Természettudományi Kar (TTK)
2023. OKTÓBER 13.
10.00 – 10.30
Egerek és emberek: betekintés a viselkedéskutatás világába
Hogyan modellezzük a humán szociális viselkedést laboratóriumi állatokon? Miért fontosak az állatmodellek az emberi társas viselkedés neuronális mechanizmusainak feltárásában? Milyen következtetések vonhatók le általuk? Az előadás ezekre a kérdésekre keresi a választ, miközben betekintést nyújt e napjainkban rendkívül dinamikusan fejlődő tudományterület legújabb kutatási eredményeibe.
Előadó: Vitéz-Cservenák Melinda egyetemi adjunktus, Biológiai Intézet
Helyszín: B épület 172.
Miért érdemes matematikát tanulni?
Az előadásban két irányból is megvizsgáljuk, miért érdemes matematikát tanulni. Először bemutatjuk az ELTE matematikai képzéseit, azok előnyeit, erősségeit és egyediségét, majd pedig egy érdekes természeti megfigyelést magyarázunk meg a matematika segítségével.
Előadó: Csomós Petra egyetemi docens, Matematikai Intézet
Helyszín: B épület 217.
10.30 – 10.50
SuperSmartLab
Hogyan tehetjük hatékonnyá a kémia gyakorlati oktatását az alfa generáció számára? Hogyan állhat a modern technológia az oktatás szolgálatába, és milyen kompetenciákkal bírjanak a jövő vegyészei, kémia tanárai és természettudósai? 2024-től az ELTE Kémiai Intézet új időszakot nyit az oktatásban a SuperSmartLab projekt keretében, ahol modern vezetéknélküli digitális eszközökkel, mesterséges intelligenciával, kiterjesztett valóság és okostechnológiákkal is felszerelt laboratórium várja az alap- és mesterképzésben részt vevő hallgatókat. Az előadás célja, hogy bemutassa, milyen módszerekkel és hogyan segíthetnek ezek az újítások az oktatásban, hogyan alakíthatjuk ki azt a környezetet, amely a fiatalokat a kreatív, innovatív gondolkodásra ösztönzi, és felkészíti őket a világ kémiával kapcsolatos kihívásainak magabiztos kezelésére.
Előadó: Tarczay György egyetemi tanár, Kémiai Intézet
Terem: B épület 172.
Földön, vízen, levegőben: a meteorológia világa
A meteorológiáról sokaknak a TV-s időjárásjelentés és a mobilapplikációban megjelenő előrejelzés jut az eszébe. Ennél azonban lényegesen változatosabb e tudományterület világa. Az előadás arra tesz kísérletet, hogy bemutassa a meteorológiai alkalmazási területeit és legújabb fejlődési irányait, amelyeken keresztül a hallgatók megismerhetik a szakma (és tudományterület) sokszínűségét.
Előadó: Breuer Hajnalka egyetemi adjunktus, Földrajz- és Földtudományi Intézet
Helyszín: B épület 217.
10.50 – 11.10
Áramból értéket: az elektrokémiai kutatások néhány érdekessége
Ha egy áramjárta vezetéket kettévágunk, az áram megszakad. Ha ezután a két drótvéget elektromosan vezető oldatba merítjük, az áram folyását valamelyest visszaállíthatjuk; eközben pedig (ott, ahol a "drótvégek" az oldattal érintkeznek) sok érdekes folyamatot megfigyelhetünk. Függően az oldat összetételétől és a "drótvégek" anyagi minőségétől, a folyamatok eredményeként akár értékes kémiai anyagokat is készíthetünk. Hogy ezen "áramból értéket" előállító folyamatoknak milyen érdekességei vannak és milyen társadalmi hasznuk lehet – kiderül az előadásból.
Előadó: Vesztergom Soma egyetemi adjunktus, Kémiai Intézet
Helyszín: B épület 172.
Térképészet és geoinformatika: a földtudományos adatok látványkonyhája
A térben élünk. Mindennapi tájékozódáshoz, a városban vagy települések közötti navigációhoz ennek a térnek valamilyen modelljét, térképét használjuk. A közhiedelemmel ellentétben a térképész nem egy görnyedten rajzolgató figura, hanem a modern technológia, a terepi felmérések és a földtudományok háromszögében otthonosan mozgó szakember, akinek a földtudományos adatok észlelése, feldolgozása és megjelenítése az alapvető feladata. Ebben élménygazdag terepi munkák és izgalmas eszköztár segíti. De hogy milyen adatokról, milyen vizualizációról van szó, illetve hogy mit jelent és hogy kerül ide a geoinformatika, az előadásból kiderül.
Előadó: Pál Márton egyetemi tanársegéd, Földrajz- és Földtudományi Intézet
Helyszín: B épület 217.
11.10 – 11.30
Közel, s távol
Mindenkit érdekel, milyen titkokat rejt a világegyetem. Hogyan nézhet ki egy másik bolygó vagy egy távoli csillag? Hogyan működik a Nap, mi rejtőzik a Hold felszíne alatt, hogyan alakult ki az élet, és van-e máshol is? Ebben az előadásban bemutatjuk, hogyan használjuk a legmodernebb technológiákat és tudományos módszereket, hogy felfedezzük és megértsük a világegyetem csodáit. Te is csatlakozhatsz az ELTE Csillagászat Tanszékén folyó kutatásokhoz, ha érdekelnek a kihívások, és magad is szeretnél részesévé válni a felfedezésnek akár már középiskolás éveid alatt, vagy később, amikor már az egyetem padjait koptatod.
Előadó: Forgács-Dajka Emese egyetemi adjunktus, Fizikai és Csillagászati Intézet
Helyszín: B épület 172.
Éghajlatváltozás: Mi történt, és mi várható?
Napjaink egyik kiemelt témája a klímaváltozás. Mit figyeltünk meg eddig globálisan, Európában és Magyarországon az éghajlattal kapcsolatban? Vajon mi várható a jövőben? Megfigyelési adatbázisokon és klímamodell-szimulációkon alapuló eredményeket tekintünk át, globális és regionális léptékben is, összekötve a valószínűsíthető hatásokkal és megoldási lehetőségekkel.
Előadó: Kis Anna tudományos munkatárs, Környezettudományi Centrum
Terem: B épület 217.
11.30 – 11.50
Ősrobbanás a részecskegyorsítóban
Hogyan hozhatunk létre „kis ősrobbanásokat” itt a Földön? Atommagok nagyenergiás ütközéseiben, részecskegyorsítók segítségével! Az ilyenkor létrejövő körülmények hasonlatosak a világegyetem születése utáni első mikromásodpercekben uralkodókhoz, extrém magas hőmérséklettel és nyomással. A XXI. század elején meglepetést okozó felfedezés szerint a keletkező, erős kölcsönhatás által uralt, színes kvarkokból és gluonokból álló anyag ilyen extrém körülmények között tökéletes folyadékként viselkedik. Az előadásban az erős kölcsönhatás alapvető tulajdonságait, a világegyetem történetének korai szakaszát és a részecskegyorsítók ezzel kapcsolatos felfedezéseit ismertetjük.
Előadó: Csanád Máté egyetemi tanár, Fizikai és Csillagászati Intézet
Helyszín: B épület 172.