Ritoók Magda (1936–2022)

2022.04.25.
Ritoók Magda (1936–2022)
86 éves korában elhunyt a hazai pszichológiai tanácsadás megalapítója, az ELTE Pszichológiai Intézet volt oktatója, a Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület létrehozója. 

Ritoók Magda 1958-ban végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem pszichológia–pedagógia–magyar szakán, majd gyakorló pszichológusként kezdett dolgozni, továbbá 1974-ig a Munkaügyi Minisztériumban pályaválasztási tanácsadással foglalkozott. 1974 és 1980 között a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Kutatócsoportjában a köznevelési rendszer tervezésén dolgozott. Tagja volt az MTA Pszichológiai Bizottságának és a Magyar Akkreditációs Bizottságnak. A Magyar Pszichológiai Társaság, valamint a Felsőoktatási Tanácsadó Egyesület elnöki posztját is betöltötte. Több művet írt, többek között a pályaválasztás, a nevelés, a tanácsadás pszichológiájának témájában. 2008-ban Apáczai Csere János-díjjal ismerték el munkásságát 

A hazai pszichológiai tanácsadás megalapítója az ELTE Bölcsészettudományi Karán, majd a Pedagógiai és Pszichológiai Karán folyó pszichológusképzés meghatározó szereplője volt. 1986-tól az ELTE Pályaszocializációs és Munkapszichológiai Szakcsoport, 1997-től pedig a Tanácsadás Pszichológiája Intézeti Központ vezetője volt. 1986-tól – Magyarországon úttörő módon –

egyetemi tanácsadó szolgáltatást indított az ELTE-n, amely szakmai modellje lett valamennyi ma is működő egyetemi tanácsadónak

és általában a pszichológiai tanácsadó szolgáltatásoknak. Nevéhez fűződik az 1993-ban elindított tanácsadó szakpszichológus szakirányú továbbképzés is, amely mára a legnépszerűbb pszichológus továbbképzési formává nőtte ki magát.

Ő kapcsolta be az ELTE Tanácsadás Pszichológiája Tanszékét a nemzetközi szakmai és tudományos közélet vérkeringésébe, vendégoktatóként és együttműködő szakértőként számos külföldi egyetemen dolgozott. Úttörő és iskolateremtő munkát végzett a tanácsadás és általában az alkalmazott pszichológia tudományos integrációja területén, számos hazai és nemzetközi kutatási pályázat vezetője és koordinátora volt. Nyugdíjba vonulás után címzetes egyetemi tanárként segítette tovább az ELTE PPK működését.

De nemcsak kiagasló színvonalú munkájával nyújtott példát, ügyszeretetével és kitartásával emberileg is olyan utat mutatott, amely lendületet és erőt ad a mindennapokban hallgatóknak, munkatársaknak, szakmabelieknek egyaránt.