Sajtóközlemény

2018.07.20.
Sajtóközlemény
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) messzemenőkig elkötelezett a tudományos utánpótlás megerősítése, a tudományos életpálya vonzóvá tétele, a kiváló oktatók, kutatók pályán és itthon tartása, illetve az egyetemek tudományos teljesítményének ösztönzése iránt. Ezért üdvözli és támogatja az Új Nemzeti Kiválósági Program (ÚNKP) keretében a 2018/2019-es tanévre vonatkozó pályázatok kiírását és azok széleskörű megvalósítását.

Az ÚNKP részeként meghirdetett új Bolyai+ pályázattal kapcsolatban egy konkrét pályázó egyedi panaszával összefüggésben valótlan állítások jelentek meg a közösségi médiában, ezért ezekre az alábbiakban reagál az Egyetem.

  1. A tudományos pályázatokkal kapcsolatos tevékenységek körében mind az Egyetemnek, mind a pályázóknak be kell tartaniuk a pályázati kiírások sokszor bonyolult feltételrendszerét. Ennek érdekében az Egyetem a honlapján is nyilvánosságra hozza a pályázatot kiíró intézmények (pl. MTA, EMMI) pályázati szabályait annak érdekében, hogy a pályázók a vonatkozó feltételekről könnyen tájékozódhassanak. Így történt ez a Bolyai+ pályázat esetében is.
  2. A pályázati kiírás szerint Bolyai+ ösztöndíjra több feltétel mellett csak az nyújthat be pályázatot, aki a pályázat benyújtásakor rendelkezik a fogadó egyetemmel munkavégzésre irányuló jogviszonnyal, vagy várható, hogy ilyen legkésőbb 2018. szeptember 1-ig keletkezik. A konkrét ügyben a panaszos pályázó egyik feltételnek sem felelt meg. A pályázó jelenleg pusztán az Egyetem egyik doktori iskolájában témavezető, ami nem minősül munkavégzésre irányuló jogviszonynak. A panaszos pályázó semmilyen formában nem kereste meg az érintett kar dékánját, hogy ilyen jogviszony létrejöhessen, ennek feltételeinek megtárgyalása fel sem merült, hiszen a panaszos nem kezdeményezte a szükséges kapcsolatfelvételt és jogviszony létrehozását. Emiatt a pályázat benyújtására nyitva álló határidőben nem volt várható, hogy a szükséges jogviszony létrehozatalában az érintettek megállapodnak. Ennek hiányában az Egyetem nem fogadhatta be a pályázatot.
  3. A Bolyai+ pályázat kifejezett feltételei szerint a pályázat hiánypótlás nélkül érvénytelen, és érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kell kerülnie, ha a pályázó nem felel meg a pályázati kiírásban meghatározott feltételeknek. Ezért az Egyetem jogszerű, és a pályázati kiírás szerint szükségszerű döntést hozott, amikor a pályázó pályázatát elutasította a foglalkoztatási követelmény hiánya miatt.
  4. Függetlenül attól, hogy a panaszos pályázó semmilyen formában nem kezdeményezte a szükséges jogviszony létrehozatalát, megjegyezzük, hogy a kart vezető dékán a kari személyzetfejlesztési és humánpolitikai szempontok körében szabadon határozza meg, hogy kivel kíván munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesíteni. Ezt a panaszos pályázónak tudnia kellett, így érthetetlen, hogy miért nem kezdeményezte az érintett dékánnal a kapcsolatfelvételt.
  5. Fontos kiemelni, hogy a Bolyai+ pályázat feltételrendszere szerint a pályázók egyszerre több felsőoktatási fogadó intézményhez nyújthatnak be pályázatot. Erre az Egyetem honlapján is megtalálható feltételrendszer külön felhívja a figyelmet. Így semmi akadálya nem lett volna annak, hogy a panaszos pályázó több helyre benyújtson pályázatot. Bármely egyetemre, különösen arra, amellyel a pályázat benyújtásakor munkavégzésre irányuló jogviszonya volt. A pályázó részére nem a megcélzott egy vagy több egyetemnek kell „B tervet” kínálnia a pályázat elutasítása esetére, hanem arról a pályázónak kellett és lehetett volna gondoskodnia a pályázati kiírás szerint.
  6. Az Egyetem a panaszos pályázóval kapcsolatos döntését határidőben hozta meg. A foglalkoztatási követelmény fennállásának hiánya nem hiánypótlási ok, az Egyetem nem írhatja elő, hogy a pályázó létesítsen munkavégzésre irányuló jogviszonyt, hiszen a többes pályázás lehetősége miatt a pályázó dönti el, hogy hol kezdeményez ilyen jogviszonyt. Az Egyetemnek hiánypótlási felhívást kiadni nem volt joga, viszont a pályázati határidő végéig várta a jogviszony létesítésére vonatkozó megkeresést. Mivel erre nem került sor, a pályázati határidő lejárta előtt értesítette a panaszos pályázót, hogy a pályázatát nem tudja befogadni. Ez az eljárás teljes mértékben megfelel a pályázati kiírásnak.
  7. Nem állja meg a helyét az állítás, miszerint az Egyetem tudatosan megnehezítené „külsős kutatók” pályázatát, illetve, hogy ezeket elutasítaná. Egyrészt a fentiek alapján nyilvánvaló, hogy értelmezhetetlen a „külsős kutatói” státusz, hiszen bármely befogadó egyetemmel a pályázónak munkavégzésre irányuló jogviszonyba kell kerülnie. Másrészt rögzítendő, hogy a Bolyai+ pályázat országos kerete lehetővé teszi, hogy minden, formailag helyes pályázat pozitív elbírálásban részesüljön, amennyiben az a tudományos és foglalkoztatási/intézményi követelményeknek megfelel. Harmadrészt az Egyetem örömmel fogadja más egyetemeken dolgozó kutatókkal az együttműködést, amennyiben az illeszkedik az ELTE kutatási portfóliójába és magas szintű minőségi követelményrendszerébe.

Az ELTE bízik az ÚNKP, beleértve a Bolyai+ ösztöndíjak által megcélzott eredmények megvalósulásában, a tudományos utánpótlás megerősítésében és a magas színvonalú kutatási tervek megvalósításában. Ehhez a maga részéről minden támogatást megad a pályázati feltételeknek megfelelő, magas színvonalú kutatási pályázatot benyújtók számára. Mindennek köszönhetően egyetemünknek 2018-ban 70-nél is több Bolyai+ ösztöndíjas munkatársa lesz.