Regionális képzési központ az alkalmazott tudományokért

A Savaria Egyetemi Központ 2017 februárjától az ELTE része. Miért volt szükség erre a lépésre?
Ha valahol, akkor a mi régiónkban valóban nagy szükség van egy egyetemre. Elég csak az intézmények geopolitikai eloszlására gondolnunk, Budapestet nem számítva a vidéki nagyvárosokban, Debrecenben, Szegeden, Pécsett voltak egyetemek. A nyugati határhoz közel se Győrben, se Szombathelyen nem alakulhattak ki korábban nagy egyetemek, csak főiskolák jöttek létre. Győrben aztán elindult az egyetemmé válás folyamata, s mára kiváló gépész- és műszaki képzéseket biztosítanak a hallgatóiknak, de Szombathelyen furcsa fordulatot vett az élet, hiszen az egykori jóhírű tanárképző főiskola a Nyugat-magyarországi Egyetem szervezetébe integrálódott.

Az NyME igen kiváló intézmény, rendkívül speciális portfólióval rendelkezik a mai napig is, de a nyitás, amikor az egyetem az universitas eszméjében kezdett el gondolkodni, nem sikerült. Habár több száz éves hagyományokra tekint vissza Sopronban az egyetemi képzés, az NyME mégsem rendelkezett olyan portfólióval, amely megalapozta volna az univesitas kiépítését. Az Intézményfejlesztési tervek készítésekor 2016-ban merült fel a pedagógusképzés hagyományai alapján az ELTE és a csatlakozás lehetősége. A nagy hagyományokkal rendelkező, fővárosi egyetem velünk tanulta meg azt, milyen vidékinek is lenni. Azzal, hogy befogadta a szombathelyi campust és vele az egykor jól csengő Berzsenyi-brandet is, kicsit vidékivé is vált, de azt hiszem, hogy Magyarország egyik legjobb környezetében sikerült neki ez az invesztíció.

Mit nyert a SEK a csatlakozással? Hogyan kezdődött a két intézmény együttműködése?
Közös történetünk fél éves egyeztetési folyamatot követően kezdődött 2017 februárjában. Már akkor láttuk, hogy az ELTE nagy biztonsággal és hozzáértéssel fogja integrálni és újra sikeressé tenni a helyét kereső, egykor kiváló pedagógusképző központot. 2015-ben neveztek ki rektorhelyettessé még a Nyugat-magyarországi Egyetemen, ekkor kezdődtek az Intézményfejlesztési Tervekhez kapcsolódó munkák, s ennek kapcsán az is nyilvánvalóvá vált, hogy

a régiónak szellemi centrumra van szüksége, hogy a helyi adottságokat és gazdasági potenciált ki tudja aknázni.

Akkor a Savaria Egyetemi Központ közössége megfogalmazott egy négy pilléren álló fejlesztési tervet, amelynek kivitelezéséhez erős támogató partnerre volt szüksége. Az első pillér a pedagógusképzés: azt gondoltuk, szükség van egy minél teljesebb pedagógusképzési portfólióval rendelkező központra a régióban, hiszen Pécsett van a legközelebb ilyen intézmény. A pedagógusképzés csak akkor jó, ha rendelkezik a teljes szakspektrummal, a tanítótól a középiskolai tanárokon át a rövid ciklusú tanárképzésig. Ebben az esetben válhat valóban a képzés bástyájává.

A második pillér a régió erős gazdasági adottságaiból következik. Vas megye a harmadik legmagasabb GDP-t termelő megye az országban. Az egyik meghatározó terület, amely a képzett szakembereket befogadja, az autóipar. Számos cég székhelye található a környéken, nekik fontos, hogy legyen nálunk komoly, stabil műszaki oktatás, hiszen aki a Győrben végez, az ott áll munkába, és nem tér vissza Szombathelyre. A tervekhez kapcsolódva már az NyME keretein belül kialakítottuk a duális gépészmérnöki képzést.

