Talaj – Kémia (?)

A szárazföldi életközösségek és az emberi civilizációk felívelése és olykor bukása is a talajok termékenységén, illetve annak megváltozásán alapszik. Az talán kevéssé tudott, hogy napjaink környezeti kihívásai – a víz és talajszennyezés, sőt részben az éghajlatváltozás is – a talajokban zajló kémiai folyamatokon állnak vagy buknak. Az ipari forradalom előtt a talajban lejátszódó folyamatok biztosítottak vasat és olykor építőkövet a falusi közösségek számára. Napjainkban sokkal inkább a talajszemcséken megkötődő nehézfémek és szerves szennyezők kerültek a környezetkémia látókörébe. A legutóbbi évtizedekben már az is nyilvánvalóvá vált, hogy a talajszemcséken megkötődő szén a Föld éghajlati rendszereire is jelentős hatással van.

Az előadó, Szalai Zoltán az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet, a Környezet- és a Tájföldrajzi Tanszék, illetve a Földrajztudományi Központ oktatója. Első mesterszakos diplomáját 1995-ben vehette át az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, 2001-ben ugyanitt PhD-fokozatot szerzett, 2012-ben pedig a földtudományok habilitált doktorává avatták. Az utóbbi években figyelme a szerves szén talajban történő megkötődésének mechanizmusai, illetve az ezek eredményeiként kialakuló területi különbözősége felé fordult, valamint eróziókutatással is foglalkozik.

Az ELTE Kémiai Intézet 2007 szeptemberében indította az Alkímia ma programot. A sorozat elsősorban a kémia iránt érdeklődő 11. és 12. évfolyamos középiskolásoknak szól, de a szervezők örömmel látnak mindenkit, aki szeretné nyomon követni a tudományág legfrissebb eredményeit. A látványos bemutatókkal, kísérletekkel, kvízjátékokkal és más meglepetésekkel színesített előadásokat élőben közvetíti a Galileo Webcast tudományos portál, és utólag is megtekinthetők a programsorozat Facebook-oldalán. A kurzus 2009 óta tanárok számára akkreditált harminc órás, térítésmentes továbbképzést is nyújt.

Az előadás a galileowebcast közvetítőcsoport élő adásában tekinthető meg.

Facebook