Polgári jogi szimpózium 2023
A felvezető előadást Czirfusz György ügyvéd, a tanszék óraadó oktatója tartotta a kellékszavatosság intézményének fejlődéstörténetéről, bemutatva a kellékszavatosság és a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség mai együttállásához vezető útvonalat.
Reines János előadásában a joggazdaságtani szempontoknak a franchise szerződések szabályozásában való érvényesülését járta körül. Ismertette a franchise szerződés kodifikálásával kapcsolatos aggályokat, majd a lehetséges irányadó szempontok közül a joggazdaságtani megközelítésre és annak előnyeire világított rá.
Szabó András az önvezető autó technikai felügyelete és a német közúti közlekedésről szóló törvény alapján a technikai felügyelő felelősségét vizsgáló előadásában a gépjármű-automatizáció és az önvezető autók fejlesztésének helyzetéről beszélt, rávilágítva a törvény és a részletszabályokat tartalmazó rendelet közötti diszkrepanciákra. Felhívta ugyanakkor a figyelmet a jelenlegi szabályozás átmeneti jellegére is.
Gutman Éva az FDI (Foreign Direct Investment) átvilágítási mechanizmusáról és az FDI két típusának nemzetgazdasági jelentőségéről beszélt. Leszögezte, hogy az Európai Bizottság 201-es rendeletének elsődleges célja nem a protekcionizmus – amivel többen támadták –, hanem a jogalkotási hatáskör „visszaszármaztatása” volt. Emellett foglalkozott a 2020 októberében Magyarországon már hatályos „általános” és „speciális” FDI-átvilágítási mechanizmussal is.
Alberti Giulia a gyermeki jogokhoz kapcsolódó absztrakt kifejezés, a „gyermek mindenek felett álló érdeke” tartalmát tárta fel. Rávilágított, hogy a gyermeki érdek alapjait a gyermek holisztikus értelemben vett megfelelő fejlődése, személyi, vagyoni viszonyainak védelme, véleményének tiszteletben tartása jelentik, egyben hangsúlyozta, hogy ilyen absztrakt és komplex jogi fogalmak elemzése során kiemelt figyelemmel kell lenni a kapcsolódó tudományterületekre.
Németh Dániel a család vagyoni viszonyai és a családi vagyontervezés jogi eszközeiről szólva kifejtette, hogy a családtagok közötti vagyoni viszonyok nem korlátozhatóak a Ptk. Negyedik Könyvére, hiszen a kötelmi jogban, az öröklési jogban, a dologi jogban, valamint a társasági jogban is számos olyan jogviszony van, amely közvetve vagy közvetlenül releváns a család mindennapi élete során. Rávilágított, hogy a törvényes házassági vagyonjogi rendszertől az önálló jogalanyisággal bíró vagyonkezelő alapítványig terjedő skálán számos vagyontervezési eszköz áll rendelkezésünkre.
Török-Tóth Soma a polgári jog és az ökológiai gondolkodás alapvonalait összekapcsoló előadásában vizsgálta azt, hogy a polgári jognak mely belső intézményei alkalmasak önmagukban is a környezetvédelmi közérdek kifejezésére, hogy miképpen viszonyul egymáshoz a polgári jog és a közpolitika, illetve milyen konfliktusok merülhetnek fel az állam hatalmi ágai között, ha a bíróságok polgári jogi alapon közpolitikát érintő döntéseket hoznak. Végül kitért azokra az ügyekre, amelyek alperesi pozíciójában az állam áll, és amelyek újra aktuálissá teszik a polgári jog egyik régi nagy kérdését, azaz hogy „perelhető-e az állam”.
Az előadásokon elhangzottakat a résztvevők szakmai tanácskozáson boncolgatták tovább. Vékás Lajos professzor hozzászólásában emlékeztetett a Magyar Tudomány Ünnepének november 3-ához való érdemi kötődésére, s egyúttal a jogtudomány magyar nyelven való művelésének fontosságára is. Az egész napos tanácskozást Szeibert Orsolya egyetemi tanár, a tanszék vezetője moderálta.
Forrás: ELTE ÁJK