Petőfi vs. Kossuth: a reformkor tényleg nyomot hagy

2022.11.30.
Petőfi vs. Kossuth: a reformkor tényleg nyomot hagy
Új arculatot kapott és koncepciójában is megújult a Kossuth-szónokverseny: a szervezők a Petőfi-emlékév apropójából a reformkor nagyjainak szerepét értelmezték újra. A Nemzeti Színházban 2022. november 12-én megrendezett döntőről Búzás Balázs, az ELTE filozófia szakos hallgatója hozta el a pálmát.

A közösségi média javította az emberi kommunikációt, vagy rontott rajta? Ki számít ma hírességnek? A szelektív hulladékgyűjtés vajon a jelenlegi formájában hatékony lehet? Létezik barátság férfi és nő között? Aki okoseszközzel fizet, jobban szórja a pénzt? Első körben ezekre a kérdésekre kereste a választ az idei Kossuth-szónokverseny a Petőfi Kulturális Ügynökség és az az ELTE TÓK szervezésében. 

A versenyt 1999-ben Adamikné Jászó Annaaz ELTE Tanárképző Kar akkori tanszékvezetője (ma az ELTE professor emeritusa) kezdeményezte az anyanyelvápolás fontosságának hangsúlyozására, a nyelvhasználat színvonalának emelésére és a retorika ápolására. A szervezők később fontos célnak tekintették a vitakultúra terjesztését is, idén pedig a verseny egészen új formában és tartalommal jelentkezett. A versenyzőknek max. 60 másodperces TikTok-videót kellett készíteniük, közülük választották ki a legjobbakat. A döntőbe 23 középiskolás és egyetemista jutott be, nekik már reformkori témákat kellett három percben újragondolniuk. Miben látta Kossuth és Petőfi a reformkor legnagyobb nehézségeit, problémáit és megoldásait? Milyen személyes eszköztárat teremtettek a hatékony kommunikáció érdekében? A zsűri a Nemzeti Színházban a közösségi média követelményeiben is jártas korunk Petőfijét és a retorika elméletében könnyedén mozgó mai Kossuthot kerese. 

A legjobb hat versenyző a mindent eldöntő vitafordulóban olyan provokatív témákban csapott össze, mint hogy a magyarok valóban mindig szerencsétlen nép volt-e; legyen-e megengedett a nőknek ugyanaz, mint a férfiaknak; kegyes-e a kegyes hazugság. 

Végül az első helyet Búzás Balázs, az ELTE BTK hallgatója szerezte meg, a második Nagy Bence, a harmadik pedig Nánia Hanna lett. A zsűri különdíjában részesült Farkas András, Forgó Levente és Horhi Márta Dóra, a Petőfi Kulturális Ügynökség influenszer-különdíját Farsang Máté kapta. A legjobb női szónoknak járó különdíjat Molnár Panna vihette haza. A Tinta Könyvkiadó jóvoltából a leggazdagabb szókincsű szónokot is jutalmazta a zsűri – Vojth Laura személyében. A legszebb kiejtéssel beszélő versenyző Rédler Zalán lett.

A verseny fő szervezője és a műsor egyik vezetője Pölcz Ádám, az ELTE TÓK adjunktusa, a Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszék vezetője volt. Mellette a TÓK több oktatója is részt vett a szervezésben és a zsűri munkájában: Merényi Hajnalka, Lózsi Tamás és Tóth M. Zsombor adjunktusok.

A szónokverseny képes összefoglalóját az alábbi linken találja.

Forrás: ELTE TÓK