Sajtóközlemény

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) álláspontjáról a társadalmi nemek tanulmánya mesterszak rendeleti úton történő hatályon kívül helyezési tervéhez kapcsolódóan.

1. Az elmúlt napokban egyes sajtóorgánumokban olyan hírek és értelmezések láttak napvilágot, amelyek az ELTE álláspontját hibásan vagy hiányosan interpretálják azzal a kormányzati elképzeléssel kapcsolatban, amely a „társadalmi nemek tanulmánya mesterszak” rendeleti úton való megszüntetését célozza. Emiatt, annak ellenére, hogy az ELTE nem kíván ideológiai vagy politikai indíttatású vitákba beszállni, röviden egyértelműsítjük az ELTE álláspontját a témában.
2. Az Egyetem a társadalmi nemek tanulmánya mesterszak megszüntetésével kapcsolatban közvetlen megkeresést nem kapott a kormányzati szervektől. A társadalmi nemek tanulmánya mesterszak felmenő rendszerben történő megszüntetését célzó rendelettervezetről az ELTE a Magyar Rektori Konferencia (MRK) közvetítésével szerzett tudomást. A fenntartó az MRK-n keresztül kérte be a magyar felsőoktatási intézmények álláspontját a tervezett rendeleti szabályozással kapcsolatban.
3. Nincsen tudomásunk arról, hogy mely tudományegyetemek, illetve felsőoktatási intézmények nyilvánítottak véleményt, és milyen tartalmú megjegyzéseket fűztek a tervezethez.
4. Az ELTE a rendelkezésre álló véleményezési határidőn belül megfogalmazta a tervezettel kapcsolatos észrevételeit az MRK részére. Ebben az Egyetem határozottan és egyértelműen kifejtette egyet nem értését a társadalmi nemek tanulmánya mesterszak rendeleti megszüntetésével kapcsolatban az alábbi pontok mentén:

1. Az Egyetem kifogásolta, hogy az előterjesztés nem tartalmaz indokolást a társadalmi nemek tanulmánya mesterszak megszüntetésével kapcsolatban. Kérte a fenntartót, hogy fogalmazzon meg indokolást, mert érdemi álláspontot csak annak ismeretében lehet kifejteni egy olyan mesterszak megszüntetésével kapcsolatban, amely a hatályos előírásoknak megfelelően, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság által előírt és felügyelt, a hazai és nemzetközi tudományos mércéknek megfelelő szaklétesítési eljárást követően 12 évvel ezelőtt került fel a felsőoktatási szakok jegyzékébe.
2. Az Egyetem jelezte, hogy a megszüntetni kívánt társadalmi nemek tanulmánya mesterszak tartalmát a 18/2016. (VIII. 5) EMMI rendelet egy, a teljes hazai felsőoktatás minden alap- és mesterképzési szak, így a társadalmi nemek tanulmánya mesterszak tartalmának felülvizsgálatát követően rögzítette, és a mai nappal is hatályos állapotában nyilvánosan tartalmazza, amely szabályozza a képzés tartalmát. A 2016-os felülvizsgálat során egyetlen minisztérium, tudományos, szakmai vagy társadalmi szervezet észrevételt, megjegyzést, aggályt vagy kritikát a szak tartalmával kapcsolatosan nem fejtett ki. Jelezte az Egyetem, hogy a 2015-ben benyújtott szakindítási kérelmét a legfőbb hazai tudományos testület, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság plénuma, melybe a nemzetközileg is kimagasló tudományos és oktatási tevékenység elismeréseként kerülnek a tagok, és ahová minden tudományterület delegál képviselőt, pozitívan bírálta el 2016/6/XIII/9. számú határozatában, és támogatta a képzés indítását.
3. Kifejezetten utalt az ELTE a hivatkozott észrevételeiben arra, hogy Magyarország Alaptörvényének X. cikk (3) bekezdése garantálja a felsőoktatás és a tudomány autonómiáját, miközben rögzíti a kormány gazdálkodási kontrollját: „A felsőoktatási intézmények a kutatás és a tanítás tartalmát, módszereit illetően önállóak, szervezeti rendjüket törvény szabályozza. Az állami felsőoktatási intézmények gazdálkodási rendjét törvény keretei között a Kormány határozza meg, gazdálkodásukat a Kormány felügyeli.” Az ELTE rögzítette észrevételeiben, hogy a véleményezett előterjesztés, amely érvényes tudományos akkreditáció birtokában, rendeleti úton kíván megszüntetni egy konkrét szakot, sértheti az Alaptörvény fenti pontját.
4. Az Egyetem az MRK részére megküldött észrevételeiben szakmai egyeztetést kezdeményezett a megszüntetni tervezett szak tartalmáról. Jelezte az Egyetem, hogy a társadalmi nemek tanulmánya mesterszak oktatói most is, ahogy eddig is, szívesen folytatnak tudományos és szakmai vitát a szak tartalmáról, a képzési és kimeneti követelményekről.
5. Az Egyetem egyértelműen és kifejezetten rögzítette, hogy szakmailag indokolatlannak tartja, hogy szakmai egyeztetés nélkül egy olyan, az összes szakmai szűrőn megfelelt mesterszak kerülne megszüntetésre, amely hosszútávon biztosíthatja olyan szakemberek utánpótlását, akik a férfiak és nők közötti társadalmi viszonyokkal és egyenlőtlenségekkel, így a család és a népesedés kérdésével, mindezek magyarországi és globális gazdasági és kulturális okaival és következményeivel foglalkoznak.
6. Az Egyetem az MRK részére megfogalmazott észrevételekben pontosan megnevezett olyan szakmai témaköröket, amelyek nem hogy nem feleslegesek, hanem a magyar társadalom égető problémáira mutatnak rá, és amelyek megoldásában a kormányzat is kinyilvánította aktív részvételi szándékát. A társadalmi nemek tanulmánya mesterszak társadalomtudományos megközelítésben olyan témákat dolgoz fel az oktatás során, amelyek a férfiak és a nők viszonylatában, a magyar társadalom és a körülöttünk lévő világ akut és megoldásra váró konfliktusai.

