Szén-dioxid kibocsátás a Keleti-Kárpátokban

Szén-dioxid kibocsátás a Keleti-Kárpátokban
06/05

2023. június 05. 14:00 - 15:00

ELTE TTK Sztrókay terem (1117 Budapest, Pázmány P. sétány 1/C, 00-708.) és online

06/05

2023. június 05. 14:00 - 15:00

ELTE TTK Sztrókay terem (1117 Budapest, Pázmány P. sétány 1/C, 00-708.) és online


Kis Boglárka-Mercedesz, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem oktatója tart előadást a Litoszféra Fluidum Kutató Laboratórium szervezésében.

A globális szénciklus megértésének és a természetes/geológiai tárolókból a légkörbe kerülő szén-dioxid-mennyiség meghatározásának elengedhetetlen feltétele a természetes gáztalanítási helyek feltérképezése és a szénáramlások számszerűsítése. A fő kibocsátóknak számító aktív vulkánok mellett a szunnyadó vulkáni és aktív tektonikus területeken is nagy CO2-áramlásokat mértek a kutatók.

A Keleti-Kárpátokban a gáztalanítás leggyakoribb megnyilvánulásai a különböző szénsavas ásványvízforrások, amelyek vizét a lakosság naponta fogyasztja. Ezek a források jelentős terápiás értékkel és gazdasági hatással bírnak a régióra, ahol Románia legnagyobb palackozó üzemei találhatók (Borsec, Dorna, Perla Harghitei), ezért feltérképezésük és védelmük alapvető fontosságú.

A gázkibocsátás egyéb formái a koncentrált, valamint a talajból történő diffúz gázkibocsátás. A fókuszált gázkibocsátások lehetnek száraz, szabad szemmel nem látható emanációk, vagy talajvíz kíséretében pezsgő medencéket alkothatnak. A talajból származó diffúz gázkibocsátást gyakran elrejti a növényzet és a baktériumtevékenység, és erősen befolyásolják a meteorológiai körülmények. Ezek a megnyilvánulások nagy gázáramlással járhatnak, számszerűsítésük pedig speciális technikákat igényel. Az angol nyelvű előadás betekintést nyújt a Keleti-Kárpátokban előforduló gázosodási megnyilvánulások típusaiba és feltérképezésük fontosságába. 

Kis Boglárka-Mercedesz a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatója. Doktori disszertációját 2014-ben védte meg a Keleti-Kárpátok-Dunántúli-medence határán található ásványvizek hidrogeokémiája témában. 2014-ben csatlakozott a Litoszféra Fluidum Kutató Laboratóriumhoz. 2015-től 2019-ig az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoportban, 2019 és 2020 között a Debreceni Izotóp Klímakutató és Környezetvédelmi Kutatóközpontban dolgozott. 2017-ben tudományos bemutatkozó kisfilmjét a New York Hungarian Scientific Society a legmagasabb díjjal, Solti Gizella díjjal ismerte el. 2017 óta a BBTE oktatójaként a Föld és Környezetvédelem tantárgyak széles skáláját (geokémia, környezetgeológia, hidrogeológia, talajtan, földtani feltárás) oktatja.

A Szabó Csaba által alapított és vezetett Litoszféra Fluidum Kutató Laboratórium 1998-as alapítása óta több, mint száz nemzetközi publikáció, több mint 50 TDK és OTDK nyertes és helyezett dolgozat és 30 PhD-disszertáció születésének helye. A laborban ténykedő hallgatók és kutatók tág spektrumon vizsgálják a litoszférát és a vele kölcsönható fluidumokat, legyen szó fluidum- és olvadékzárványokról, az alsókéreg és a felsőköpeny geokémiájáról, CO2 és H2 felszín alatti tárolásáról, vagy olyan környezet- és urbángeokémiai kutatásokról, mint az egykori iparvidékek szennyeződéseinek környezetgeokémiai becslése, vagy a radon eredete és aktivitás koncentrációja a természetben és az épített környezetben.  A Litoszféra Fluidum Kutató Laboratórium a 2019. tavaszi szemeszterében indította LRG-szemináriumát, amely keretében minden hónap elején – hétfő délutánonként – előadást szervez, hogy a kutatócsoport egykori hallgatói (többségük mára már elismert kutató) bemutassák kutatási eredményeiket a hallgatóknak, valamit a kutatótársaiknak.

Regisztrációs link az online csatlakozáshoz
Kapcsolat