Petrovits Eszter (PPK, részképzés) - interjú

Petrovits Eszter (PPK, részképzés) - interjú

Képzés ELTE-n: Pedagógiai  és Pszichológiai KarPszichológia BA
 
Ország: Skócia 

Város: Edinburgh 

Fogadóintézmény: Edinburgh Napier University 

Ösztöndíj: Erasmus

Ösztöndíjas időszak: 2014.09.02. - 2014.12.23.

„Tetszett, hogy a tanárokon valóban azt éreztem, hogy partnernek tekintenek bennünket és a jövő innovatív szakembereinek, így teljes mértékben rendelkezésemre álltak akár a tananyaggal kapcsolatban volt kérdésem vagy nyelvi akadályokba ütköztem (pl.: esszéírásnál). Sok olyan oktatót ismertem meg, akik kiemelkedő kutatói a pszichológiának”

Miért ezt a fogadóintézményt választottad?
Fontos volt számomra, hogy olyan angol nyelvterületen tanuljak, ahol még nem voltam és ahol jókat hallottam a képzésről. Illetve bíztam abban, hogy olyan órákra tudok majd bejárni, amelyek nincsenek országunkban. Sok ismerősöm tanul Skóciában és megfogott mindaz, amiket meséltek a kultúráról, tanulmányaikról és a táj szépségeiről.

Mi tetszett leginkább ösztöndíjas hallgatóként?
Tetszett, hogy lehetőséget kaptam egy új kultúra felfedezésére és arra, hogy betekintést nyerjek egy másik oktatási rendszerbe, illetve sok újat tanultam a szakommal kapcsolatban. Szerintem nagyon jó volt, hogy egy félévben csak 3 kurzusom volt, így mindegyikre alaposan fel tudtam készülni és nem éreztem magam leterhelve, plusz volt időm túrázgatni, utazgatni. 
Tetszett, hogy a tanárokon valóban azt éreztem, hogy partnernek tekintenek bennünket és a jövő innovatív szakembereinek, így teljes mértékben rendelkezésemre álltak akár a tananyaggal kapcsolatban volt kérdésem vagy nyelvi akadályokba ütköztem (pl.: esszéírásnál). Sok olyan oktatót ismertem meg, akik kiemelkedő kutatói a pszichológiának. Többek között megismerkedtem még más külföldi diákokkal is, akik full time hallgatóként tanulnak és sok nagyon kedves, befogadó és mókás skóttal megismerkedtem még különféle korosztályokból. Sok olyan barátra tettem szert, akikkel azóta is tartom a kapcsolatot. 
„Szerencsémre”, féléves cserediákként az egyetem nem tudta biztosítani a szállásom az egyetemi kollégiumokban így saját magamnak kellett keresni szállást. Egy másik magyar diáklány segített ebben, aki maga is szállást keresett hasonló módon és ő talált mindkettőnknek egy-egy családot, akik elszállásoltak bennünket a szemeszterre. Ily módon ismerkedtem meg a 70 év körüli, aktív és mozgalmas életet élő házigazdámmal is, aki nem hagyta, hogy négy fal közt töltsem el a szemesztert, hanem elvitt minden rokonához, ismerőséhez, barátjához, country és skót táncórákra, kávézni hetente, éttermekbe, más városokba, éjszakai kocsikázásra stb. 

Mik voltak az ösztöndíjas időszak nehézségei/kihívásai?
Elsősorban az adminisztrációs feladatok bizonyultak a legstresszesebbeknek, hogy határidőre teljesítsünk mindent és felkeressük mindig az illetékes személyt a dokumentumokkal kapcsolatban. Szállást találni is nehéz volt először, mivel kevés időnk volt arra, hogy megbízható, megfizethető és elérhető szállást találjunk egy szemeszterre. Kihívásnak mondanám a számonkérési rendszer különbségeit, hiszen míg itthon a prezentáció készítésére nagyobb hangsúlyt fektetnek a szakomon, mint esszéírásra, utóbbival voltak gondjaim. Nálunk sok vizsga teszt jellegű, míg kint hosszabb esszéket kell írni minden vizsgán alátámasztva nagyobb elméletekkel, így azok nagyobb felkészülést is igényeltek. Ennek ellenére a tanárok partnerek voltak és felajánlották segítségüket. Legutolsóként pedig az ösztöndíj beosztása jelentett kihívást, ami jóformán a havi szállásdíjat fedezte.

Hogyan segített az ösztöndíjas időszak az életedben és a karrieredben?
Nagyon sok barátra tettem szert és olyan tudásra, melyre itthon nem lett volna alkalmam. Jövőbeli karrieremet nagyban befolyásolta a kint szerzett tapasztalat, hiszen a nyelvtudás fejlesztésén kívül kint kaptam ihletet, hogy igazságügyi gyerekpszichológiával foglalkozzak a későbbiekben. Tervezem, hogy a mesterképzést is kint végzem. Mindenképpen nyitottabbá, türelmesebbé, magabiztosabbá és önállóbbá tett a Skóciában töltött időszak.

Milyen tanácsot adnál kiutazó ELTE-s hallgatónak?
Mindenképpen kezdjetek el időben keresgélni a különféle flatshare, roomshare oldalakon szállásügyben és amennyiben tehetitek, próbáljatok összefogni páran és együtt szállást keresni. Ha ez nem lehetséges, ajánlom, hogy bátran jelentkezzetek családokhoz, mert sokkal rugalmasabban kezelik a szerződést (rövidebb időre is lehet hozzájuk menni, nincs szükség mindenféle adó miatt plusz költséget fizetni, stb.) illetve akkor sem kell aggódni, ha nem találtok ott élő barátokat, mert garantáltan használni fogjátok az idegen nyelvet a családban. Semmilyen körülmény között ne fizessetek szállásért foglalót vagy bármit előre, mielőtt megnézitek a szállásotokat. Sokan belefutnak ebbe a csapdába és csalás áldozataivá válnak. Illetve javaslom, hogy jó előre legyen meg egy terv, hogy melyik nap mi lesz, mit kell elvégeznetek és hol (diákigazolvány beszerzésre, közlekedési bérletek beszerzése, adminisztrációs dolgok intézése, stb.) mert én sokszor utolsó pillanatban eszméltem rá, hogy nincs sok már a határidőig. Próbáljatok minden cserediákoknak szervezett programra elmenni, kifejezetten a fiatalok által szervezett akciós utazásokra, és ha van rövidebb munkalehetőség, éljetek vele! Például én Loch Ness-re fizettem be egy egynapos buszos utazásra, ahonnan felhívott egy magyar szervező pár nappal a túra előtt, hogy nincs-e kedvem beugrani idegenvezetőnek, mert lebetegedett az egyik társuk. Visszakaptam a befizetett jegyárat és még plusz 60 font fizetséget is kaptam a csapat vezetéséért a nap végén.