Test-symposium

A testben létezés tapasztalata mindig is kiemelt szerepet kapott világértésünkben, így az irodalmi szövegek mögött is ott húzódott a testiesültség alapélménye. A huszadik század második felétől azonban megszaporodni látszanak azok a művek és interpretációs gyakorlatok, amelyek nem pusztán konstatálják, hanem a cselekményt és a narratívát rendező központi elemként fogják fel a test és a testiség jelenvalóságát.

A testiesültség tapasztalata éppúgy tetten érhető az irodalmi műalkotásokban, mint azok befogadása során, az irodalomoktatásban és a műinterpretáció intézményes gyakorlataiban. Nem véletlen, hogy a különböző irodalomelméleti irányzatok is egyre sokrétűbb módon reflektálnak a jelenségre. Eseményünk célja kontextust teremteni a párhuzamosan futó irodalmi és irodalomközeli valóságok találkozása számára. Ennek szellemében a symposiumot négy különböző programtípus alkotja: hagyományos tudományos tanácskozás, kerekasztal-beszélgetések, középiskolásoknak szánt interaktív foglalkozások és felolvasások.

A konferenciát Test-tájak: Tóth Krisztina novelláinak test- és tájpoétikája című tudományos előadásával megnyitja Horváth Krisztina, az ELTE Bölcsészettudományi Karának dékánhelyettese, a Francia Nyelvi és Irodalmi Tanszék vezetője. Köszöntőt mond B. Kiss Mátyás, a DOSz Irodalomtudományi Osztályának elnöke. A plenáris előadást Zsadányi Edit tartja Dehumanizáció, nemek és nemzés kérdéseinek összefüggése Kertész Imre Kaddis a meg nem született gyermekért című művében címmel.

Program 
Absztraktok 
Facebook