Az említetteken túl két olyan terület volt, amelyet szakmai háttér hiányában a korábbi egyetemi struktúrán belül nem sikerült felvirágoztatni. Az egyik ilyen az egészségfeljesztéssel kapcsolatos gyógyászati képzés. Nem a szó szoros értelmében vett orvoslásra gondolok természetesen, hanem az úgynevezett „gentle care” szolgáltatásokra: a megelőzéssel, tanácsadással, életmóddal kapcsolatos területekre. Erre hatalmas igény volt, a közeli és nemzetközi hírű Bükfürdőn vagy Sárváron is szükség lett volna képzett szakemberekre és intézményi együttműködésre is. Az akkori IFT-be is be is illesztettünk erről egy fejezetet, és ehhez kapcsolódva

több pályázati forrás meg is megnyílt, de a teljes kompetenciabázis továbbra is hiányzott.

A negyedik terület a gazdasági képzéseké, erre is nagy igény van a régióban. Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye igazi turisztikai kincsesbánya, ezért szükség van jó turisztikai képzésre is, amely a régió értékeire fókuszál a duális képzési formában.

Amikor a négy pilléren nyugvó portfólió kikristályosodott, arra kellett rájönnünk, hogy az IFT-ben foglaltak megvalósításához erős társra van szükségünk. Magyarország legerősebb és legsokszínűbb egyeteme pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetem. Így született meg az elsőre talán merésznek tűnő gondolat, hogy az ELTE integrálja a régi Berzsenyi-brandet, és adjon új távlatokat a szombathelyi intézménynek. Az egyetem a régiónkban rendkívül fontos tényező, ugyanis a gazdaságot látja el szakemberekkel. Budapesttel ellentétben, ahol több egyetem látja el ezt a funkciót, nálunk egyedül ez az egyetemi campus szolgálja ki a megyét, a régiót. Lényeges, hogy minél többen itt szerezzenek képesítést, hiszen aki egyszer belekóstolt a nagyváros levegőjébe, az tanulmányai befejezése után is inkább ott kíván dolgozni.  

Mennyire volt zökkenőmentes a folyamat?
Voltak elképzeléseink, és ezek mellett ki is álltunk. Természetesen az ELTE-nek is voltak elképzelései. Ezeket kellett összehangolnunk. A duális mérnökképzés esetében például az Informatikai Kar karolta fel és vitte tovább azt a megkezdett folyamatot, melynek során az informatikai és a mérnöki képzés összefonódna és akár egy mérnök-informatikus képzés is kialakulna Szombathelyen. Említhetjük a gazdálkodástudományi területet is, amelyet pedig a Társadalomtudományi Kar fogadott be, s jelenleg is több szak, többek között a duális turizmus-vendéglátás szak akkreditációja zajlik. Sőt, azt is elmondhatjuk, hogy a képzési terület hallgatói létszáma is robbanásszerűen emelkedett. 

A tanárképzés területét is ki kell emelnem, ennek fejlesztésére fordítjuk most a legtöbb gondot.

Szombathely korábban hagyományosan fontosnak tartotta a rövid ciklusú és a levelező tanárképzést, 

e szakok jelentőségét tehát nekünk kellett hangsúlyozni, abban azonban az ELTE támogatására volt szükségünk, hogy a meglehetősen hézagos szaktárgyi kínálatú pedagógusképzést bővíteni tudjuk. A pedagógusképzés rendezése érdekében alakította meg Borhy László rektor a szombathelyi egyeztető fórumot, amelyet Darázs Lénárd általános rektorhelyettes koordinált. Itt a budapesti karokkal közösen hoztuk létre azt a működési modellt, amelynek alapján élni tud az intézmény a régió adta adottságokkal.

Az egyeztetési folyamatot követően született meg a döntés a Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központ (BDPK) létrehozásáról, amely a Szenátus döntése alapján 2018 augusztusában kezdte meg a működését. 2018 novemberére pedig az ELTE Intézményfejlesztési Tervébe is integráltuk a BDPK fejlesztési koncepcióját. Külön köszönet Rektor úrnak a folyamat eredményes és sikeres lebonyolításáért.

A Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központ ezek szerint centrális helyet kap a szombathelyi képzési portfólióban.
Igen, azt hiszem, ez az, amire az ELTE igazán büszke lehet a szombathelyi integrációval kapcsolatban. A ’80-as évek kiváló pedagógusképzési brandjét élesztheti fel csipkerózsika álmából. Az első eredmények is biztatóak. A Nyugat-magyarországi Egyetemen belül megszoktuk azt, hogy a hallgatói létszám általában csökken vagy legjobb esetben is stagnál. Összegyetemi szinten a tavalyi évben 10%-kal  többen nyertek felvételt, Szombathelyen ez a növekedés 26%-os volt. A sikerhez a kiváló marketingstratégia is hozzájárult, amelyet Lenkai Nóra hivatalvezető irányított. Fiatalokra hangolt kampányt indítottunk, ahol a képzéseket nem az eddig megszokott, hagyományos csatornákon (mint például a megyei lapok), hanem a fiatalok által látogatott és olvasott fórumokon népszerűsítettük. Számtalan olyan eseményen vettünk részt, például szalagavatókon, ahol személyesen is el tudtuk mondani a helyi fiataloknak, miért érdemes a szombathelyi képzéseket választaniuk.

