Pázmány-nap 2022

Pázmány-nap 2022
05/06

2022. május 06. 10:00

ELTE Aula Magna (1053 Budapest, Egyetem tér 1–3., I. em.)

05/06

2022. május 06. 10:00 -

ELTE Aula Magna (1053 Budapest, Egyetem tér 1–3., I. em.)


Az ELTE Szenátusának ünnepi közgyűlésén Bárdosi Vilmos tartja a szakmai előadást, majd felavatják az Egyetem új díszdoktorait.

Az ünnepséget Borhy László rektor nyitja meg. 

A Pázmány-napi szakmai előadást minden évben az egyetem egyik kiemelkedő eredményeket elért professzora tartja saját kutatási területéről. Idén Bárdosi Vilmos egyetemi tanár, az ELTE frankofón kapcsolataiért felelős rektori megbízottja ad elő Néhány gondolat a francia nyelv múltjáról, jelenéről és jövőjéről címmel. Az előadás prelegálóját az egyetem Jubileumi Ezüst Emlékéremmel tünteti ki. (Az 1991-ben indult előadássorozatról itt olvashat.)

Ezután doctor et professor honoris causa címek adományozására kerül sor. Az egyetem olyan nagy hatású tudósoknak adományozza a díszdoktori címet, akik általában több évtizedes, gyümölcsöző kapcsolatban állnak az ELTE-vel. Az idei év új díszdoktorai: Jean-Pierre Goudaillier, a Párizsi Egyetem professzora; Christoph Grabenwarter, a Bécsi Gazdasági Egyetem professzora; Hunyady György, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusa; Evangelos Livieratos, a Szaloniki Arisztotelész Egyetem professzora és Francisco Marco Simón, a Zaragozai Egyetem professzora.

Közreműködik az ELTE Bartók Béla Énekkar, vezényel Kovács László.


Bárdosi Vilmos 1976-ban francia-német szakon végzett az ELTE-n, 1976-tól dolgozik az ELTE Francia Tanszékén, 2000-ben lett egyetemi tanár. Az ELTE Egyetemközi Francia Központ alapítója, 1991–1993 között igazgatója. 2005–2017 között az ELTE Romanisztikai Intézet vezetője. 2003–2004 között az ELTE BTK tudományos dékánhelyettese, 2018 óta pedig az ELTE frankofón kapcsolataiért felelős rektori megbízottként is dolgozik. Kezdettől fogva a magyar-francia összehasonlító nyelvészet érdekelte. 1995–1998 között OTKA pályázati témavezetőként irányította a Frazeológiai enciklopédia munkálatait, főszerkesztője volt az új francia-magyar középszótárnak, társszerzője a Gredos Kiadónál megjelent Spanyol-francia szólásszótárnak és főszerkesztője a francia-magyar, magyar-francia jogi szakszótárnak. Témavezetője volt az Európai frazeológia univerzálék kutatási projektnek, majd aktív szerepet játszott a FRASEONET nemzetközi kutatócsoportban.Több hazai és nemzetközi kitüntetése közül is kiemelkedik a francia Kormány Becsületrendjének lovagi fokozata, amelyet a magyar-francia oktatási és kulturális kapcsolatok terén kifejtett munkáért 2011-ben kapott, és a 2017-es Magyar Érdemrend polgári tagozat tisztikeresztje.

Jean-Pierre Goudaillier az európai szlengkutatás meghatározó alakja. A Sorbonne nyugalmazott nyelvészprofesszora, az Université Paris Descartes Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának jelenlegi tiszteletbeli dékánja, az Európai Frankofón Szlengkutatók Társaságának tiszteletbeli elnöke, a francia Becsületrend lovagja. Kísérleti és funkcionális fonetikai vizsgálataival vált ismertté, azóta a mai külvárosi francia nyelv nemzetközi hírű kutatója, a vonatkozó vizsgálatok elméleti megalapozója. 1986-ban másodmagával megalapította és 2009-ig vezette a Centre de Recherches Argotologiques nemzetközi szlengkutatócsoportot, Comment tu tchatches! (1997) című, külvárosi terepmunkán alapuló szótára a francia szlengkutatás fontos alapműve. A 2000-es évektől kezdve máig igen aktív európai szlengkutató hálózatot hozott létre, amelyhez az Eötvös Loránd Tudományegyetem az elsők között csatlakozott. Intenzív kapcsolatot ápol az ELTE Francia Nyelv és Irodalom Tanszékével. Számos előadást tartott egyetemünkön, a 2000-es évek közepe óta tagja az ELTE Egyetemközi Francia Központ és az ELTE-n szerkesztett Revue d’Études Françaises folyóirat tudományos tanácsának. Rendkívül sokat tett azért, hogy kutatási területén erősödjön az ELTE nemzetközi kapcsolatrendszere, európai jelenléte és tekintélye.