Ezek például:

• a GYES-ről, GYED-ről a munkaerőpiacra visszatérő nők munkavállalási nehézségei: egy 2012-es hazai TÁRKI-kutatás során a GYES-en, GYED-en lévő nők fele mondta azt, hogy nincs munkahelye, ahová visszatérhet;
• a gazdasági válság hatásai a kelet-európai nőkre: egy 2015-ös hazai kutatás arra világított rá, hogy a 2008-as gazdasági válság a régió női lakosságát erőteljesebb mértékben érintette negatívan, mint a nyugat-európai nőket;
• a többek között a társadalmak elöregedése miatt fellépő gondoskodási krízis hatása a nőkre: az ápolási díjban részesülők háromnegyede nő; idős vagy tartósan beteg családtag ápolását 10-ből 7 ember elsősorban női családtag feladatának tartja;
• a gondoskodási krízis globális: kelet-európai nők saját családjukat hátrahagyva nyugat-európai intézményekben és otthonokban gondoskodnak az ottani idősekről, amely helyzettel az otthon maradó kelet-európai férfiak is nehezen birkóznak meg;
• a nők és férfiak jövedelme közti különbség az Eurostat adatai szerint jelenleg 14% Magyarországon;
• a frissdiplomások között nem találunk olyan képzési területet, ahol a férfiak kezdő bére ne lenne magasabb a nők kezdő bérénél;
• a halandósági mutatók nemek szerinti eltérései és az abban bekövetkezett változások.

5. Az Egyetem tisztában van azzal, hogy a fenntartó minisztériumnak jogában áll a képzési portfólió megváltoztatása, beleértve egyes szakok indításának megakadályozása. Az ELTE a fenntartó döntését ezért tudomásul veszi, ugyanakkor fontosnak tartaná a témakörrel kapcsolatos szakmai és társadalmi vita előzetes lefolytatását.
6. A sajtóban megjelentek olyan vélemények, amelyek kifejezetten azt sugallták, hogy a „társadalmi nemek mesterszak” megszüntetése a felsőoktatási intézmények részéről kijátszható. Az ELTE az ilyen spekulációktól és módszerektől elhatárolódik, ezért utalt a 2018. augusztus 10-i rövid sajtóközleményében arra, hogy a fenntartó döntését tiszteletben fogja tartani.
7. Az Egyetem elkötelezett a tudomány és az oktatás Alaptörvényben is biztosított szabadsága iránt. Alaptevékenységét, beleértve oktatási és K+F+I tevékenységét mindenkor a magyar társadalom javára végzi, törekszik a társadalmi-gazdasági-természeti jelenségek tudományos igényű megismerésére és a felmerülő problémák hatékony tudományos kezelésében való részvételre.

Budapest, 2018. augusztus 13.

Eötvös Loránd Tudományegyetem