A tavalyi kiemelkedő felvételi eredmények után az idei évben mire számítanak?
Az előző év igen magas százalékos emelkedését nézve nem lehetünk olyan felelőtlenek, hogy újra ilyen számokat ígérjünk. Ez egy többtényezős játék, figyelembe kell venni a demográfiai változásokat és a munkaerőpiaci folyamatokat. Pozitív eredményként könyvelném el, ha a tavalyi felvételi számokat megtartanánk, esetleg néhány százalékos emelkedést érnénk el.

Fontos, hogy a 26%-os növekedés mellett a ponthatár-átlagokról is beszéljünk. A minimális bekerülési pontok átlaga az NyME-időszakban 310 körül volt, a csatlakozás első évében 330, jelenleg pedig 350 körül van, ami országos szinten kifejezetten jó értéknek számít, így jó hallgatókat veszünk fel Szombathelyen az ELTE-re. A szombathelyi profil kicsit más, mint a budapesti; akik inkább az alapkutatások iránt érdeklődnek, azok Budapestre jelentkezzenek, akik azonban a gyakorlat felé vonzódnak, azok ide, Szombathelyre jöjjenek. Mi

az alkalmazott tudományok területén szeretnénk letenni a névjegyünket, s talán jó úton is haladunk efelé.

Változott a rekrutáció fókusza?
Idén a tanárképzés területén szeretnénk a legnagyobb változást elérni, a felvételi számok tekintetében is. Nincs könnyű dolgunk, hiszen országosan nem jó az imázsa a pedagógus életpályának. Sok fiatal a pedagógusképzést a „futottak még” kategóriába sorolja. Pedig ha azokat az országokat nézzük, ahol a gazdaság stabil és erős, például Dél-Koreát vagy Finnországot, azt látjuk, hogy a terület a legmegbecsültebbek között van. A presztízs növelése érdekében Szombathelyen egy teljesen új képzési módszertant készítünk elő. Az én definícióm szerint a tanár „módszertani zseni”, aki tudását mesterien adja át diákjainak. Fizikus vagyok, egy fizikatanárt úgy képzelek el, mint amilyen annak idején Öveges professzor volt, persze a 21. század kihívásaihoz és eszköztárához igazítva. Az a feladatunk, hogy kitaláljuk, hogyan tudjuk „eladni” a szakunk anyagát a fiataloknak. Ennek érdekében már eddig is modern és innovatív technológiai megoldásokkal rukkoltunk elő: a diákok a tananyagot felhőben tudják majd elérni, ehhez kapcsolódik egy chat-alapú rendszer, amelyen keresztül az oktatóval is fel lehet venni a kapcsolatot.  

Ha kicsit divatosan fogalmazom meg a korábbi definíciót, akkor a pedagógus magasan képzett influencer, hiszen emberi véleményeket formál, de természetesen más módon, mint ahogy ezt a youtuber generáció véleményvezérei teszik. A pedagógus megfelelő szakmai tudással sok embert tud befolyásolni, jó értelemben. Ha ily módon állunk a pedagógusképzéshez, akkor látni fogjuk, hogy ez a 21. század folyékony aranya. Sok tekintetben hatalmas változáson megy át a világ, rengeteg terület automatizálódik, de az ember-ember kapcsolatok ma is fontosak, és egy tanártól nemcsak a tananyagot sajátítják el a diákok, hanem az alapvető emberi normákat, a kapcsolattartás szabályait és elveit is.

A képzésen belül az egyes szakok között van valamilyen prioritás, például a jelentkezések száma szerint?

