A hallgatóságot Pataky Csilla alumni-menedzser bevezetője után Borhy László akadémikus, egyetemünk rektora köszöntötte, és egyben üdvözölte az egyre színesebb, az ELTE Alumni Központ álat szervezett, alumnusokat megszólító programkínálatot, melyből egy az „ELTE Sikerek” sorozata. Elmondta, hogy az ELTE egykori diákjai mint a magyar szellemi elit és közélet kiválóságai olyan alapértékeket közvetítenek, amelyek mindenki számára követendők. Az ELTE-nek meg kell felelnie a 21. század kihívásainak, hogy továbbra is átadja azt a tudás, amely generációkon keresztül felhalmozódott az egyetem falai között, ehhez pedig – ahogy ezt Alvin Toffler filozófus mondta – „tanulni kell, felejteni és újra tanulni”.

Persányi Miklós két évtizede a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója, egykori ELTE-s diák, környezetvédelmi szakember, néhány évig környezetvédelmi miniszter, az ENSZ Klímaváltozási Keretegyezményének elnöke: egy tartalmas és színes életpálya birtokosa, aki folyamatosan tervez és megvalósít. Képekkel illusztrált előadása során gyermekkoráról, első állatkerti élményeiről, gimnáziumi és egyetemi tanárihoz fűződő kapcsolatáról beszélt, de főként arról, hogyan alakította munkatársaival együtt az egykori, rácsokkal és ketrecekkel teli állatkertet élő közösségi és kulturális térré.

A 151 éves állatkert évi egymillió látogatóval az ország leglátogatottabb intézménye, amelyet Persányi Miklós néhány év kihagyással 1994 óta vezet. Több évtizedes munkája során kollégái és szakemberek segítségével rekonstruálták az eredeti, 1908 és 1912 között épült épületegyüttest, mely olyan neves építészek munkáját dicséri, mint Kós Károly, Zrumeczky Dezső vagy Neuschloss Kornél. A négymillió aranykoronából felépített állatkert – mely egy puszta véletlen során lett a főváros növénykertje is, hiszen itt építették meg végül az eredetileg a Gellérthegy tetejére tervezett pálmaházat – igazi kulturális színtér volt a háború előtt, saját szimfonikus zenekarral.

„Mindig is az volt az álmom, hogy az Állatkertben dolgozhassam”

– mondta Persányi Miklós. Egykori biológia-kémia tagozatos gimnazistaként, majd 1970-től biológia-kémia, végül biológia-népművelés szakos hallgatóként kiváló professzoroktól tanulhatta a zoológia és a művelődéstörténet tudományát. Elmondta, hogy már tanulmányai kezdetén tudta, hogy nem tudós szeretne lenni: célja mindig is az volt, hogy természetben bekövetkező, ember okozta változásokra irányítsa a figyelmet, s az okok felderítését követően el tudja magyarázni, hogyan lehet megvédeni természeti értékeinket.

Természet és társadalom kölcsönhatása az állatkertről vallott filozófiájában is megmutatkozik: frissen kinevezett igazgatóként első cselekedete az volt, hogy lebontatta a falakat, ezzel is közel hozva egymáshoz az állatokat és látogatókat. Arra is felhívta a figyelmet, hogy már egyetemi diákként is nagyon sokféle munkába belekóstolhatott, s nem volt ez másként akkor sem, amikor már főigazgatóként vezette az Állatkertet, hiszen ott nemcsak zoológusnak, botanikusnak vagy kerttervezőnek, de pénzügyi, takarmányozási és humánerőforrás szakértőnek is kell lenni egyszerre. Olyan állatkertet szeretett volna, amely nemzeti ökológiai szemléletformáló központ, természetvédelmi műhely, műemlék és 21. századi szervezet is. Munkájuk során számos nemzetközi eredményt is elértek: a fővárosi Állatkertben született elsőként a világon mesterséges megtermékenyítés során létrehozott orrszarvú, és elöl járnak más veszélyeztetett fajok, mint például az orángután, a vombat vagy az óriás hangyászsün szaporításában is. Emellett az elmúlt évtizedben több ezer állat életét mentették meg, amiket a fővárosból és környékéről vittek be a látogatók, valamint olyan termál energiával fűtött rendszert építettek ki, amely a Széchenyi-gyógyfürdő vizének melegét hasznosítja.

Persányi Miklós beszélt még az Állatkert oktatási és kulturális programjairól, az általa szerkesztett könyvsorozatról és folyóiratról, de arról is, hogy mi vár a látogatókra az elkövetkezendő néhány évben, hiszen az Állatkert folyamatosan bővül.

A jövő év tavaszán nyílik meg a Holnemvolt vár, amely kifejezetten a kisgyermekeket szólítja meg programjaival, 2020-ban pedig a Pannon Park is megnyitja kapuit,

így a látogatók egy helyett három állatkertet járhatnak majd végig.

Az előadás végén a résztvevők kérdezhették a főigazgatót; többek között arra voltak kíváncsiak, milyen karrierlehetőségek vannak az állatkertben, vagy hogyan néz ki egy állatgondozó napja. Végül Scheuer Gyula, az ELTE kancellárja szólt hozzá a hallottakhoz, példaként állítva minden ELTE-s polgár elé Persányi Miklóst, aki számos területen ért el sikert úgy, hogy az alapokról indulva merész terveket valósított meg, s most is folyamatosan újabb és újabb ötleteket valósít meg.