Testesültség és megismerés

A testesült (embodied) kogníció elmélete bő két évtizede nem csak a nyelvfeldolgozás idegi beágyazottságának, de a magas szintű kogníciónak és agyműködésnek is nagyhatású modellje. Az elméletet alátámasztó kutatási eredmények azonban nem állnak erős lábakon, valóban perdöntő kísérletek és adatok nem kerültek nyilvánosságra.

Az előadó először a testesültséggel kapcsolatos elméleti problémákat tekinti át, mint az újszerűségének kérdése (pl. a képi gondolkodás szakállas vitája), a műveletek nélküli (asszociációalapú) agyműködés problematikussága, illetve az elmélet cáfolhatósága (pl. hipotézisek helyett gyakran axiómákat javasol). Ezután a rendelkezésre álló idegtudományi adatok értelmezésének korlátait mutatja be (pl. a korai szenzomotoros aktivációk automatikussága), majd saját kutatásai alapján amellett érvel, hogy a metaforák agyi feldolgozása nem támasztja alá az embodiment azon javaslatát, hogy a metaforikus leképezések a konkrét forrástartományok aktivációja révén tennék lehetővé az absztrakt gondolkodást. Noha a testesültség kutatása fontos eredményeket hozott a kognitív tudomány számára, a kísérleti adatok alapján nem alkalmas a kogníció átfogó új modelljét nyújtani.

"A konklúzió talán kevésbé meglepő, ha tekintetbe vesszük, hogy elméleti újításai, legalábbis információfeldolgozási szempontból, jobbára neo-behaviorista gyakorisági és asszociációs tanok új köntösben, amelyek inkább visszalépést jelentettek az agytevékenységet szimbolikus műveletekként modellező elképzelésekhez képest" – mondja az előadó Forgács Bálint, az ELTE Pszichológiai Intézet munkatársa.

Az ELTE Cognitive Seminar a PPK Kognitív Pszichológiai Tanszék előadássorozata, melynek keretében hazai és külföldi, megismeréssel foglalkozó kutatók mutatják be változatos témákban végzett munkáikat. 

Csatlakozás az eseményhez  
Facebook