Schrödinger macskája, avagy a Tóra keletkezése

A Nobel-díjas osztrák fizikus, Schrödinger gondolatkísérlete szerint egy dobozba zárt képzeletbeli macska a kvantumfizika világában egyszerre lehet élő és halott is mindaddig, amíg valaki meg nem figyeli az állapotát. A fizikus ezzel rámutat arra az abszurditásra, hogy míg a mikrovilágban uralkodó törvények szerint az elemi részecskék egyidejűleg különféle állapotban is lehetnek, addig a való életben nem találkozhatunk egymással keveredő állapotokkal.

A kortárs bibliakutatás azonban mintha a Schrödinger által bemutatott abszurd helyzetbe került volna: Mózes öt könyve, a Tóra/Pentateuchus, egyszerre tűnik a monarchia idejére visszanyúló, több évszázadot felölelő és számtalan betoldást tartalmazó szerkesztési folyamat eredményének, a perzsa korban készült, több politikai és vallási nézetet ötvöző kompromisszumos iratnak és a Hasmoneus dinasztia propagandáját megalapozó dokumentumnak. Kétségtelen azonban, hogy mivel nem a kvantumfizika, hanem a történelem koordinátái között mozgunk, Schrödinger képzeletbeli élő-holt macskájától eltérően a Tóra nem lehetett egy időben ennyi különböző állapotban.

Hogyan lehet a jövőben ezt az abszurd helyzetet elkerülni? Az előadás a Graf–Wellhausen-féle elmélet megkérdőjelezése után kialakuló kutatási irányelveket mutatja be, bepillantást nyújtva a kortárs Pentateuchus-kutatás jelenlegi állásába. Jeruzsálem mellett számos olyan hely került a figyelem középpontjába, amelyek irodalma döntő jelentőséggel bírhat a Tóra keletkezésére. Az előadásban így szó esik majd Qumran, Elephantiné, Al-Jahudu, Garizim és Alexandria irodalmáról is.

Bodor Attila a bibliatudomány doktora (Pápai Biblikus Intézet, 2021), posztdoktori kutató (Göttingen, 2022–2023; Budapest, 2024), a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem óraadó tanára, 2024 szeptemberétől a Biblia Hebraica Quinta (Deutsche Bibelgesellschaft, Stuttgart) kiadásvezetője. Kutatási területe a Héber Biblia, különös tekintettel a Pentateuchus és Izajás/Ézsaiás szövegtörténetére.

Facebook-esemény