Sikerek az MTA szakmódszertani pályázatán

Az Akadémia olyan kutatásokat támogat, amelyek komplex tanítási módszereket alapoznak meg. A programban résztvevő tudományos műhelyek vállalják az eredményes megvalósításhoz szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtését, a szükséges feladatok felmérését és ezek alapján a szakmai fejlesztés koncepciójának kidolgozását – segédletek megírását, az újonnan kidolgozott, illetve továbbfejlesztett szakmódszertani program kísérleti helyeken történő bevezetését, valamint a gyakorlati megvalósítás hatékonyságának és eredményességének vizsgálatát. A nyerteseknek olyan munkacsoportot kell létrehozniuk, amelybe a közoktatásban tanító, gyakorló pedagógust is bevonnak. Patkós András akadémikus, a Szakmódszertani Programtanács vezetője és az ELTE TTK Fizikai Intézetének professzor emeritusa kiemelte, hogy a program legnagyobb érdeme: kutatók és gyakorló tanárok egyenrangú partnerként dolgozhatnak együtt.

A pályázat ELTE-s nyertesei:

Bartha Csilla, az MTA Nyelvtudományi Intézet tudományos tanácsadója, a Többnyelvűségi Kutatóközpont vezetője, az ELTE Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet Mai Magyar Nyelvi Tanszékének oktatója olyan kutatásokat folytat majd az MTA támogatásával, amelyek eredményei hozzájárulhatnak a nyelvileg tudatos iskola, a kétnyelvű siketoktatás és a nyelv által kiaknázható tudás innovatív módszereinek, eszközeinek fejlesztéséhez. Ennek keretében tervezi például siketekre kidolgozott mérési módszerek, valamint az új módszertani szemlélettel egyező oktatási segédanyagok kidolgozását és továbbfejlesztését siket, illetve halló diákok számára egyaránt.

Győri Miklós, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Gyógypedagógiai Pszichológiai Intézetének igazgatója kutatási programjának középpontjában az autizmus spektrumzavarral (ASD) élő gyermekeket és családjukat támogató, bizonyítékokon alapuló technikák kidolgozása áll. A kutató egyebek mellett a célirányos, személyre szabott és szakszerű ellátási formák, elsősorban az intézményes nevelés keretein belüli működési jellemzők megismerésére, valamint az erre épülő, többirányú befogadást támogató eljárás kidolgozására törekszik.

Kárpáti Andrea, az MTA doktora, egyetemi tanár, az ELTE Természettudományi Karán működő Természettudományi kommunikáció és UNESCO Multimédiapedagógiai Központ vezetője a 21. századi képi nyelv tanításának módszertanát dolgozza ki. Tervei között szerepel egy, a törzsanyagot kiegészítő moduláris rajztanterv kidolgozása. Elképzelése szerint a modulok választhatók lennének, alkalmazkodva az adott település (vizuális) kultúrájához és az iskola lehetőségeihez, a tanulók vágyaihoz és a tanár habitusához. A négyféle, két–négy tanévre szóló tantervi egységet négy tanéves, felmenő rendszerű iskolakísérletekben kontrollcsoportos képességméréssel értékeli majd társaival, és az eredmények alapján fejleszti tovább.

Molnár Gábor Tamás, az ELTE Bölcsészettudományi Kar Irodalmi Szakmódszertani Munkacsoport mb. munkacsoport-vezetőjének, egyetemi adjunktus projektjének fő célja a középiskolai magyartanítás és a bölcsészképzés aktív-interaktív szemléletének érvényesítése a korszerű infotechnológiák médiumában. Ezzel az irodalom és az írásos kultúra korszerű közvetítésének lehetőségeit szeretné kipróbálni, vagyis igyekszik kapcsolatot teremteni a humán területeken működőképes oktatási módszertan és a korszerű technológiai környezet adta lehetőségek között. Kutatótársaival aktív segítséget kíván nyújtani mindazoknak, akik a digitális kompetencia fejlesztésére törekszenek – akár a középiskolai oktatásban, akár a tanárképzésben vagy a bölcsészettudományok bármely területén.

Szalay Luca egyetemi adjunktus, az ELTE Természettudományi Kar Kémiai Intézet tanára, a Magyar Kémikusok Egyesülete Kémiatanári Szakosztály elnöke korábban megkezdett kutatási programjában azt vizsgálta, hogy a kutatásalapú természettudomány-oktatási módszer (inquiry-based science education, IBSE) bevezetésének első fázisaként érdemes-e a hagyományos tanulókísérleteket úgy átalakítani, hogy az adott vizsgálatsorozat legalább egy lépését a tanulók csoportjainak kelljen megtervezniük. Akkor úgy találta, hogy már két kísérlet megtervezése is szignifikáns javulást hozott a tanulók kísérlettervező képességében. Tervei szerint a következő négy évben végigkísérné a kutatásba bevont tanulók kémiatanulmányait a 7. osztálytól a 10. osztályig.

Tél Tamás, az MTA doktora, az ELTE Természettudományi Kar Fizikai Intézet Elméleti Fizikai Tanszék professzora hálózatszerűen működő fizika szakmódszertani munkacsoportot szervez egyetemi oktatók és gyakorló középiskolai tanárok részvételével az ország egész területéről. A magyar szakemberek nemzetközi kooperációra is törekednek. Négy szakmódszertani centrum – a helsinki, kolozsvári, müncheni és udinei egyetemekről – szándéknyilatkozatban is megerősítette együttműködési készségét. A külföldi partnerekkel rendszeres, évenkénti kutatócserét bonyolítanak le, 2019-ben pedig nemzetközi konferenciát rendeznek Magyarországon.

Vancsó Ödön egyetemi adjunktus, az ELTE Természettudományi Kar Matematikai Intézet Matematikatanítási és Módszertani Központ vezetője az 1960-as években a matematika oktatásának megújítójaként ismertté vált Varga Tamás eredményeit felhasználva a komplex matematikatanítási kísérlet tevékenységeinek, feladatanyagának korszerűsítését szeretné elvégezni a mai kor igényeinek megfelelően a matematika több témakörében. Munkája során figyelembe kívánja venni az elmúlt évtizedek hatalmas kognitív tudományi előrelépését, továbbá az informatika és a modern technikai eszközök térhódítását és meghatározóvá válását. Szeretné Varga Tamás módszereit a középiskolai oktatásra is kiterjeszteni.

Forrás: MTA