Röntgen-krisztallográfiai műszerpark az ELTE-n

2021.04.12.

Több mint 235 millió forintos támogatásból valósult meg európai színvonalú infrastruktúra-fejlesztés az ELTE Természettudományi Karán a magyarországi molekulaszerkezet-kutatási projekteket szolgáló műszerpark létrehozására.

A projekt célja olyan nyílt laboratórium létrehozása volt, amely a röntgen-krisztallográfiai szerkezetvizsgálat számára elérhető minták (fehérjék, szerves és fémorganikus vegyületek) körét kibővíti a rosszul kristályosodó, gyengébb szóróképességű mintákra is, nemzetközi színvonalú méréseket téve lehetővé. A létrehozott műszeregyüttes képes a régió kutatócsoportjainak kiszolgálására együttműködések és önálló mérési lehetőség biztosításával, valamint az innovációs tevékenység elősegítésére mérési szolgáltatással és fejlesztésben való részvétellel.

A műszeregyüttes fő eleme egy korszerű, Magyarországon jelenleg a legnagyobb érzékenységgel rendelkező röntgendiffraktométer beszerzése volt (Rigaku XtalLAB Synergy-R). Emellett lehetőség nyílt kisebb eszközök beszerzésére is, amelyek alkalmasak a röntgendiffrakciós vizsgálatok támogatására, a fehérjeminták tisztaságának jellemzésére (DeNovix DS11 spektrofotométer, Bio-Rad CFX96), a kristályok hatékonyabb vizsgálatára és rugalmasabb, hőmérsékletfüggő mérésére (Olympus SZX-16 mikroszkópok; Oxford Cryosystems Cryostream 800 hűtőegység).

A pályázat a molekulaszerkezet-vizsgálatokat kutatásaik során felhasználó neves kutatók összefogásával, az ELTE Kémiai és Biológiai Intézetei, az ELKH TTK, a BME és az ELKH SzBK kutatócsoportjainak részvételével valósult meg. A projekt zárásáig

mintegy 20 kutatási témában többszáz kristály tesztelése és mérése történt meg.

Fehérje szerkezet-funkció összefüggéseket állapítottak meg többek között a Parkinson kór elleni küzdelem egyik célfehérjéjének vonatkozásában, bonyolult szabályozású, peptidek és fehérjék eliminálásában és processzálásában részt vevő fehérjével kapcsolatban, valamint több bioaktív vegyületnek és önszerveződésre hajlamos, gél- és amiloidképző anyagnak jellemezték a szerkezetét.

Az infrastruktúra segítségével lehetővé válik az ELTE MSc-képzéseiben (vegyész, anyagtudomány és biotechnológia), valamint a biológia és kémia doktori programokban résztvevők számára a legkorszerűbb kristályosítási, röntgendiffrakciós mérési és szerkezetmegoldási módszerek elsajátítása és nemzetközi szinten versenyképes gyakorlati tudás megszerzése. A tudomány iránt érdeklődő nagyközönség számára szemléletesen mutatható be az anyag atomi szintű szerkezetének felderítésére alkalmas módszer, amely az elmúlt száz évben az anyag fizikai-kémiai és biológiai tulajdonságai megértésének a korábbinál jóval magasabb szintjét tette lehetővé.

A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósult meg 2017. július 1. és 2020. december 31. között.