Pédumot kapott az ELTE Gazdaságtudományi Kara
A jogar – más néven díszbot, latinul pedum vagy sceptrum – az egyetemi élet egyik legfontosabb méltósági jelvénye, amely nemcsak a rektor és a dékánok tisztségét szimbolizálja, hanem az egyetem országos és nemzetközi rangját is kifejezi. E finoman megmunkált, díszes tárgy fontos szerepet játszik az ünnepi ceremóniákon: korábban a rektor, a dékán vagy a promotor ezeket vitte maga előtt az avatásokon, eskütételeken és az egyetemi testület ünnepélyes felvonulásain.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem történeti jogarai már a 17-18. században is használatban voltak, a karok védőszentjeinek szoboralakját megjelenítve. Az orvosi kar jogarán Szent Lukács, a hittudományi karén a Megváltó Jézus Krisztus, a rektori jogar fején Szűz Mária, a bölcsészettudományi karén Xavéri Szent Ferenc, míg a jogi karén Szent Ivó volt látható. Amikor azonban az Egyetem szervezeti rendszere is változott, szükségessé vált újragondolásuk.
Az új egyetemi jogarok létrejötte Ortutay Gyula rektorságához (1957–1963) kötődik, aki az ELTE alapításának 325. évfordulója alkalmából kezdeményezte új pédumok és láncok készíttetését. Ortutay célja az volt, hogy az egyetem új szerkezeti és eszmei rendjéhez illeszkedő, méltóságteljes, ugyanakkor a modern formanyelvet is megjelenítő jelvények szülessenek. A tervezéssel László Gyula régész-történészt, egyben képzőművészt bízta meg, aki 1958 májusában mutatta be a látványterveket.
László Gyula a tervezés során az egyetem 1635-ös alapításakor jellemző barokk stílusjegyeket, a hagyományos magyar népi motívumokat és az egyetemi szimbolikát is figyelembe vette. A rektori jogar gömb alakú feje liliomlevelekkel övezett kehelyformát kapott, tetején könyvet és fáklyát tartó női alakkal, kifejezve az oktatás fényét és a tudás erejét. A jogi kar jogarán pallos, mérleg és paragrafusjel jelenik meg; a bölcsészkari jogar bölcs baglyot és római mécsest ábrázol; a természettudományi kar jogarán földgömb, lombik és tudományos szimbólumok láthatók. A hagyományos szentábrázolásokat stilizáltabb, időtlenebb jelképek váltották fel, amelyek az egyetemi tudományos élet korszerűségét és autonómiáját is hangsúlyozták.
Amikor az ELTE kilencedik karaként 2021-ben a Gazdaságtudományi Kar megalakult, gyorsan elkészült a tisztséglánc, és a Covid-világjárvány elmúltával újra kezdődő ünnepi alkalmakon be is mutatkozott. Már akkor felmerült a kari pédum megalkotásának igénye is, ami azonban már komoly előkészítést igényelt. A munka 2023-ban kezdődött el egy hozzáértő és nagy gyakorlattal rendelkező művész, Prim József fém-ötvös restaurátor felkérésével.
A művész 1967-ben született Debrecenben, és már fiatalon kapcsolatba került az ötvösmesterséggel nagybátyja, Prim Zoltán ötvösművész inspiráló munkái és egy kedvező véletlen nyomán. Középiskola után idehaza és Németországban aranyművesként kezdett dolgozni, 1993-ban mestervizsgát tett, 1997-ben drágakőfoglaló képesítést, majd műtárgyvédelmi asszisztens szakvizsgát szerzett. 2003-ban diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen fém-ötvös restaurátorként. 2004-től a Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársa, emellett a megalakulása óta az Országgyűlés Múzeumának műtárgyvédelmi felelőse.
A Margitay Tihamér dékán vezette alkalmi bizottság a pédum jelképes főalakjaként Hermészt, a görög mitológiában a kereskedők istenét választotta, az oldaképek zománcozott hátterében pedig gazdasággal kapcsolatos motívumok mellett voksolt. A pédum 2025 májusában került először a szenátus ünnepi ülésén az egyetem nyilvánossága elé, innentől kezdve jelképezve azokat az értékeket, amelyek a kart vezérlik.
Forrás: ELTE GTK
Fotó: Egyetemi Levéltár és Könyvtár, Prim József weboldala, Szikits Péter, Rusznák Gábor