Christoph Grabenwarter az európai összehasonlító alkotmányjog és az európai és nemzetközi emberi jogok tudományának kimagasló alakja. Jogi és közgazdasági tanulmányokat folytatott, és mindkét területen doktori fokozatot is szerzett. 1997-ben habilitált, ezt követően tanított a linzi, a bonni és a grazi egyetemen, 2006-tól a Bécsi Gazdasági Egyetem oktatója. 2001–2005 között az osztrák Szövetségi Hírközlési Szenátus tagja. 2002 és 2005 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának eseti bírája, 2006-tól pedig az Európa Tanács Velencei Bizottságának osztrák tagja. 2014-től 2020-ig az Emberi Jogok Európai Bírósága bíráinak kiválasztását segítő tanácsadó testület tagja. 2005 óta az osztrák szövetségi Alkotmánybíróság tagja, 2020-tól elnöke. Tudományos munkássága fókuszában az emberi jogok és a közigazgatási jog áll. Az ELTE jogi karával folyamatos kapcsolatban áll, kutatási együttműködéseken túl konferenciák előadójaként és tudományos folyóiratokban publikáló szerzőként tisztelhetjük. Díszdoktori előadását május 5-én tartja.

Hunyady György a szociálpszichológia hazai meghonosítója, az ELTE-n fiatal szakemberek nemzedékeit vezette be a tudományterület nemzetközi főáramába. Kutatási területei a szociális megismerés, a társadalmi viszonyok élményvilága, a nemzeti tudat, a társadalmi közérzet és a közgondolkodás, a kontraszelekció. Összegző monográfiájára (Sztereotípiák a változó közgondolkodásban) számos későbbi kutatás épült, életműve később politikai, jogi és gazdasági pszichológiával foglalkozó köteteiben teljesedett ki. 1977 óta tanít az ELTE-n, 1988-ban egyetemi tanárrá nevezték ki. Évtizedekig vezette a Társadalom- és Neveléspszichológiai Tanszéket, 1993-tól 2007-ig az ELTE Pszichológiai Tanszékcsoportját, majd Intézetét irányította. 1989–1992 között az ELTE BTK dékánja, 2003–2007 között alapító dékánja az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának. A mai napig aktív részese a PPK doktori képzéseinek. 2001-ben az MTA rendes tagjává választották. Több száz tudományos könyv, tanulmány, szakírás, tankönyv kötődik a nevéhez. Az Alkalmazott Pszichológia folyóirat alapítója, 2016-tól a Magyar Pszichológiai Szemle szerkesztőbizottságának elnöke volt. Díszdoktori előadását május 4-én tartja.

Evangelos Livieratos a Szaloniki Arisztotelész Egyetem Felsőgeodézia és Kartográfia Tanszék professor emeritusa. Diplomáját az Athéni Műszaki Egyetemen, PhD-fokozatát az Uppsalai Egyetemen szerezte. Kutatói ösztöndíjas és vendégtanár volt az Egyesült Államokban és Európa számos országában is. A Görög Térképészeti Társaság alapítója, az e-Perimetron nemzetközi open access folyóirat alapító szerkesztője, a Nemzetközi Térképészeti Társulás tiszteletbeli tagja. Volt környezetvédelmi, energiaügyi és klímaváltozási miniszter is. Kutatási során eleinte a térképészet, valamint a geodézia matematikai és fizikai alapjai foglalkoztatták, később érdeklődése a térképészeti örökség és a digitális bölcsészet felé fordult. A Nemzetközi Térképészeti Társuláson belül megalapította a régi térképek digitalizálásával foglalkozó bizottságot. Az itt végzett munkája során 2014-ben került kapcsolatba az ELTE-vel, azóta konferenciákon és számos közös kutatásban együttműködik egyetemünkkel. Motorja volt a Szaloniki Arisztotelész Egyetem és az ELTE közötti Erasmus-kapcsolat kialakításának is. Fő célkitűzése, hogy a mérnöki és a humán tudományokat összekapcsolja egymással a gondolkodás, a tanulás és a kutatás területén a digitalizáció eszközeivel. Díszdoktori előadását május 5-én tartja.

Francisco Marco Simón az ókortörténet nemzetközileg elismert szaktekintélye. Történész diplomáját 1971-ben, doktori fokozatát 1976-ban szerezte a Zaragozai Egyetemen, ahol azóta az Ókortudományi Intézetben dolgozik, jelenleg professor emeritusként. Kutatási területei a klasszikus ókor, Róma, a Római Birodalom provinciái, így Hispania tartomány római, kelta vallástörténete, az ókori vallások szöveges és feliratos környezete, ikonográfiája. Legutóbb a római kori mágia kontextusait vizsgálta a kétely, a szorongás és a félelem vonatkozásában. Több mint 10 monográfiája és 300 publikációja jelent meg a legrangosabb ókortörténeti folyóiratokban szerte Európában és az Egyesült Államokban. Hazánkban a Magyar Tudományos Akadémia ókortörténeti és régészeti folyóiratában jelentek meg írásai. Kutató- és vendégprofesszorként a világ számos pontján dolgozott, többek között Buenos Airesben, Cambridge-ben, Oxfordban és Princetonban. Az ELTE Ókori Régészeti Tanszékének és Ókortörténeti Tanszékének rendszeres vendégprofesszora, 1997 óta tart előadásokat és vezet szemináriumokat Budapesten. Díszdoktori előadását május 4-én tartja.