Robotprogramozás a közoktatásban
A teltházas konferencia résztvevőit Márkus Éva, a Tanító- és Óvóképző Kar dékánja és Lénárd András, az ELTE TÓK Digitális Pedagógia Tanszék vezetője köszöntötte. Márkus Éva felidézte, hogy Magyarországon 150 éve indult el a tanító- és óvóképzés a Budai Képzőben, a mai Tanító- és Óvóképző Kar elődjében, és reményét fejezte ki, hogy a harmadik alkalommal megrendezett Robotika konferencia hozzájárul ahhoz, hogy a pedagógusképzés lépést tartson napjaink kihívásaival. Herczog Gábor, az óvodai oktatásban használt Bee-Bot robotokat is forgalmazó Stiefel Eurocart Kft. ügyvezető igazgatója méltatta az évek óta kiváló együttműködést a TÓK Digitális Pedagógia Tanszékével, amelyre igazi szakmai műhelyként tekintenek. Felhívta a figyelmet arra, hogy Nyugat-Európában már 3 éves kortól oktatják az analitikus gondolkodást, a robotprogramozást, amely ma már olyan alapkészségnek számít, amelyet mindenkinek el kell sajátítania, különben nem fogja megállni helyét a közeljövő munkaerőpiacán.
Csépe Valéria kutatóprofesszor, az MTA TTK Agyi Képalkotó Központ Neurokognitív Fejlődés Kutatócsoport vezetője, az ELTE PPK Pszichológiai Intézet Kognitív Pszichológiai Tanszék korábbi egyetemi tanára arról beszélt, hogy a hazai oktatásban szemléletváltásra van szükség, mivel még mindig vannak iskolák, amelyek fenntartással viseltetnek a robotika oktatásával szemben. Szerinte a tudás ma már sokkal több, mint leiratokba rendezett tananyag, a tanítás pedig nem pusztán az ismeretek kommunikációját, hanem a tudásépítés aktív támogatását is jelenti. A robotok és okoseszközök szerepe az oktatásban azért is különösen fontos, mert általuk a diákok megélhetik az ágencia, a hatóképesség élményét, elsajátíthatják az algoritmikus gondolkodást. A kompetenciák fejlesztését egészen a digitális állampolgárságig kell folytatni,
digitális kompetenciák nélkül egy országban sincs versenyképesség, érték és minőség
– fogalmazott. A professzor azzal zárta előadását, hogy a digitalizáció az oktatásban egyszerre cél és eszköz, amelynek egyszerűen nincs alternatívája.
Horváth Ádám, a Digitális Oktatási Stratégia (DOS) implementálását támogató szakmai szervezet, a Digitális Pedagógiai Módszertani Központ (DPMK) divízióvezetője a szemléletváltással kapcsolatban Henry Ford mondását idézte: „Ha megkérdeztem volna az embereket, hogy mit akarnak, azt mondták volna, hogy gyorsabb lovakat”. Jóslata szerint a jövőben szinte egyetlen szakma képviselői sem ülhetnek a babérjaikon, az automatizálás a mezőgazdaságtól az oktatásig minden területen változásokat fog hozni. Az átalakulás ugyanakkor nem jelenti azt, hogy ezek a munkakörök teljesen megszűnnek – hiszen a munkát végző robotokat valakinek be is kell programoznia –, viszont át fognak alakulni. Példaként a korábban a készpénz kiadásával foglalkozó banki alkalmazottakat említette, akik az ATM-ek megjelenésével ma már másfajta feladatokat látnak el. Monoton, gyors munkában soha nem leszünk jobbak a robotoknál,
az embereknek a jövőben inkább a kreativitás terén és csoportmunkát igénylő komplex feladatok ellátásában kell jeleskedniük.
Biztató fejleménynek nevezte, hogy a kormány 2016-ban elfogadta a Digitális Oktatási Stratégiát, a DMPK ennek folytatásaként azt szeretné elérni, hogy az érettségibe beépüljön a digitális kompetenciák mérése. Tervezik azt is, hogy brit mintára, az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) és más partnerek bevonásával létrehozzanak egy több ezer mérnököt tömörítő szervezetet, amely a digitális kompetenciák népszerűsítésével és a tanárok képzésével foglalkozna a hazai iskolákban. Az áttöréshez a kormányzati oldalról egységes vízióra, szabályozási keretekre és mindenekelőtt az iskolában használt informatikai eszközökre vonatkozó normatív finanszírozásra lenne szükség. Utóbbival kapcsolatban a Digitális oktatási Stratégia évi 72 milliárd forint összegű ajánlást fogalmazott meg.
Reményi Zoltán, a HTTP Alapítvány elnökhelyettese a Körülöttünk élő robotok című előadásában arról beszélt, hogy az emberek többsége a robot kifejezést hallva kizárólag a humanoid szerkezetekre gondol, azonban a szakmai terminológia ideszámít minden olyan gépet vagy eszközt, amely önálló feladatmegoldásra képes. Példaként említette a modern autók vezetést segítő számítógépes rendszereit, a tempomatot, a sávtartó automatikákat vagy a parkolást segítő rendszereket. Idetartoznak még a mobiltelefonról vezérelhető robotporszívók, a mért életfunkcióink alapján személyes edzéstervet összeállító alkalmazások vagy az Amazon Alexa digitális személyi asszisztens, amely – ha megfelelően vezetjük digitális naptárunkat – a jelenlegi földrajzi helyzetünk és a pillanatnyi forgalmi adatok alapján képes kiszámolni, mikor kell elindulnunk ahhoz, hogy biztosan odaérjünk a következő találkozónkra.
A konferencia második felében a résztvevők panelbeszélgetéseken és workshopokon ismerhették meg a robotika oktatásával kapcsolatos eszközöket, kiadványokat és legjobb gyakorlatokat.
Robotika, kódolás kisgyermekkorban 3. konferencia
Robotika, kódolás kisgyermekkorban 3. konferencia
Lénárd András, az ELTE TÓK Digitális Pedagógia Tanszék vezetője
Lénárd András, az ELTE TÓK Digitális Pedagógia Tanszék vezetője
0
/
0
0
/
0