Szélesvásznú kémia

2020.01.16.
Szélesvásznú kémia
Ismeretterjesztő sorozatot indított az ELTE Természettudományi Kar, amely magyar fehérjekutatók legújabb eredményeit mutatja be. Minden epizód új, tudományos eredményt dolgoz fel érdekes és szórakoztató stílusban egy ismert mozifilmmel párhuzamba állítva.

A Szélesvásznú kémia címet viselő projekt célja, hogy közelebb hozza a fiatalokhoz a természettudományok világát, és kisfilmeken keresztül közérthetővé tegye élvonalbeli, nemzetközileg elismert magyar kutatók eredményeit. A fehérjék Achilles-sarka című első epizód Perczel András akadémikus, az ELTE TTK Szerves Kémia Tanszék vezetőjének és csapatának nemzetközileg elismert kutatásába ad betekintést.

Ebben a részben az Oscar-díjas Trója című film történetén keresztül ismerhetjük meg a fehérjék sérülékenységének jelentőségét. A képkockákon több ismert személyiség is feltűnik: Pintér Tibor színművész, a Brad Pitt által megformált Akhilleuszt karikírozva, Csernus Imre pszichiáter önmagát alakítva segít a nézőknek abban, hogy könnyedebb formában ismerkedhessenek a fehérjekutatási eredményekkel. Hevér Gábor színművész és Garami Gábor műsorvezető hangjukat kölcsönözték az első részhez, Borsányi Dániel színművész pedig Oscart, a bolondos kémikus-filmrendezőt alakítja.

A fehérjék nagy sokaságában – eltérő funkciójuk, térszerkezetük, küldetésük és feladatuk ellenére – egyazon mechanizmusú "időzített bomba ketyeg”. Fiziológiás körülmények között spontán bekövetkező, tehát természetes átalakulásról van szó, mely a legtöbb fehérjében megtörténhet, átalakítva annak szerkezetét. Kémiai szempontból jól ismert és teljesen helyénvaló belső átrendeződésről, gyűrűzáródással majd felnyílással járó átalakulásról van szó, amelynek során egy-egy fehérje – részben visszafordíthatatlan módon – megváltozik, lánca meghosszabbodik.

Perczel András és munkatársai hosszantartó molekulamodellezési, kinetikai és spektroszkópiai vizsgálataiból világosabb lett mára, hogy bár az átalakulás spontán, az ezzel összefüggő negatív hatások bekövetkezése késleltethető, ha el nem is kerülhető teljesen.

Az első rész az ELTE Természettudományi Kar nyílt napjával egy időben, azaz 2020. január 17-én jelenik meg.