Szombathelyen a kortárs képzőművészet képviselői

Magyarországon műtárgypiacról a rendszerváltás óta beszélhetünk, ekkor kezdték el tevékenységüket az első magángyűjtők is, akiknek tulajdonában van az 1990-es, de főképp a 2000-es évektől született hazai kortárs műalkotások jórésze. Nélkülük tehát komolyabb kortárs magyar alkotásokat bemutató kiállítást nem is lehet rendezni. Mint Spengler Katalin (a Forbes magazin 2021-es rangsora szerint a legbefolyásosabb nő a magyar kultúrában) elmondta, férjével ők is a rendszerváltó generációhoz tartoznak, már a kezdetekben a hazai műtárgypiac szereplőivé váltak.

Az indíttatást részben az adta számukra, hogy férje édesapja, Somlói Antal feleségével nagybányai művek gyűjtésébe kezdett, az ő révén kerültek Magyarországra ezek az alkotások. Akkoriban ők is vásároltak néhány nagybányai műtárgyat, de érezték, nem ez az ő útjuk. A ’90-es évek első felében kiállításokra és árverésekre jártak, valamint folyamatosan képezték magukat:

behatóan tanulmányozták például a műgyűjtés történetét, sőt rajzolni is tanultak,

hogy jobban megértsék a művészek gondolkodásmódját, átlássák a műalkotás elkészítésének folyamatát.

1996-ra vált számukra nyilvánvalóvá, hogy komoly gyűjteményt csak kortárs művekből lehet létrehozni. Gyűjteményük megalapozásának azzal az ambícióval vágtak neki, hogy fontos művekből álló, múzeumi értékű kollekciót hozzanak létre. A jelenleg körülbelül hatszáz alkotásból álló kortárs gyűjteményük első darabja a kritikusok által a kortárs magyar képzőművészet egyik legeredetibb alkotójának tartott Bukta Imre egyik „disznós” munkája, a Délibáb a Hortobágyon volt.

A házaspár 1997-től folyamatosan jelen van a nemzetközi művészeti vásárokon is. Az első nemzetközi kortárs művet 2002-ben vásárolták meg. A klasszikus műgyűjtés azonban, amely azt jelenti, hogy a gyűjtő a kiszemelt alkotást megvásárolja, majd elhelyezi a lakásában és gyönyörködik benne, számukra kevésnek bizonyult. Spengler Katalin szerint szerint a műgyűjtőnek felelősséget kell vállalnia a magyar kultúra egy fontos szeletéért, esetükben a kortárs műtárgyakért.

„A kortárs művészet a magyar kultúra része, amely – hasonlóan a társadalomhoz – nem elszigetelten, hanem Európába ágyazottan létezik. Erre a műgyűjtésnek is reagálnia kell:

egy gyűjtemény akkor igazán értékes, ha a gyűjtő kontextusban kezeli a művészetet”

– mondta.

A házaspár időközben rádöbbent, hogy a művészeti színtéren is sokkal hatékonyabban lehet érvényesíteni a különféle művészeti érdekeket, ha nem egy-egy ország, hanem egy régió hallatja a hangját. Ezért fontosnak tartották, hogy ne csak a nyugati világ műtárgyaiban gondolkodjanak, hanem a régió művészetét, a cseh, a lengyel, a román, a szlovák, a szlovén, a szerb és a horvát művészek munkáit is megismerjék.

Mint Spengler Katalin egy kérdésre válaszolva elmondta, a világ nagy múzeumaiban legfeljebb a külföldön élő idősebb magyar művészek szerepelnek egy-egy alkotással, a hazánkban élő kortársak egyáltalán nem. Ez – bár az utóbbi években kedvező folyamatok indultak el – egyebek mellett annak köszönhető, hogy a kurátoroknak és a kutatóknak még nincs elég tudásuk a kelet-európai régió művészeti színteréről, így a fiatalabb, harmincas–negyvenes korosztályhoz tartozó művészek alkotásai helyett inkább a ’60-as, ’70-es évek alkotásainak vásárlására nyitottak, amelyek már kiállták az idő próbáját.

Somlói Zsolt 2013 óta dolgozik a londoni Tate Gallery Oroszországra és Kelet-Európára fókuszáló akvizíciós bizottságában, 2015 óta mindketten a párizsi Centre Pompidou Múzeum fotóbizottsági tagjai, ahol 2017-ben megalapították a közép-európai akvizíciós bizottságot. Munkájuk révén már több hazai alkotó műve található meg a múzeum anyagában. A szakember hangsúlyozta, az akvizíciós bizottságban végzett munkának azonban a művek bekerülésén kívül is számos hozadéka van a régió művészei számára, amelyek egyike, hogy a kurátorok tanulmányozni kezdik a térség művészetét.

A SEK Vizuális Művészeti Tanszék beszélgetéseihez az MS Teamsen továbbra is lehet csatlakozni, a jelentkezők Bordács Andreától kérhetik felvételüket. A sorozat további vendégei: Bak Imre, Nemes Márton, Győrffy László, Czene Márta és Szalipszki Judit.

A részletes program itt érhető el.

Forrás: ELTE SEK