Természettudományi Kar (TTK)
2022. OKTÓBER 14.
10.00 – 10.20
Válasz a környezet kihívásaira: Megóvható-e a fotoszintézis tartós szárazság esetén?
A 2022. év nyara különösen nagy kihívás elé állította a növényeket: hogyan lehet elegendő csapadék és elérhető víz hiányában fenntartani az életfolyamatokat? A növények fotoszintézise felelős az oxigéntermelésért és a szerves biomassza előállításáért, így az emberiség számára is különös jelentőséggel bír. Vajon milyen lehetőségei vannak egy növénynek e különösen érzékeny élettani folyamat megóvására? Mit tanulhatunk az ellenálló növényektől? Milyen válaszokat kaphat kérdéseire egy biológus?
Előadó: Solti Ádám habilitált egyetemi docens, Biológiai Intézet
Helyszín: B épület 172.
Érdemes-e matematikát tanulni? Mivel foglalkozik egy matematikus?
„Készüljünk fel az ipari forradalom óta legelsöprőbb változásra az üzleti világban!” (Fortune, 2015. január) Gondolnánk-e, hogy a neves gazdasági magazinban megjelent, The algorithmic CEO című cikk szerzője a matematika hatásáról írt? Tudjuk-e, hogy a matematika friss eredményei hogyan jelennek meg a pénzügyi világban és az iparban? Hol dolgoznak azok a fiatalok, akik matematika szakon tanultak az elmúlt években? Az előadásban ezekre a kérdésekre keressük a választ.
Előadó: Simon Péter egyetemi tanár, Matematikai Intézet
Helyszín: B épület 217.
10.20 – 10.40
Lesz-e a coliból szuperbaktérium?
A baktériumok nem csak „szülőről” „utódra” képesek a génjeiket örökíteni, hanem nagyon gyakran egyéb utakon (pl. a környezetből) is szoktak új géneket beszerezni. Ezt a jelenséget nevezzük horizontális géntranszfernek, amely rendkívül fontos szerepet tölt be a káros mikróbák elpusztítását célzó antibiotikumok elleni bakteriális védekezésben, vagyis a rezisztencia kialakulásában. A rezisztenciagének ugyanis az esetek többségében ilyen horizontális transzfer útján kerülnek a bacikba. Ha a baktérium többféle antibiotikummal szemben is rezisztenssé válik, akkor pedig szinte képtelenség elpusztítani. Különösen nagy gond, ha ezek a multirezisztens törzsek ráadásul megbetegedéseket is okoznak, vagyis virulenciagéneket tartalmazó patogén baktériumokról van szó. Éppen ezért, kutatócsoportunkkal azt vizsgáljuk, hogy mi befolyásolja az ilyen „szuperbaktériumok” létrejöttét. Vajon a már meglévő gének sora befolyásolja, milyen újabb géneket képes az emberi bélrendszerben is élő Escherichia coli baktérium felvenni? Nos, nem árulok el nagy titkot azzal, hogy: igen. De hogy pontosan hogyan, az kiderül majd az előadásból.
Előadó: Ari Eszter egyetemi adjunktus, Biológiai Intézet
Helyszín: B épület 172.
A matematika szerelmesei
Áll a bál a királyi udvarban: a királylánynak négy kérője is akad, de nem tudja eldönteni, kit válasszon. A király az udvari matematikushoz fordul tanácsért. De vajon milyen segítséget nyújthat egy matematikus? És miért van nála traffipax? Mesés előadás a függvények világából.
Előadó: Csomós Petra egyetemi adjunktus, Matematikai Intézet
Helyszín: B épület 217.
10.40 – 11.00
Földrengések mikrométeres fémekben
A fémek maradandó alakváltozását vonalszerű kristályhibák, az ún. diszlokációk mozgása okozza. Az ELTE pásztázó elektronmikroszkópjában végzett mikromechanikai kísérletek lehetőséget adnak ennek a folyamatnak a közvetlen megfigyelésére mikrométeres méretű mintadarabok esetén. Az előadás során nem csupán megértjük, hogyan is deformálódnak a fémek, de az is kiderül, milyen hangot adnak ki ezek a diszlokációk, és mi köze van ennek a jelenségnek a földrengésekhez.
Előadó: Ispánovity Péter egyetemi docens, Fizikai Intézet
Helyszín: B épület 172.
Asztrokémia
Vajon hogyan tudjuk a Földről megállapítani, milyen anyagok és kémiai reakciók találhatók más bolygókon és a világűr távoli szegleteiben? Az előadásban megismerkedünk a molekulaspektroszkópia alapjaival, az elméleti modellezés fontosságával a kémiában, végül betekintünk az asztrokémia egy-két érdekes fejezetébe.
Előadó: Szidarovszky Tamás tudományos munkatárs, Kémiai Intézet
Helyszín: B épület 217.
11.00 – 11.20
Kirándulások a mikrovilágba
A CERN Nagy Hadronütköztetője majdnem fénysebességre gyorsított protonok és ionok ütköztetésével különleges kirándulásokra ad lehetőséget a kutatóknak. Visszamehetünk az időben az Ősrobbanás utáni pillanatokba, betekinthetünk a mikrorészecskék belsejébe, megismerhetjük a tömeg eredetét, felfedezhetünk új egzotikus jelenségeket. Ezekbe a kihívásokkal teli kalandokba adunk betekintést az előadáson.
Előadó: Pásztor Gabriella egyetemi adjunktus, Fizikai Intézet
Helyszín: B épület 172.
A meteorológia világa
A meteorológiáról legtöbbeknek a mindennapi időjárás-jelentés jut eszébe. Gondoljuk végig és számoljuk meg, hogy a TV-ben hány meteorológust láttunk eddig. Bármennyi hírtartalmat is fogyasszunk, valószínűleg meg sem közelítjük a 300-at, nagyjából ennyi meteorológus dolgozik hazánkban szakmájában. A másnapi időjárás-jelentés elkészítéséhez egy kicsit soknak tűnik ez a létszám. De akkor még mivel foglalkoznak a meteorológusok?
Előadó: Breuer Hajnalka egyetemi adjunktus, Földrajz- és Földtudományi Intézet
Helyszín: B épület 217.
11.20 – 11.40
Klímaváltozás a laborasztalon
Az ELTE Fizikai Intézet Kármán laboratóriuma egyedülálló a régióban abból a szempontból, hogy itt modellezhetők laboratóriumi körülmények között bolygóléptékű légköri és óceáni áramlási rendszerek lekicsinyítve, konyhai edényekkel összemérhető méretű forgó tartályokban. De mit árulhat el napjainkban, a számítógépes szimulációk korában egy egyszerűnek tűnő fizikai kísérletsorozat olyan összetett problémákról, mint az időjárás előrejelezhetőségének változása a klímaváltozás hatására, vagy az Antarktisz befagyásának oka 34 millió éve? Az előadásból kiderül!
Előadó: Vincze Miklós tudományos főmunkatárs, Fizikai Intézet
Helyszín: B épület 172.
Ásványok ipari környezetben
Az ásványok szép és hasznos természetes kristályos vegyületek. Képződésük folyamatosan zajlik, a mindennapjaink része. Van azonban, amikor olyan helyen jönnek létre, ahol nem szeretnénk, és technológiai problémát okoznak az ipar számára. Vajon mégis hasznosíthatók valahogy ezek a környezeti ásványok?
Előadó: Benyó Judit PhD-hallgató, Környezettudományi Centrum
Helyszín: B épület 217.