Sport, tudomány, egészség
A rendezvényen többen is felelevenítették az Intézet megalakulásának történetét. Bárdos György egyetemi tanár az intézet első igazgatójaként emlékezett vissza az elmúlt évtizedre: a 2008-as stratégiai terv elkészítésétől mutatta be az intézet történetét. Kulcsszóként hangzott el a fejlődés, amely a professzor szerint egyértelműen nyomon követhető a hallgatói és az oktatói létszám növekedésében, a képzési paletta kiszélesedésében, a szakmai publikációk számának növekedésében és a konferenciákon való részvételi arány gyarapodásában is. Az intézet kapcsolatrendszere folyamatosan bővül – mondta –, és a kollégák több sikeres pályázatban is részt vettek az elmúlt években.
Az egészségfejlesztés megnövekedett szerepével magyarázta az intézet létrejöttét Székely Mózes, a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sportszövetség főtitkára, aki személyes vallomásában egy fizikus-szociálpszichológus sportvezető útkereséséről is beszámolt. A szakma iránt érdeklődők közösségét pedig egy szervezet is összefogja, tudtuk meg Fritz Pétertől, a Miskolci Egyetem egyetemi docensétől, aki a Közép-Kelet-Európai Rekreációs Társaság (KERT) elnökeként a társaság tevékenységét mutatta be: a KERT a XXI. század társadalmi kihívására jött létre 2010-ben, és a rekreáció területén kutató, oktató, dolgozó szakembereknek, a szakmát tanuló hallgatóknak szól.
A személyre szabott fizikai aktivitás ugyanis bármely életkorban javítja az életminőséget
– mondta Tóth Miklós, a Testnevelési Egyetem egyetemi tanára, a Magyar Sporttudományi Társaság elnöke -, az inaktív mozgás a dohányzáshoz hasonlóan növeli az egyes betegségek rizikóját.
A konferencia második blokkjában az intézet oktatói tartottak előadást kutatásaikról a rekreáció témakörében. Köteles Ferenc egyetemi tanár Stressz, testmozgás, rekreáció címmel az ember evolúciós jellemzőiből levezetve értelmezte a rekreációs fizikai aktivitás kedvező élettani és pszichológiai hatásait. Szabó Attila, az MTA doktora azt hangsúlyozta, hogy a sportteljesítményben rendkívül nagy szerepe van a hitnek és nagyon fontosak az elvárások: a kutatási eredmények azt mutatják, hogy elég erős hittel például oxigénhiányos állapotban is ugyanolyan jól teljesítünk, mint normál körülmények között. Borkovits Margit egyetemi adjunktus arról számolt be, hogy speciális iskolák tanulóit 1-8. osztályig mérve összeállítottak számukra egy rekreációs mozgásanyagot – a program (NETFIT felmérő rendszerrel ellenőrizve) hatékonynak bizonyult. Boros Szilvia egyetemi docens napjaink, illetve az előző évek fitness-, wellness- és spatrendjeit és a mozgásszervi betegségek megelőzésében játszott szerepüket elemezte. A rekreációs irányzatok és trendek jövőbeli alakulásáról beszélt Patakiné Bősze Judit egyetemi adjunktus is, a 21. századi kihívásokat és lehetőségeket taglalva. Végül Magyar Márton egyetemi tanársegéd felhívta a figyelmet arra, hogy a rekreációs képzések zömében mozgásos programokkal foglalkoznak, azonban a nem mozgás fókuszú szabadidős programok is jelen vannak a piacon.
Forrás: ELTE PPK