Pszichológusok tanácsai a járványügyi intézkedések idejére

Az iskolák és egyéb, gyerekeket ellátó intézmények bezárása komoly nehézséget jelent a családok számára. Hirtelen meg kell oldani a gyerekek felügyeletét, segíteni a távoktatás otthoni megvalósulását, biztosítani a nyugodt családi környezetet, miközben a szülői munkalehetőség is kérdésessé vált. Az ELTE PPK munkatársai a járványügyi intézkedések bevezetése után szinte azonnal tanácsokkal látták el az ismeretlen helyzetbe került felnőtteket és gyermekeiket, hogy minél zökkenőmentesebb legyen az átállás.

Az otthonról dolgozó kisgyermekes szülőknek ad hasznos tanácsokat az a tájékoztató, amelyet Miklósi Mónika, az ELTE PPK Fejlődés- és Klinikai Gyermekpszichológia Tanszék egyetemi adjunktusa állított össze munkatársaival. Az összeállítást a tanszék, valamint a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Mentálhigiéniai Központ munkatársai lektorálták.

Természetes, hogy a jelenlegi helyzet mindannyiunkban aggodalmakat kelt – mondják a pszichológusok. A felnőtteknek is információra, útmutatásra és időre van szükségük ahhoz, hogy megküzdjenek a nehézségekkel, mégis

fontos, hogy a gyerekeket megkíméljük a felesleges szorongástól és tehertől.

A gyerekek pontosan észlelik a szülők verbális és nem verbális reakcióit, ezért érdemes az aggodalmakat a gyermekek felé visszafogottan kommunikálni.

Fontos az is, hogy a szülők naponta legalább 10 percet szánjanak arra, hogy gyermekükkel játsszanak vagy beszélgetnek, erre az időre tegyenek félre minden más aktuális feladatot. Már ennyi is elég lehet a gyerekeknek ahhoz, hogy biztonságban érezze magát, és megerősíti benne azt a tudatot, hogy ő fontos, hogy őt szeretik, amire most nagy szüksége van.

A gyerekeknek hiteles, tényszerű, életkoruknak megfelelő információkra és konkrét útmutatásra van szükségük a betegséggel és a kialakult helyzettel kapcsolatban –.emelik ki az ELTE kutatói. Ezért fontos, hogy a szülők elmondják, mit tesznek ők, és mit tehetnek a gyerekek egészségük megőrzése érdekében. 

Ha gyermek úgy érzi, van hatása arra, ami történik, csökken bizonytalansága, szorongása is.

A szülők csak hiteles forrásból származó információt gyűjtsenek a betegséggel és a kialakult helyzettel kapcsolatban. A hiteles információk azonban sokszor félelemkeltő vagy kevéssé emészthető formában jelennek meg a médiában, ezeket a gyermeknek le kell fordítani. Időt kell szánni arra is, hogy a gyermek elmondja véleményét, félelmeit a helyzettel kapcsolatban. Ha valamit a szülő nem tud, ezt nyugodtan megmondhatja, ilyen helyzetben a gyermek példát vesz arról, hogyan lehet a helyzetet kezelni.

Nagy változás a gyermek életében az is, hogy az iskolák jelenleg távoktatásra álltak át. Amennyire tudja, a szülő segítse az iskolát a távoktatás megvalósításában. Közben törekedjen arra is, hogy fenntartsa a napi rutint, vagy alakítson ki egy új rendszert. A gyereknek legyen napirendje: keljen fel az előre meghatározott időben, öltözzön fel, étkezzen rendszeresen, legyen meghatározott ideje a tanulásnak, a pihenésnek, a játéknak, a közös együttlétnek, ezzel is nőni fog biztonságérzete.

Miklósi Mónika és munkatársai a tizenévesekre is gondoltak.  A nekik szóló ajánlásban kérik,  ne menjenek most sehova, legyenek türelmesek magukkal is, és a felnőttekkel is. Informálódjanak, de csak hiteles forrásból, beszélgessenek szüleikkel (vagy egy felnőttel, akiben megbíznak) arról, amit olvastak, vagy ami esetleg felkavarta őket. Hozzáteszik:

ne foglalkozzanak a járvánnyal állandóan, a túl sok információ is megterhelő lehet.

Erősen javasolják a tizenéveseknek is, hogy vigyenek rendszert felborult életükbe, találják ki, mikor kelnek, mikor fekszenek, és tartsák is ezt be minden nap. A rendszer megtart minket – hangsúlyozzák.  Végül javasolják, tegyenek azért, hogy megőrizzék jó hangulatukat és optimizmusukat. Ha pozitívan gondolkodnak, ellenállóbbak lesznek a külső nehézségekkel szemben, és a környezetüknek is sokat tudnak segíteni.

Forrás: ELTE PPK