Szeptemberben minden nyolcadik gólya az ELTE padjába ül be

Az idei felvételi eljárás során 78 900-an kerültek be valamelyik egyetemre vagy főiskolára. A nagy többséget, csaknem 54 ezer jelentkezőt az elmúlt évekhez hasonlóan alapképzésre vették fel, osztatlan képzésben több mint 7 ezren, mesterképzésben 11 ezren vehetnek részt az ősztől.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem mindegyik képzési formában megőrizte vezető helyét a magyar egyetemek között:

idén minden nyolcadik gólya (10. 170 fő) az ELTE padjába ül majd be szeptemberben. 

A legtöbb új hallgatót (2330-at) idén is a Bölcsészettudományi Kar fogadja, és őrzi második helyét a Természettudományi Kar is 1188 fővel. A TTK-tól idén már alig marad el a Pedagógiai és Pszichológiai Kar (1186 fő), a tavaly indult Gazdálkodástudományi Intézetben pedig nagyjából megduplázódott, 1080-ra nőtt a felvettek száma. Az Állam- és Jogtudományi Kar kapuján is többen (1029 fő) lépnek majd be, mint tavaly, míg az Informatikai Kar 979, a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar 722, a Társadalomtudományi Kar pedig 718 új hallgatóval indítja az évet. A Tanító- és Óvóképző Karon is 633 gólyát várnak, holott a hasonló képzést kínáló intézmények közül ide kellett a bekerüléshez a legmagasabb pontszám.

Alapszakon összesen 6588-an, mesterszakon 2006-an, osztatlan képzésben 1413-an kezdenek, felsőfokú szakképzésben 163-an vesznek majd részt a 2019/20-as tanévben az ELTE-n. 

Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Ami az alap- és osztatlan szakosok kari megoszlását illeti, az ELTE-n a legtöbb új hallgatót (1979 főt) idén is a Bölcsészettudományi Kar fogadja, az Állam- és Jogtudományi Karon 969 új hallgatót várnak, a harmadik helyen a Természettudományi Kar áll 949 fővel, majd az Informatikai Kar következik 774 fővel. Az alap-, illetve osztatlan nappali képzésekre felvettek közül a legtöbben idén jogásznak (534 fő) és programtervezőnek (515 fő) tanulnak majd, de biológusnak is 333 fő, pszichológusnak pedig 315 fő készül. Népszerű még az anglisztika, a szabadbölcsészet, a gazdálkodástudomány, a nemzetközi kapcsolatok és a szociológia is.

Az államilag finanszírozott alap- és osztatlan nappali képzésekre való bejutáshoz a legtöbb pontra azoknak volt szükségük, akik nemzetközi tanulmányok (458), pszichológia (447),  kommunikáció (441) vagy  jogász (440) szakra jelentkeztek. Az ELTE három tanári képzése is felkerült a legmagasabb ponthatárok listájára: a matematika-orosz, a német-francia, valamint a történelem-latin szakos osztatlan tanári szakhoz legalább 475 pont kellett, de a biológia-kémia tanári szakpárján is 471 pontra volt szükség, míg a történelem-spanyol osztatlan szakon 472 pontnál húzták meg a határt.

A jelentkezők nagy száma és kiváló teljesítménye alapján

az ELTE nem egy szaknál emelhette meg az előzeteshez képest a bekerüléshez szükséges pontok számát:

a társadalomtudományi alapszakok közül például a politikatudomány szakon kirívóan nagy mértékben, 320-ról 378-ra ugrott a ponthatár, jelentősen magasabbra, mint bárhol máshol az országban.

A természettudományos képzést választó legkiválóbb felvételizők körében az ELTE a legnépszerűbb továbbra is: a magas pontszámok ellenére például biológia szakon az összes felvettnek (655 fő) a fele az ELTE-n képezi magát az elkövetkező években. Országos összehasonlításban kiemelkedően magas volt a bekerülési ponthatár matematikából és fizikából is.

A mesterképzési szakok közül országos szinten a pszichológia képzésre kerültek be a legtöbben a 2019-es felvételin, szeptemberben összesen 561-en kezdhetik meg a tanulmányaikat. Egyetemünk idei legnépesebb nappali mesterképzésre ebből 239 főt jutott be, ami azt jelenti, hogy

minden második új pszichológushallgató az ELTE nemzetközi szinten is előretörő képzésén kezdi meg tanulmányait.

Sokan választották a vezetés és szervezés (235), a gyógypedagógia (124), az emberi erőforrás tanácsadó (124), a programtervező informatikus (68), a fordító és tolmács (57), és a biológus (53)szakot is, és népszerűek voltak a Master of Business Administration, a pénzügy, a kriminológia, a kommunikáció- és médiatudomány, a survey statisztika, az irodalom- és kultúratudomány, a filmtudomány és a neveléstudomány mesterszakok is.

A Pedagógiai és Pszichológiai Karra érkezett összességében is a legtöbb mesterszakos (450 fő), de közel ennyien (433-an) nyertek felvételt a Gazdálkodástudományi Intézetbe is: a vártnál is nagyobb volt az érdeklődés az egy éve indult új képzés iránt, és ez az ország második legnagyobb gazdasági MSc-képzőhelyévé tette az ELTE-t. 

A legtöbb pont a nappali mesterképzések közül a kulturális antropológiához kellett (99), de a szociálpolitikához is 96 pont, a szociológiához pedig 94 pont volt a minimum, és magas volt a bejutáshoz szükséges ponthatár a humánökológia és a nemzetközi tanulmányok szakokon is.

Nőtt az érdeklődés a felsőfokú szakképzések iránt is: az Informatikai Karon 99-en, a Társadalomtudományi Karon pedig 64-en vesznek majd részt a képzésben.