Sokszínű digitális kultúra

A gyermeki tanulással, a gyermeki személyiségfejlődéssel foglalkozó tudományos kutatásoknak és jó gyakorlatoknak régóta fórumot adó online folyóirat  2020/2-es száma a Sokszínű digitális kultúra. Kutatások a nevelés és a tanulás kultúrájának megújításához kora gyermekkorban, valamint a felsőoktatásban tematikus címet viseli.

A  szám terjedelmét tekintve rendhagyó, 400 oldalon 24 írást tartalmaz. Ezekből tizenegyet Lénárd András egyetemi docens, az ELTE Digitális Pedagógia Tanszék vezetője gyűjtött csokorba vendégszerkesztőként, a további írásokat rovatonként állították össze.

A szerkesztők határozott koncepciója, hogy a külső megújításával párhuzamosan megtartsák a kiadványban megjelenő szerzők és írások tartalmi sokszínűségét. Ennek nyomán a lapszámban akadémikus, akadémiai doktor, doktorandusz, tudományos fokozattal rendelkező kutató, valamint a mindennapi pedagógiai gyakorlatát dokumentáló pedagógus írása egyaránt olvasható. A kiadvány tartalmaz a zenei neveléshez, a testneveléshez, a múzeumpedagógiához és a mentális egészségneveléshez kapcsolódó, a szakmódszertani gyakorlatok bemutatását, a mindennapi pedagógiai munka hatékonyságának növelését elősegíteni hivatott írásokat is.

A kutatók egyetértenek abban, hogy

2020-ban a legfontosabb kérdés, hogyan lehet a technológia használatát maximalizálni

a tanulás hatékonyságának növelése érdekében a megfelelő életkori csoportokban, a differenciált tanulást és tanítást támogatni, a diákok figyelmét és kitartását a feladatmegoldásban növelni, tanulási motivációjukat fenntartani.

A kötetben helyet kapott Miklósi Ádám egyetemi tanár kutatócsoportjának írása, melyben arról számoltak be, hogyan hat a mobileszköz-használat az óvodások figyelmére és társas-kognitív készségeire. A kutatás eredményei alátámasztják, hogy a most felnövő generációk kognitív és társas készségeit jelentősen befolyásolja a digitális eszközök hosszabb vagy egészen rövid távú használata. A kutatásokból származó tapasztalatokat a gyerekeknek szóló digitális felületek tervezésekor egyaránt felhasználja a kutatócsoport. Az Alfa Generáció Labor egy kezdőalkalmazásként is funkcionáló, az egész eszköz működését átszövő felületen dolgozik, alkalmazkodva a gyerekek megváltozott kognitív működéséhez, egyúttal biztonságos közeget teremtve számukra a digitális térben. Az applikáció célja, hogy a játékos készségfejlesztésen túl megfelelően korlátozza a digitális aktivitást (időkorlát felállítása), valamint az interaktív ágens és a társak (szülők, testvérek) bevonásával szociális ingereket nyújtson a gyerekek számára.

Kapitány Balázs, a KSH Népességtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa a folyóiratban publikált tanulmányában a gyermeket vállalók bölcsődéztetési terveire vonatkozó eredményeket mutat meg, melyek a Kohorsz18 – Magyar születési kohorszvizsgálat várandós mintájából származnak. A 2018-ban zajló kutatás 8409 hetedik hónapban lévő magzatról, a várandós anyákról, valamint társadalmi-gazdasági életkörülményeikről gyűjtött részletes adatokat.

Csépe Valéria akadémikus, a Természettudományi Kutatóközpont Agyi Képalkotó Központ kutatóprofesszora és Török Ágoston, az AGT Group R&D (Darmstadt) munkatársa szerint a mobiltechnológiák oktatási célú alkalmazását elemző tanulmányok többsége arra hívja fel a figyelmet, hogy

megfelelő oktatási környezetben kifejezetten hasznos ezeknek a technológiáknak az alkalmazása.

Az okostelefonok és táblagépek a kisgyermek ágenciamotívumára hatnak, ezért azok többcélú alkalmazása, beépítése az oktatásba a motivált tanulás, valamint az általános és a tanulási területre specifikus kognitív képességek fejlesztésének egyik lehetséges útja.

Koscsóné Kolkopf Judit, a Józsefvárosi Egyesített Bölcsődék vezetője és Kiss Heléna, az intézmény szolgáltatás koordinátora  mindennap szembesül a hároméves kor alatti gyermekek, családok, bölcsődei kisgyermeknevelők digitális eszközhasználati szokásaival. Digitális honfoglalás címmel olyan egyedülálló kutatásba kezdtek, melyben szisztematikusan keresnek válaszokat a kora gyermekkori eszközhasználat által felvetett kérdésekre, az eszközhasználat mögötti attitűdökre is fókuszálva. Kutatásukból kiderül, már a bölcsődéskorú gyermekek nagy része használ okoseszközt. A szülők saját elmondásuk szerint maguk nem járatosak az eszközhasználatban, azt leggyakrabban figyelemelterelésre, a gyermek megnyugtatására használják.

Szűcs Dóra, a Wizper Kft. munkatársa könyvismertetésében részletesen elemzi a Lénárd András szerkesztésében megjelent Okos Doboz módszertani kézikönyvet, mely a többi között olyan hiánypótló kérdésekkel foglalkozik, mint a gyerekeket is érintő információszűrés, valamint a generációs tipizálás sematikusságának lehetséges negatív hatása a pedagógiai munkában zajló differenciálásra.

A kiadvány megújult szerkesztőségének munkája, valamint az ELTE Egyetemi Könyvtár folyamatos szakmai támogatása eredményeként a lap 2020 tavaszán csatlakozott a nyílt hozzáférésű folyóiratok nemzetközi rendszeréhez (Open Journal Systems, OJS).

Forrás: ELTE TÓK