Természetesen igen. Szombathelyen az egyik sikerszak az angol, de a német is kifejezetten népszerű. Ebből egyelőre csak a BA-képzés fut, de dolgozunk a magasabb képzési szint akkreditálásán, hiszen az élő nyelvekre hatalmas az igény. A magyar és történelem szintén jó számokat mondhat magáénak, de ez talán összegészében érvényes a humán területekre. Országos trend, hogy a természettudományos képzésekhez kapcsolódó tanárszakok válságban vannak. Egyszerű a képlet: aki ért a matematikához, el tud menni programtervező informatikusnak teljesen más bérlehetőségekkel. Aki ért a fizikához, jelentkezhet mérnöknek, aki ért a kémiához, jelentkezhet vegyésznek szintén teljesen más bérlehetőségekkel. A természettudományos területeken tehát túlfeszített a verseny, hiszen a fiatalok inkább a jobb fizetési lehetőségeket kínáló pályákat választják. A Berzsenyi 2.0 projekt, ahogy mi hívjuk, ezen szeretne változtatni.

Fontos megemlítenünk a gyakorló szakgimnázium kialakítását is, amely szintén része a BDPK számára az Intézményfejlesztési Tervben kijelölt feladatoknak. Sajnos a szakgimnáziumokat gyakran stigmatizálják: a szakgimnázium sokak szerint az a hely, ahová a „másodkörös” diákok kerülnek be. Természetesen ez nem mindig igaz, hiszen

a szombathelyi informatikai és műszaki szakgimnáziumba például négyszeres a túljelentkezés.

Azoknak, akik műszaki pályára készülnek, nem rosszabb, hanem sokkal jobb választás egy szakgimnázium, de ahhoz, hogy ezt mindenki megértse, olyan egyetemi gyakorló szakgimnáziumot kell kialakítanunk, amely az országos ranglisták vezető intézményei közé tartozik. Az ELTE Szakgimnázium már csak a „nomen est omen” elv alapján is az ország egyik legjobb szakgimnáziuma lehet. Egy ilyen presztízsű szakgimnáziumból pedig egyesen út vezet a felsőoktatás, de akár a kutatói pálya felé is.

Gyakorlóiskolánk, a Bolyai a régió vezető gimnáziuma és országosan is a top 10-ben van. Most szeretnénk egy olyan képzési helyet létrehozni, ahonnan a műszaki és mérnöki terület utánpótlását tudjuk biztosítani hasonló színvonalon. Jelenleg a gépészmérnök-hallgatók 75%-át már a kiszemelt intézményből  rekrutáljuk, a cél az, hogy ez a szám növekedjen. Ha a két gimnázium tanári gárdája között szoros együttműködés indul meg, átjárhatóvá válik a rendszer, tovább erősítheti egymást a két intézmény.

Ha az említett pillérek a helyükre kerülnek, és valóban szervesülnek az ELTE rendszerébe, bővíteni fogják a portfóliót?
Az ember mindig addig tervez, ameddig előre lát. A társadalom rohamosan változik, az AI-rendszerek döntően befolyásolják majd az elkövetkezendő évek történéseit, a munkavégzést. Nem lineáris folyamatokról van szó, ha csak egy kicsit is változtatok az egyes paramétereken, az egész rendszer átalakul. Ha a pillérek a helyükre kerülnek, akkor a SEK stabil és jó alapokon nyugvó, a régió gazdaságát meghatározó helyi egysége lehet az ELTE-nek. Hogy 10 év múlva mi lesz, arról fogalmam sincs.

Hogyan alakult eddig a SEK pályázati tevékenysége? Mekkora forrást sikerült lehívni?
3,5 milliárd forintot nyertünk el fejlesztésre, ennek egy része szakmai, másik része infrastrukturális fejlesztésekre fordítható. A több mint 100 éves főépületen az utóbbi segítségével ki tudjuk cserélni a nyílászárókat, és további fejlesztések és átalakítások is várhatók a campuson, amely egyre élhetőbb és szebb környezetet kínál a hallgatóság és minden egyetemi polgár számára. Külön köszönjük ezt Kancellár úrnak és munkatársainak.

Rektorhelyettesként a fizikusnak mikor marad ideje a kvantumoptikára?
Kedd délelőttönként a gépészeknek tartok magyar és angol nyelvű órákat, csütörtökön pedig a fizika szakon, itt kerül elő a kvantummechanika, a kvantumoptika. Erre időt kell szakítani, emellett köteleztem el magam annak idején, és ez az a dolog, amit soha nem fogok feladni.