mimar Sinan University, Istanbul), Lioba Theis (Bécsi Egyetem) – és magyar kutatók – Kiss Etele  (Magyar Nemzeti Múzeum), Sághy Marianne (CEU és ELTE), Szakács Béla Zsolt (PPKE) – mellett magyar, török és orosz doktoranduszok -- Szegvári Zoltán (Szegedi Egyetem), Rózsa Márton (ELTE), Çiçek Dereli (CEU), Yuri Rudnev (CEU) -- is részt vesznek a négynapos eseményen. A kétnapos műhelytanácskozást bizánci séták teszik teljessé Şerif Yenen és David Hendrix vezetésével, amelyek megismertetik a résztvevőket Konstantinápoly topográfiájával és műemlékeivel.

A konferencián mutatják be a Sághy Marianne és Robert G. Ousterhout szerkesztésében megjelent Piroska and the Pantokrator: Dynastic  Memory, Healing and Salvation in Komnenian Constantinople című kötetet, amely elsőként vizsgálja Szent Piroska-Eiréné nagyszerű alapítását a magyar és bizánci történelem összefüggésében.

A műhelykonferencia angol nyelvű, mindenki számára nyitott.

Regisztráció

Részletes program

Forrás és információ: Magyar Hagiográfiai Társaság